Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a kolozsvári Tokos zenekar, és Kallós Zoltán születésének 100. évfordulójáról is megemlékeznek
Fotó: Tokos zenekar Facebook-oldala
A Tokos zenekar hagyományos újévi koncertje idén több szempontból is ünnepibb lesz a megszokottnál: a kolozsvári népzenei együttes 15. születésnapját ünnepli, valamint Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő születésének 100. évfordulójáról is megemlékezik. Vajas Albert Junior Prima-díjas népzenésszel, a Tokos zenekar hegedűsével, énekesével a kettős ünnepről, az elmúlt több mint egy évtized munkájáról, a közönséggel szembeni alázatról, jubileumi tervekről beszélgettünk.
2026. január 06., 18:002026. január 06., 18:00
– A 2026-os újévi koncert egyszerre jubileum és emlékezés. Hogyan állt össze bennetek az a gondolat, hogy a zenekar 15 éves fennállását és Kallós Zoltán születésének 100. évfordulóját közös ünneppé formáljátok?
– Közel tíz éve, 2017-ben indítottuk el ezt a koncertsorozatot: azóta minden év januárjában újévi koncerttel jelentkezik a zenekar Kolozsváron. Az idei alkalom több szempontból is különleges, hiszen zenekarunk fennállásának 15. évfordulóját ünnepeljük, miközben már a Kallós Zoltán (Válaszút, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) születésének 100. évfordulójára emlékező évre készülünk. Mindez természetesen meghatározta a január 9-i koncert repertoárjának tematikáját is: egyrészt szeretnénk összefoglalni az elmúlt tizenöt évünket, másrészt pedig előre tekintve, egyfajta felvezetésként már most elkezdeni ünnepelni a Kallós-évfordulót.
A népzenei formáció a Kallós Zoltán által képviselt szemléletet és értékrendet próbálja továbbvinni
Fotó: Biró István
– Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő alakja meghatározó mind szakmailag, mind emberileg. Milyen konkrét zenei vagy szemléletbeli örökséget visz tovább a zenekar ebből a hagyatékból?
– Azt hiszem, a zenekar nevében is elmondhatom, hogy mindannyian már gyerekkorunkban kapcsolatba kerültünk Kallós Zoltánnal. Valamennyien részt vettünk annak idején a válaszúti táborokban, ahol személyesen találkozhattunk vele, és ahol rendszeresen ő tartotta a népdaloktatást. Erre rendkívül nagy hangsúlyt fektetett, és következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy minden résztvevő bekapcsolódjon ezekbe az órákba. Ennek az eredménye máig velünk él:
Sokkal könnyebb úgy muzsikálni, hogy az ember nemcsak a dallamot, hanem a szöveget is ismeri, és így természetes módon tudja összekapcsolni egyik éneket a másikkal. Az élet később is számos alkalommal újra és újra összekapcsolt bennünket Kallós Zoltán személyével és szellemiségével, illetve a Kallós Zoltán Alapítvánnyal. Jelenleg mindannyian az alapítvány munkatársai vagyunk, a népzenei iskola keretében dolgozunk, és igyekszünk továbbvinni azt a szellemi és tárgyi örökséget, amelyet ránk hagyott.
Számunkra ez mára az életünk részévé vált: nemcsak a tanításban, hanem a gondolkodásmódunkban is azt érezzük, hogy továbbvisszük – vagy legalábbis megpróbáljuk továbbvinni – azt a szemléletet és értékrendet, amelyet Kallós Zoltán képviselt.
– A munkátokra rátérve: hogyan tekintesz vissza az indulásra, az elmúlt több mint egy évtizedre? Milyen meghatározó pillanatok voltak a zenekar életében?
– Egy rendkívül sűrű, tartalmas tizenöt évet tudhat maga mögött a zenekar. Talán az egész fiatal korunkat együtt éltük meg, és számtalan olyan élménnyel gazdagodtunk, amelyek a zenekar nélkül valószínűleg hiányoznának mindannyiunk életéből.
