A Csipesz csapat tagjai váratlan nehézségekkel is szembesültek műholdépítés közben
Fotó: Csipesz csapat
A légköri nyomáson és hőmérsékleten kívül többek között az UV-sugárzást, a levegő minőségét mérik kis műholdjaikkal a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai, akik beneveztek az Európai Űrügynökség (ESA) középiskolások számára meghirdetett versenyére. A Csipesz nevű csapat képviseletében Lukács Mátyás, a 330 csapat részéről Killyéni Ágnes beszélt motivációjukról, a műholdépítés folyamatáról, a tesztek sikerességéről.
2025. március 07., 08:052025. március 07., 08:05
2025. március 07., 12:442025. március 07., 12:44
A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum két csapata is részt vesz az Európai Űrügynökség (ESA) középiskolások számára meghirdetett műhold-szimulációs versenyén. Első fordulóként jelenleg az ESA tagországokban zajlanak a nemzeti válogatók, a kincses városi Csipesz, illetve 330 nevű csapatok a magyarországi CanSat megmérettetésre neveztek be. Előbbi már második alkalommal indul a versenyen, és tavalyhoz hasonlóan
„A motivációnk tulajdonképpen megmaradt tavalyról, nagyon sok jó élmény fűződik a versenyhez, és rengeteg plusz tudás is. Például amikor én bekapcsolódtam a projektbe, fogalmam sem volt arról, hogyan kezdjek el olyan jellegű programozást tanulni, mellyel most foglalkozom” – magyarázta a Krónika érdeklődésére Lukács Mátyás.
A verseny többek között a 3D-tervezés, programozás, elektronika területét érinti
Fotó: Csipesz csapat
A Csipesz nevű csapat tagja rámutatott, hogy menet közben rengeteg váratlan nehézség felmerül, amire nem is gondoltak az elején. „Ebbe beletartoznak a külső faktorok, hiszen kapunk külső segítséget is. Ide tartozik még az is, hogy valami egyszerűen nem működik, miközben két perce még nem volt vele semmi probléma. Érdekesen hangozhat, viszont ez elég gyakran felmerülő probléma, főként a verseny informatikai területén. Emellett, mivel a verseny időigényes, az is gondot jelenthet, hogy összeegyeztessük az időpontokat, hogy mikor ülünk le dolgozni a heti találkozókon felül” – részletezte a tizedik osztályos diák.
A 330 ml-es üdítősdoboz méretű műhold kapcsán elmondta,
A versenyszabályzat alapján ezek közé tartozik a hőmérséklet, magasság és légnyomás folyamatos mérése. „Ezen felül a csapaton múlik, hogy mivel bővíti a kis kütyüt. Mi egy giroszkóppal bővítettük, amely elmozdulást, gyorsulást és dőlésszöget mér, valamint egy GPS-szel, ami a kis műhold helyzetét adja vissza, de figyeljük még az UV-sugárzást is. Ugyanakkor a mért adatokat kétféleképpen tároljuk: egyrészt egy megadott frekvencián keresztül küldjük a földi állomásra két rádiómodul segítségével, másrészt SD-kártyára mentjük, amelyet a kis műhold fedélzetén helyezünk el” – avatott be a technikai részletekbe a matematika-informatika szakos tanuló.
Az ejtőernyő készítéséhez varráskészségre is szükség volt
Fotó: Csipesz csapat
Lukács Mátyás arról is beszélt lapunknak, hogy a tesztelés során egyre jobban teljesített kis műholdjuk. Mint kifejtette, fény derült néhány kisebb-nagyobb problémára, de a csapat rugalmasságát és motivációját figyelembe véve, ezeket könnyen orvosolni tudják.
A kincses városi csapat tagjától azt is megkérdeztük, hogy mit vél a verseny legnagyobb hozadékának, illetve társaival közösen milyen tudásra, tapasztalatra tesznek szert a megmérettetés során.
Nagy szerepe lehet a szakmai fejlődés tekintetében. Személy szerint azt vettem észre, hogy teljesen más aspektusaira világít rá a programozásnak, hiszen az iskolában mondhatni száraz tananyagot kapunk, ehelyett itt valami olyat készítünk, aminek kézzel fogható, látható eredménye van, és ez rengeteget számít” – hangsúlyozta Lukács Mátyás.
