
Fotó: Szabó Tamás
Gyermekprogramokkal, táncbemutatóval, kiállítással várják az érdeklődőket a Mátyás király emléknapon, amelyet szombaton tartanak a marosvécsi Kemény-várkastélyban. Nagy Kemény Géza, az örökösök egyike, a kastély működtetője a programokról számolt be lapunknak.
2018. június 23., 12:072018. június 23., 12:07
A Mátyás király emlékév keretében egész napos rendezvényt szerveznek szombaton a marosvécsi Kemény-várkastélyban. Az emléknapon minden program kapcsolódik majd a magyar királyhoz – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Kemény Géza, az örökösök egyike, a marosvécsi Kemény kastély működtetője. A gyerekeket óriási, tematikus kifestőkkel várják, valamint a Passeggio Historikus táncegyüttes Mátyás király korabeli táncokat tanít nekik. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója megnyitja a Mátyás királyról szóló kiállítást.
„Három tortát rendeltük, melyeket olyan alapanyagokból készítenek el, mint a Mátyás király korabeli süteményeket. Többek között piskóta, mandula, sárgabarack, csokoládé, meggy és vanília szerepel a receptben, és végül kicsit meg kell pirítani a díszt a tortán” – fogalmazott Nagy Kemény Géza. Hozzátette, az emléknapon igény szerint vezetett sétákra is sor kerül, így az érdeklődők megismerkedhetnek az épületegyüttes múltjával. Egyébként a hétvégén a nagyváradi Szent László Napok keretében is több, Mátyás királyhoz kapcsolódó programot szerveznek, valamint megnyitják a király életútját bemutató kiállítást.
A kastély működtetője a következő hónapokban rendezendő programokról is beszámolt lapunknak. Legközelebb július 4-én látják vendégül az érdeklődőket a kastélyban, amely a Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertjének ad otthont.
A Helikon – Kemény János Alapítvány által kezdeményezett találkozó célja, hogy összegyűjtse azoknak az íróknak, költőknek és irodalompártolóknak a leszármazottait, akik felmenőikre, apáikra, nagyapáikra emlékezve idézik meg az egykori helikoni találkozók és résztvevőinek szellemiségét, továbbéltessék azt, megosszák személyes és családi emlékeiket másokkal is. A marosvécsi kastélyban továbbá egy nagy néptánctalálkozót is szeretnének szervezni szeptember környékén, amikor a gyerekek visszamennek iskolába.
Fotó: Boda L. Gergely
Ezt tavaly a gyalui, tavalyelőtt a bonchidai kastélyban szervezték meg” – részletezte Nagy Kemény Géza.
A Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján, Marosvécs felett található. A települést 1228-ban castrum Wecheu néven említik először írásos emlékek, a várat az egykori római castrum helyére, annak köveit felhasználva építették. A mongol hadjárat utáni időszakban került Vécs környéke a Tomaj nemzetséghez, majd a Losonci családhoz. 1319 és 1467 között a vár a Bánffy család tulajdonában állt, ám a Mátyás király elleni összeesküvésben való részvételük miatt elveszítették a birtokot.
A szabályos alaprajzú várkastély 20 × 20 méteres zárt, belső udvarát kétemeletes palotaszárnyak határolják. Az épület földszintjén főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak, az első emeleten kaptak helyet a birtokos család lakó- és a reprezentációs termei. A később ráépült második emeleten hálószobákat és ebédlőt alakítottak ki. Egykor a várkastélyt vizesárok övezte, egy felvonóhídon lehetett megközelíteni a bejárati kaput.
A háború alatt a kastélyt kifosztják, berendezését, könyvtárát széthordják, illetve megsemmisítik. A rendszerváltás után báró Kemény János mecénás, irodalomszervező legkisebb fia, Kemény Miklós (1940–2010) visszaigényelte a kastélyt, amelyet a visszaszolgáltatás után még egy ideig a marosvécsi rehabilitációs központ használt. Kemény Miklós tervei között egy Új Helikon alapítása szerepelt, vagyis az erdélyi magyar kultúrát szolgáló helyszínként képzelte el az épületet. 2000-ben be is jegyezték a Helikon – Kemény János Alapítványt. 2014. szeptember 30-án a Kemény család újra birtokba vette a kastélyt
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!