Másfél évtizede a medvék életmódját kutatja Gál László kézdivásárhelyi ökológus, természetfilmes
Fotó: Facebook/Gál László
A medvék életmódját, élőhelyeik változását vizsgálja a kézdivásárhelyi Gál László. A húsz éve természetfilmezéssel és vadfotózással foglalkozó ökológus a nagyvadak viselkedésén és a vadgazdálkodáson kívül a sajtóban napirenden lévő medvekérdésről is beszélt a Krónikának, ezenkívül elmondta azt is, mit tehet az ember, ha szembetalálkozik a nagy testű ragadozóval.
2022. november 13., 13:532022. november 13., 13:53
2022. november 17., 15:222022. november 17., 15:22
Gál László ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem doktori iskolájának hallgatója hat évig járt hajtóvadászatokra egy évig önkéntes, majd három hónapig hivatásos vadőrként. Közel húsz éve természetfilmes és vadfotós, 2007 óta pedig medvékkel foglalkozik, hét éve kutatja őket.
Fotó: Facebook/Gál László
Mint azt a Krónikának elmondta, a vadőri képzés volt az első tudományos alapú képzése a vadak és a vadgazdálkodás terén: ekkor nyert betekintést a szakma rejtelmeibe, a vadak gondozásába, a velük való gazdálkodásba, annak pénzügyi hátterébe, illetve a vadászat etikájába. „A feladatom elsősorban a terület folyamatos bejárása, az etetők feltöltése és karbantartása, a vadorzás megelőzése és a lőhető, golyóérett egyedek számontartása volt. Sok mindenre választ kaptam a vadgazdálkodással kapcsolatban, és megértettem, hogy mit is jelent ez a nézőpont, és ez mennyire befolyásolja a jelenleg látható természetet” – mutatott rá az ökológus.
Az erdőjárás idővel a természetfilmezéssel és a vadfotózással egészült ki, amely – mint mondta – kialakított benne egy nagymértékben érzelmi alapú kapcsolatot a természettel. Hozzátette, idővel ez sok kérdést és nagyfokú kíváncsiságot generált, amelynek rendszerint igyekezett eleget tenni. A kérdések azonban egyre szaporodtak, László pedig rájött, hogy a tapasztalati tudás mellett szüksége lesz egyéb jellegű támpontokra is.
A medvék tanulmányozása során szerzett ismeretei kapcsán elmondta, hogy a medvék elsősorban ragadozók, amelyek legelnek, mint a tehenek. Táplálékuk nagyjából 60 százaléka növényi eredetű, 30 százalékát a rovarok, azok tojásai és lárvái teszik ki, és csak 10 százaléka származik emlősökből (dögökből és az általuk megölt, legtöbbször fiatal, öreg vagy beteg egyedek teteméből).
Élőhelyük nagy részét a sűrű, fiatal ültetett területek jelentik, de ezt is csupán kis részben használják ki. „A medvéknek is, akárcsak az embereknek, különböző személyiségük van, és ennek megfelelően viselkednek” – emelte ki Gál László. Mint elmondta, az emberre csak azok az egyedek veszélyesek, amelyek lövés vagy csapda által megsérültek, illetve, ha veszélyben érzik magukat és a bocsaikat, esetleg, ha éppen megzavarják őket. Kiemelte, a vérmedvék olyan egyedek, amelyek legtöbbször fizikai sérülés miatt rászokhattak a háziállatokra, vagy szintén sérülésből adódóan kimondottan agresszív viselkedést tanúsítanak az ember iránt.
Fotó: Facebook/Gál László
Arra a kérdésre, miként érdemes nekivágni a medvék lakta területeknek, illetve hogyan lehet megelőzni a különböző támadásokat és baleseteket, a szakember elmondta: a medve természetéből adódóan elkerüli a zavart helyeket, és nem marad azok közelében még akkor sem, ha hajnalban vagy éjszaka éppen ott táplálkozik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ajánlott csendben járni az erdőt, vagy bemenni a sűrű bokrok közé.
Hozzátette, a médiában megjelenő híreket is érdemes feltételekkel kezelni, hiszen ezek félrevezetőek lehetnek, főként, ha nincsenek kellő magyarázattal ellátva.
Fotó: Facebook/Roseti Bruno Photography
Az ökológus rámutatott, a napirenden levő medvekérdés mögött leginkább anyagi érdekek húzódnak, ezért, amíg a különböző érdekcsoportok nincsenek rendszeresen kielégítve, addig a helyzet mesterségesen is fenn lesz tartva. A szakember azt is kifejtette, hogy a fajt elsősorban az élőhely miatt védjük, ugyanis, ha védelem alatt áll a medve élőhelye, akkor ott sok más faj is védve van, ezzel pedig magunknak, embereknek is jót teszünk. „Véleményem szerint nem létezik egy »mindenki számára élhető« megoldás, mindig lesz, akinek nem tetszik valami. A jelenlegi helyzeten leginkább az oktatással, illetve a természetvédelmi törvények betartásával lehetne javítani, valamint ha a kormány törölné, vagy legalább egyeztetné az egymásnak ellentmondó törvényrendeleteket” – mutatott rá az ökológus.
Fotó: Facebook/Roseti Bruno Photography
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
8 hozzászólás