Lukács Mátyás és a 330 csapat két tagja, Soós Ádám és Killyéni Ágnes
Fotó: 330 csapat
Hozzátette, a verseny szakmai részétől eltekintve az is egyértelmű, hogy emberileg fejleszt. Mint kifejtette, hat személlyel kell néha elég szélsőséges mentális állapotban együtt dolgozni, és ez eléggé összekovácsolja a csapatot. „Annak ellenére, hogy mindenki fáradt, este kilenc van, ott ül a suliban a teljes csapat, és ugyanazért a célért dolgozik. A mi csapatunk kifejezetten jól működik. Barna Norbert csapatkapitány az elektronikával foglalkozik, Kozma Júlia 3D-tervezéssel, Gál Janka a kommunikációs referensünk, Kiss Sámuel és én programozunk és Mártonfi Milán az adatfeldolgozásért felel. A verseny kétségkívül rengeteg fajta tapasztalattal gazdagítja a résztvevőket, úgy egyénileg, mind csapatként” – magyarázta az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákja.
A 330 nevű csapatot a kíváncsiság és a tanulás utáni vágy motiválta a részvételben
Fotó: 330 csapat
Hasonlóan vélekednek a versenyről a 330 nevű csapat tagjai – Killyéni Ágnes, Kovács Zsolt, Domokos Márk, Horváth Fülöp és Soós Ádám – is, akik
Az apáczais csoport tagjainak egy része visszatérő résztvevő a versenyen, de vannak köztük, akik először indulnak a CanSat-en. „Főként a kíváncsiság és a tanulás utáni vágy ösztönzött minket, de emellett a verseny lehetőséget ad arra, hogy tapasztalatot szerezzünk, és akár a jövőbeli karrierünk szempontjából hasznos ajtókat is megnyithat. A csapatunk célja, hogy tudásunk legjavát adva a lehető legjobbat sikerüljön kihozni magunkból. Hogy az mire lesz elég, az már a zsűrin és a versenytársainkon múlik, de mindenképpen szeretnénk olyan munkát letenni az asztalra, amire büszkék lehetünk” – mondta a Krónika megkeresésére Killyéni Ágnes.
A műhold mérete egy 330 ml-es üdítősdoboznak megfelelő kell legyen, innen ered a csapat neve is
Fotó: 330 csapat
A kilencedik osztályos diáklány szerint a csapat számára néha nem is a műszaki problémák jelentik a legnagyobb fejtörést, hanem az, hogy mindenki egyszerre ráérjen, és gördülékenyen haladhassanak a fejlesztéssel. Emlékeztetett, hogy a verseny egyik alapfeltétele az elsődleges küldetés teljesítése, amely a légköri nyomás és hőmérséklet mérését foglalja magába, valamint az adatok továbbítását a földi állomásra rádiójeleken keresztül. „A másodlagos küldetésünk, amit minden csapat egyénileg választ, egy kicsit összetettebb:
Egy gyorsulásmérő, egy giroszkóp és egy magnetométer segítségével követjük a CanSat mozgását és forgását, amelyeket GPS-adatokkal egészítünk ki. Emellett a levegő minőségét is vizsgáljuk, mérve a CO₂-koncentrációt és a VOC-szinteket (illékony szerves anyagok koncentrációját)” – magyarázta a matematika-informatika szakos tanuló.
A legutóbbi tesztrepülések az elvárásoknak megfelelőek voltak
Fotó: 330 csapat
Killyéni Ágnes arról is beszélt lapunknak, hogy az ejtőernyőtesztek változatos eredményeket hoztak. „Az első ernyő túl kicsinek bizonyult, szinte fele akkorának, mint amekkorára szükség lett volna. Idővel azonban belejöttem a varrásba, és lassacskán, ahogy nőtt az ejtőernyők száma, egyre pontosabb és szebb darabokat sikerült gyártani. A tesztek során sok váratlan helyzet felmerült. Volt, hogy az ejtőernyő ki sem nyílt, vagy az elmért súly miatt úgy esett le mint egy zsák kő. Persze, idővel ezeket a hibákat is sikerült kijavítani, és összehangolni a műhold-szimulációnk szárnyaival, hogy tökéletesen működjön esés közben” – magyarázta a csapatag.
Hozzátette, mivel az elektronika a szíve az egész műholdnak, rendkívül fontos ennek is a tesztelése.
„Voltak tesztek, amelyek nem sikerültek, hibákat hoztak a felszínre, és emiatt több változáson is átesett az eredeti tervünk. Azonban voltak olyan próbák is, leginkább a nemrég végrehajtottak, amelyek kifejezetten sikeres eredményt hoztak. Jelenleg a műhold-szimulációnk eddig elkészült alrendszerei az elvárásoknak megfelelően működnek, és ezért elég magabiztosak vagyunk abban, hogy tovább tudunk jutni a verseny utolsó szakaszába, a döntőbe” – mondta Killyéni Ágnes.
A versenyzők jelenleg azt várják, hogy a zsűri március 8-án kihirdesse, melyik az a tíz legjobb csapat (plusz három tartalék), amelyik bejut az áprilisi döntőbe és felbocsáthatja műholdját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!