Az emlékév keretében Erdélyben és Magyarországon is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán néprajzkutató öröksége előtt
Fotó: Biró István
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása március 13-án. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
2026. március 09., 20:332026. március 09., 20:33
A legendás néprajzkutató, Kallós Zoltán életét és munkásságát állítja középpontba a Népzenész Klub márciusi különkiadása, amely a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja az érdeklődőket.
A szervezők ezúttal egy kvízesttel szólítják meg a nagyközönséget:
A március 13-án, pénteken este19.30-tól a kolozsvári Erdélyi Hagyományok Háza főtéri épületében (volt Melody Szálló) szervezett vetélkedőre 3–5 fős csapatok jelentkezését várják.
A program a hagyományokhoz híven táncházzal folytatódik, a talpalávalót Rezeda zenekar húzza. A szervezők azokra is gondoltak, akik most ismerkednének a néptánccal: a kezdőknek Sebők Máté és Sógor Kriszta segítenek elsajátítani az alaplépéseket.
A kvíz nyerteseit kisebb nyeremények is várják. Az esemény támogatója a Kallós Zoltán Alapítvány, szervezője az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, további részletek itt olvashatóak.
Mint arról korábban beszámoltunk, emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására: a programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon a néprajzkutató munkásságáról, és ismét a figyelem középpontjába kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom gazdag hagyománya.
aki több mint 15 ezer dallamot jegyzett le, és meghatározó szerepet játszott az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom kialakulásában és elterjedésében.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!