Úgy érzem, hogy ez alatt az idő alatt együtt fejlődtünk: zeneileg is, emberileg is. A zenekar nemcsak közös munka lett, hanem a saját életünk szerves részévé vált, olyannyira, hogy ma már szinte elképzelhetetlen lenne nélküle az életünk. Éppen ezért hiszem azt, hogy még nagyon sokáig fogunk együtt muzsikálni.
Vajas Albert (balra) szerint a 15 év alatt a zenekar tagjai zeneileg és emberileg egyaránt együtt fejlődtek
Fotó: Tokos zenekar Facebook-oldala
– Mit gondolsz, mi lehet a titka annak, hogy a Tokos zenekar szinte a kezdetektől állandó és közkedvelt szereplője az erdélyi népzenei színtérnek, ugyanakkor a határon túl is népszerű?
– Úgy gondoljuk, hogy az az alázat, amellyel a közönség elé állunk, érezhető, és ugyanezt a tiszteletet kapjuk vissza a hallgatóságtól is. Amíg ez a kölcsönös tisztelet meg tud maradni, és amíg megmarad bennünk az a fajta alázat, amely a szolgálat lényegéhez tartozik, addig hisszük, hogy mindig lesz létjogosultsága annak, amit csinálunk. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt tizenöt évben a zenekar népszerűsége folyamatosan növekedett, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is így marad.
– Ha előre tekintesz a következő 10-15 évre, mit tartasz fontosabbnak: a formai megújulást, az értékek következetes őrzését, vagy esetleg azt, hogy a zenekar mindig képes legyen megszólítani az éppen felnövő új nemzedéket?
– A zenekar élete folyamatosan alakul. Az első tíz évben rendkívül sokat muzsikáltunk, rengeteg időt és energiát tudtunk a közös munkára fordítani. Az elmúlt öt évben ugyanakkor sokunk életében a családalapítás került előtérbe, ami természetesen az életritmusunkat is átalakította, de a zenekar továbbra is szerves része maradt az életünknek. Úgy gondolom, hogy bár változunk, és más hangsúlyok kerülnek előtérbe, a lendület megmaradt, és még mindig van a tarsolyunkban több olyan terv és elképzelés, amelyet szeretnénk megvalósítani.
Hosszabb távon pedig bízunk benne, hogy még sok kihívás vár ránk, hiszen ha visszatekintünk az elmúlt tizenöt évre, egy rendkívül színes és változatos időszak áll mögöttünk. A táncházak és népzenei koncertek mellett dolgoztunk színházi produkciókban, operai és filharmóniai együttműködésekben, kórusokkal, sőt filmekben is szerepeltünk. Számos koprodukciót valósítottunk meg más zenészekkel, amelyek mind komoly szakmai kihívást jelentettek, ugyanakkor jelentősen gazdagították a zenekar repertoárját és gondolkodásmódját is.
A Tokos zenekar táncházak és népzenei koncertek mellett színházi produkciókban is szerepet vállalt
Fotó: Tokos zenekar Facebook-oldala
– Említetted a nagy koncerteket: esetleg jubileumi turnészerű lesz, vagy különálló fellépések?
– Tervezünk turnékat is: Európa több országába ellátogatunk, többek között Németországba, Ausztriába és Hollandiába, emellett mindenképpen lesz egy magyarországi turnénk is 2026-ban. Ugyanakkor nem kizárólag turnészerű fellépésekben gondolkodunk, hanem számos önálló koncertet is beterveztünk. A nyári időszak programja már most jól körvonalazódik, így januárban több koncertet is be fogunk jelenteni.
Állandó és közkedvelt szereplője az erdélyi népzenei színtérnek a kolozsvári Tokos zenekar, amely nagy utat járt be 2011-es megalakulásától napjainkig. Vajas Albert, a formáció hegedűse beszélt terveikről az Erdélyi Naplónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!