Metszés előtt fontos felismernünk, hogy milyen gyümölcsfánk van és milyen koronaszerkezetet szeretnénk létrehozni
Fotó: Csató Andrea
A tavaszi kertimunkálatok fontos része a gyümölcsfák metszése, hiszen az időzítés és az alkalmazott technikák meghatározhatják az évi termést. A különböző formák kialakításáról, a metszési időszakról, fagyvédelemről Szabó Gergely-Loránd favizsgáló és -ápoló szakmérnök osztotta meg tanácsait a Krónikával. Lapunk ugyanakkor a márciusi-áprilisi időszakban ajánlott zöldség-, fűszer-, és dísznövények elvetéséről, illetve ültetéséről is beszélt Székely-Varga Zsolt kertészmérnökkel.
2025. március 16., 09:062025. március 16., 09:06
A kellemes, tavaszias időjárás sokakat kicsalogatott már a kertbe, hiszen a különböző zöldség-, fűszer- és dísznövényeket már el lehet tenni, ugyanakkor a márciusi meleg időszak a gyümölcsfák metszéséhez is a legideálisabb lehet. Az utóbbi munkafolyamatnál fontos, hogy milyen technikát alkalmazunk és mikor végezzük a műveletet, hiszen ez nagy mértékben befolyásolhatja az ültetvény eredményességét, az évi termést. Szabó Gergely-Loránd favizsgáló és -ápoló szakmérnök szerint
illetve hogy milyen koronaszerkezetet, -formát szeretnénk létrehozni. „Én mindig azt ajánlom, hogy ne csak egy pontból kezdjük el szemlélni a fát, hanem járjuk jól körbe, mint ahogy Michelangelo a márványt, igyekezzünk a fában is meglátni a szobrot, a szerkezetet. Sokszor nehéznek tűnhet nekifogni a metszésnek, de fontos, hogy felismerjük a megfelelő koronaformát, és használjunk éles metszőollót, karos ollót, s nagy növésű fák esetén, amelyeket nem sikerült minden évben megmetszeni akár fűrészt is” – magyarázta a Krónika érdeklődésére a mezőpaniti szakember.
Az almatermésű gyümölcsfák esetében orsó koronaformát alakítsunk ki
Fotó: Pixabay
Mint kifejtette, az almatermésűeknél orsó koronaformára törekedjünk, amelynek van egy központi tengelye, ennek mentén pedig lentről felfelé haladva szélesebb, háromszögformát felvevő ágemeletek. Ezek vázágakból állnak, amelyeknek vannak gallérelágazásaik. „A vázágakon és gallérelágazásokon neveljük a termőfelületet, ahol gyümölcseink meghozzák majd az egy-két, akár hároméves termőképleteinket. Az almánál és körténél ez jellemzően a termődárda, amely később termőkaláccsá alakul át, illetve rövid vagy hosszabb termővesszőkké” – részletezte a tájépítész mérnök.
„Ha nagy helyünk van a kertben, a csonthéjasoknál (legjellemzőbben a sárga és őszi baracknál) érdemes katlan koronaformát kialakítani, amely egy szélesebb, sudár nélküli koronaszerkezet. A kajszinál a váza formájú szerkezetet is szokták alkalmazni sortáv-tőtáv adottságoknak megfelelően. A kettő közti fő különbség, hogy a katlan koronaformánál 30-45 fokos szöget felvevő vázás szerkezet alakul ki, a második vagy harmadik évben a sudarat eltávolítjuk a fától, és csak egy alsó vázágemeletet nevelünk, ezekre gallérelágazásokat. A vázakoronaforma egy ennél karcsúbb, szinte vízszintesen induló, majd függőlegesen felívelő, 45 fokosnál nagyobb szöget bezáró, ugyancsak sudár nélküli szerkezet” – mutatott rá a favizsgáló szakmérnök.
Szabó Gergely-Loránd szerint jellemzően a rügypattanás előtti időszak a legideálisabb a metszéshez
Fotó: Facebook/Kertészmérnöki Tanszék, Sapientia EMTE
Hozzátette, a katlankorona a meggyre és szilvára is érvényes, de utóbbinál a váza formát is szokták alkalmazni. „A cseresznyénél szeretném kiemelni, hogy egy elég erős növekedésű fa, ezért úgynevezett kombinált orsót nevelhetünk: ugyanúgy sudaras szerkezetből indulunk, ez egy magas fa lesz, 5 métert is elérhet, és az utolsó, harmadik vagy negyedik ágemeletünkön kivesszük a sudarat, így olyan lesz mintha egy tányért helyeztünk volna a központi tengelyre” – magyarázta a Maros megyei szakember.
