
Fotó: Szabó Tamás
Gyermekprogramokkal, táncbemutatóval, kiállítással várják az érdeklődőket a Mátyás király emléknapon, amelyet szombaton tartanak a marosvécsi Kemény-várkastélyban. Nagy Kemény Géza, az örökösök egyike, a kastély működtetője a programokról számolt be lapunknak.
2018. június 23., 12:072018. június 23., 12:07
2018. június 23., 12:072018. június 23., 12:07
A Mátyás király emlékév keretében egész napos rendezvényt szerveznek szombaton a marosvécsi Kemény-várkastélyban. Az emléknapon minden program kapcsolódik majd a magyar királyhoz – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Kemény Géza, az örökösök egyike, a marosvécsi Kemény kastély működtetője. A gyerekeket óriási, tematikus kifestőkkel várják, valamint a Passeggio Historikus táncegyüttes Mátyás király korabeli táncokat tanít nekik. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója megnyitja a Mátyás királyról szóló kiállítást.
„Három tortát rendeltük, melyeket olyan alapanyagokból készítenek el, mint a Mátyás király korabeli süteményeket. Többek között piskóta, mandula, sárgabarack, csokoládé, meggy és vanília szerepel a receptben, és végül kicsit meg kell pirítani a díszt a tortán” – fogalmazott Nagy Kemény Géza. Hozzátette, az emléknapon igény szerint vezetett sétákra is sor kerül, így az érdeklődők megismerkedhetnek az épületegyüttes múltjával. Egyébként a hétvégén a nagyváradi Szent László Napok keretében is több, Mátyás királyhoz kapcsolódó programot szerveznek, valamint megnyitják a király életútját bemutató kiállítást.
A kastély működtetője a következő hónapokban rendezendő programokról is beszámolt lapunknak. Legközelebb július 4-én látják vendégül az érdeklődőket a kastélyban, amely a Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertjének ad otthont.
A Helikon – Kemény János Alapítvány által kezdeményezett találkozó célja, hogy összegyűjtse azoknak az íróknak, költőknek és irodalompártolóknak a leszármazottait, akik felmenőikre, apáikra, nagyapáikra emlékezve idézik meg az egykori helikoni találkozók és résztvevőinek szellemiségét, továbbéltessék azt, megosszák személyes és családi emlékeiket másokkal is. A marosvécsi kastélyban továbbá egy nagy néptánctalálkozót is szeretnének szervezni szeptember környékén, amikor a gyerekek visszamennek iskolába.
Fotó: Boda L. Gergely
Ezt tavaly a gyalui, tavalyelőtt a bonchidai kastélyban szervezték meg” – részletezte Nagy Kemény Géza.
A Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján, Marosvécs felett található. A települést 1228-ban castrum Wecheu néven említik először írásos emlékek, a várat az egykori római castrum helyére, annak köveit felhasználva építették. A mongol hadjárat utáni időszakban került Vécs környéke a Tomaj nemzetséghez, majd a Losonci családhoz. 1319 és 1467 között a vár a Bánffy család tulajdonában állt, ám a Mátyás király elleni összeesküvésben való részvételük miatt elveszítették a birtokot.
A szabályos alaprajzú várkastély 20 × 20 méteres zárt, belső udvarát kétemeletes palotaszárnyak határolják. Az épület földszintjén főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak, az első emeleten kaptak helyet a birtokos család lakó- és a reprezentációs termei. A később ráépült második emeleten hálószobákat és ebédlőt alakítottak ki. Egykor a várkastélyt vizesárok övezte, egy felvonóhídon lehetett megközelíteni a bejárati kaput.
A háború alatt a kastélyt kifosztják, berendezését, könyvtárát széthordják, illetve megsemmisítik. A rendszerváltás után báró Kemény János mecénás, irodalomszervező legkisebb fia, Kemény Miklós (1940–2010) visszaigényelte a kastélyt, amelyet a visszaszolgáltatás után még egy ideig a marosvécsi rehabilitációs központ használt. Kemény Miklós tervei között egy Új Helikon alapítása szerepelt, vagyis az erdélyi magyar kultúrát szolgáló helyszínként képzelte el az épületet. 2000-ben be is jegyezték a Helikon – Kemény János Alapítványt. 2014. szeptember 30-án a Kemény család újra birtokba vette a kastélyt
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!