Fotó: Facebook/Kolos Szabó
Az ember és a medve békés együttélését szeretné bemutatni az a víz alatti fotókiállítás, amely július első hétvégéjén nyílik a dálnoki My lake búvártóban.
2024. június 08., 16:332024. június 08., 16:33
A Kovászna megyei kezdeményezés ötletgazdája Szabó Kolos búvároktató, a tárlat anyagát pedig Gál László kézdivásárhelyi ökológus, természetfotós készítette.
„Mi a kapcsolat a medve és a búvár között? Mivel magam is búvár vagyok, gyakran merülök cápák között, amelyek ragadozó fajnak számítanak, és az emberi viselkedés tekintetében sok hasonlóság van az óceánokban, ahol cápák élnek, és az erdőkben, ahol a medvék tartózkodnak.
– idézte a G4Media.ro Szabó Kolost, a dálnoki búvárközpont és víz alatti söröző koordinátorát.
Az egy hónapon keresztül megtekinthető tárlat célja, hogy a látogatók betekintést nyerjenek az ember és a nagyvad együttélésébe, és tisztább képet kapjanak arról, hogy a barnamedve élőhelye hogyan befolyásolja ennek életciklusát.
Az Európában egyedülálló mesterséges búvártavat Szabó Jenő kolozsvári születésű búvároktató hozta létre. Az évek óta Háromszéken élő, nemzetközi szinten elismert búvár részt vett Jacques Ives Cousteau kapitány egyik expedíciójában, és a nevéhez fűződik Callatis elveszettnek hitt városának feltárása. Több expedíciót vezetett, búvárokat képez, tankönyvet írt, siketnémákat tanított víz alatti jelbeszédre, és ipari búvárkodással is foglalkozik. A Dálnokon létrehozott búvártava azért is egyedülálló, mert az ezer négyzetméteres tóba halakat, vízi növényeket telepített, így a merülés rendkívül látványos.
Szabó Jenő fia, Kolos pedig 2018-ban egy szintén egyedülálló búvársörözőt is berendezett a fokozatosan kilenc méterre mélyülő tóban.
A medvék életmódját, élőhelyeik változását vizsgálja a kézdivásárhelyi Gál László. A húsz éve természetfilmezéssel és vadfotózással foglalkozó ökológus a nagyvadak viselkedésén és a vadgazdálkodáson kívül a sajtóban napirenden lévő medvekérdésről is beszé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!