Arra a kérdésünkre, hogy legkésőbb meddig kellene elvégezni a gyümölcsfák metszését, Szabó Gergely-Loránd azt mondta, jellemzően a rügypattanás előtti időszak a legideálisabb főként az almatermésűeknél, viszont a csonthéjasoknál, konkrétan
„Ha a fánk nagyon rendezetlen és sok ágat kell eltávolítanunk, hogy szellős és napsütötte legyen a korona belseje, fennáll annak a veszélye, hogy rengeteg virágot letörünk, miközben rángatjuk az ágakat, ezért csak akkor hagyjuk a virágzási időszakra a metszést, ha megfelelő szerkezetünk van, másként végezzük el a műveletet rügypattanás előtt” – javasolta a faápoló szakmérnök.
Ha a virágzási időszakra hagyjuk a metszést, vigyáznunk kell, nehogy letörjük a virágokat
Fotó: Veres Nándor
Mivel az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a márciusi 10-20 fokos hőmérséklet után áprilisban hirtelen fagy tett kárt a már megpattant rügyekben és ezáltal az évi termésben, a tájépítész mérnöktől megkérdeztük, hogyan védhetjük meg gyümölcsfáinkat ez ellen. „Ültetvényekben alkalmazzák a füstölési technikát, s bár a szakemberek szerint nem túl hatékony, van, aki az időjárás-előrejelzés alapján lefújja valamilyen szerrel a virágokat és ágrészeket, így ezek átvészelik a fagyos időszakot. Létezik ugyanakkor egy Cropaid Antifrost nevű biokészítmény, amely mínusz 7 fokig hatásosnak bizonyul. Emellett csemeték ültetésekor ajánlott olyan fajtákat választani, amelyek később, csak áprilisban kezdenek el virágozni” – mutatott rá a szakember.
A fák lemosópermetezéséhez választhatjuk a rügypattanáshoz legközelebbi időpontot
Fotó: Pál Árpád
Szabó Gergely-Loránd arról is beszélt lapunknak, hogy a gyümölcsfák lemosó permetezésére két időszakot javallott választanunk:
„Nagyon sok gombafertőzés, gombabetegség áttelel a rügyekben, ezért ha túl hamar permetezünk, nem fogunk hatékony eredményt elérni. Emellett azt is szoktam javasolni, hogy ne hanyagoljuk el az őszi lemosópermetezést sem, hiszen ezáltal is csökkenthetjük a károkozók (gombák, rovarok) fertőzésének esélyét” – hangsúlyozta a favizsgáló és -ápoló szakmérnök.
Portálunk arra is kíváncsi volt, hogy a márciusi-áprilisi időszakban miket lehet/ajánlott elültetni a kiskertbe. Székely-Varga Zsolt kertészmérnök a Krónikának elmondta, ezekben a tavaszi hónapokban a zöldségnövények közül a spenótot, retket, petrezselymet, salátát, zöldborsót, sárgarépát, valamint a dughagymát lehet elvetni. A fűszernövények közül a lestyánt, kakukkfüvet, citromfüvet ajánlott eltenni a kertbe. A dísznövények közül pedig ebben az időszakban ki lehet ültetni a rózsatöveket, valamint egyes hagymás vagy gumós dísznövényt, például: a kardvirágot, nőszirmot, tubarózsát vagy akár a díszcserjéket és a levendulát is.
A márciusi-áprilisi időszakban többek között a retket lehet elvetni
Fotó: Pinti Attila
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kertészmérnöki tanszékének adjunktusától azt is megkérdeztük, hogy milyen hatása/veszélye lehet annak, ha például kis idővel ültetés, vetés után hirtelen fagy áll be. „Fontos tényező, hogy a kiültetett növény vagy az elvetett mag milyen fázisban van.
Nagyon sokat számít az, hogy mennyi ideig tart a lehűlés és mennyire csökken le a hőmérséklet” – magyarázta a dicsőszentmártoni szakember.
Székely-Varga Zsolt arra is kitért, hogy ha már beindult a vegetációs időszak, csapadék hiányában ajánlott elkezdeni öntözni az újonnan kiültetett gyökeres dugványokat, ugyanakkor ha palántákat ültetünk ki, eső hiányában ezeket rendszeresen kell öntözni.
A gyümölcstermesztés alapja a szakszerű növényvédelem. Ez akkor is így van, ha egészséges, tiszta gyümölcsöt akarunk fogyasztani. Videós riportunkban Józsa Eszter növényvédelmi szakemberrel vettük számba a legfontosabb növényvédelmi teendőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!