Fotó: Facebook/Magyar Kulturális Intézet Bukarest
Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László életéről és munkásságáról szóló írások megjelenésében, romániai fiatal muzsikusok bemutatkozásában vállalt szerepet Bara Hajnal. A marosvásárhelyi szülésű, Bukarestben élő zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat.
2021. január 21., 10:352021. január 21., 10:35
2021. január 21., 11:402021. január 21., 11:40
Bara Hajnal marosvásárhelyi születésű zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelyet jelképesen ma adnak át a Lajtha László-emlékkoncerten. A közönség nélküli márványtermi hangversenyt a Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorában élőben közvetítik. A műsorban Lajtha László (1892–1963) Marionettes, valamint Lajtha László átiratában Bartók Béla Szvit op. 4 című műve hangzik el.
Gyurkó Csilla, Lajtha László örököse az MTI-hez eljuttatott méltatásában kiemeli:
Az ő fordításában jelent meg 2018 decemberében az a 8 oldalas Lajtha-melléklet, mely Lajtha László munkáiból vett gondolatokat, valamint Solymosi Tari Emőke két tanulmányát is tartalmazta.
A marosvásárhelyi Bara Hajnal szakmai tanácsadói és fordítói közreműködésének köszönhetően Románia európai uniós elnöksége idején a Bukaresti Nemzeti Opera által szervezett, Magyarországot bemutató rendezvényén Lajtha Lászlóról és Kodály Zoltánról olvashatott a közönség az operaház halljában rendezett kiállításon, amely Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre és más városokba is eljutott.
A versenysorozaton több alkalommal megemlékeztek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Cziffra György és Fischer Annie mellett Lajtha Lászlóról is – olvasható a laudációban. „Lajtha célja az volt, hogy közelebb hozza hozzánk a zenét, amely segít, támogat, lelkesít és vigasztal bennünket. Humanista zeneszerző volt” – hangsúlyozza a méltatásban a Lajtha-örökös. Gyurkó Csilla laudációját a koncert szünetében Mohai Gábor tolmácsolja majd, valamint Solymosi Tari Emőke zenetörténésszel, Lajtha-kutatóval Veisz Gábor beszélget a Bartók Rádióban csütörtök délután.
Népzenei kutatásait Bartók és Kodály oldalán kezdte meg, és haláláig folytatta. Tudományos jelentőségű hangfelvételeket készített, lejegyzései a népi énekesek és hangszerjátékosok előadásának historikus értékű dokumentumai. Szólózongoraműveket, kórusműveket, népdalfeldolgozásokat különböző együttesekre, és filmzenéket is készített. Több nemzetközi díjat nyert, valamint az International Folk Music Council (Nemzetközi Népzenei Tanács) egyik alapítója és elnökségi tagja volt.
2015 februárjában a budapesti Hagyományok Házában kiállítással idézték fel életét és művészetét az első világháború idején, egyben emlékhangversenyt is tartottak a komponista tiszteletére. 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) születésének 125. évfordulója alkalmából emlékérmet bocsátott ki, az MTA Zenetudományi Intézetében pedig szobrot avattak a tiszteletére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!