
Robert van Langh, a Drents Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy a visszaszerzett műkincsek oda térnek vissza, ahová tartoznak
Fotó: Drents Múzeum
Visszaszolgáltatták Romániának a coțofenești-i aranysisakot és a hollandiai Drents Múzeumból tavaly ellopott három dák aranykarperec közül kettőt – tájékoztatott csütörtökön honlapján a holland ügyészség. A bukaresti hatóságok bejelentették, hogy a román állam megtéríti Hollandiának a biztosítási összeget, amelyből levonják a műkincsek restaurálási költségeit.
2026. április 02., 18:252026. április 02., 18:25
2026. április 02., 18:502026. április 02., 18:50
Stan Rareș-Petru és Daniela Buruiană, a román ügyészség képviselői csütörtök délután vették át a műkincseket Corien Fahner főügyésztől, az Észak-Hollandiai Ügyészség képviselőjétől fokozott biztonsági intézkedések mellett Assenben, a Drents Múzeum részét képező tanácsteremben. „Rendkívül örülünk e kivételes műkincsek visszaszolgáltatásának. Ez egy fordulatokban bővelkedő, kalandos történet volt. Különösen Románia, de a Drents Múzeum személyzete számára is” – mondta Corien Fahner az eseményen, amelyen a sajtó jelenlétében, símaszkot viselő rendőrök őrizetében mutatták be a megtalált műtárgyakat.
A főügyész közölte azt is, hogy a sisak behorpadt, de javítható, míg a két megtalált karkötő sértetlen. A felbecsülhetetlen értékű, csaknem 2500 éves műkincseket 2025. január 24-ről 25-re virradóra lopták el a Drents Múzeumból. Az aranysisakot és a két dák karperecet szerdán adták át az Észak-Hollandiai Ügyészségnek, a gyanúsítottak ügyvédeinek közreműködését követően. Az ügy három fő gyanúsítottjának pere 2026. április 14-én kezdődik.
Corien Fahner szerint a büntetőeljárás során feltárt adatok alapján az ügyészségnek nincs bizonyítéka arra, hogy a három gyanúsítotton kívül más is részt vett volna a Drents Múzeumból történt lopásban. Az ügyészség több alkalommal is tárgyalt a gyanúsítottak ügyvédeivel. Ezek a tárgyalások vádalkuhoz vezettek, amelynek egyik feltétele az ellopott tárgyak visszaszolgáltatása volt. A sisak és a két karperec előkerülésével ez nagyrészt megvalósult – magyarázta a holland ügyész.
Demeter András, Románia kulturális minisztere üdvözölte a coțofenești-i aranysisak visszaszerzését, hangsúlyozva, hogy a holland félnek visszatérítendő összeget csak a műtárgyak restaurálásának befejezése után állapítják meg. „Győzelem ez, öröm. Ezt reméltük. Már az első napoktól kezdve bíztam a holland hatóságok elszántságában, és íme, nem tévedtem” – nyilatkozta Demeter András az Agerpres hírügynökségnek.
Fotó: Sem Van Der Wal/EPA/Agerpres
A miniszter közölte, hogy az ügyben a szokásos eljárást követik. Eszerint először a román és a holland szakemberek együtt ellenőrzik a műkincsek hitelességét és állapotát. Csak az állapotának felmérése után téríti majd vissza a román állam a biztosítási összeget, amelyből levonják a restaurálás költségeit – magyarázta Demeter, aki szerint azt már tudni lehet, hogy a sisak csak könnyen helyreállítható sérüléseket szenvedett.
Oana Țoiu román külügyminiszter csütörtökön holland hivatali kollégájával, Tom Berendsennel tárgyalt a coțofenești-i aranysisak és a dák aranykarperecek visszaszerzéséről. „A felbecsülhetetlen értékű 2500 éves műkincsek hazatérnek” – írta a román diplomácia vezetője a megbeszélésről beszámoló Facebook-bejegyzésében. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év közös erőfeszítései azt bizonyították, mennyire fontos kitartani, amikor nemzedékek számára kiemelkedő jelentőségű tárgyakról van szó. Köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akik részt vettek a nyomozásban, kiemelve a külügyi és belügyi hatóságok közötti folyamatos együttműködés szerepét.
A külügyminiszter közölte, hogy még hátravan néhány lényeges lépés a négy műtárgy visszaszolgáltatásához:

Előkerült a cotofenești-i aranysisak és a három arany karkötő is – erősítették meg hivatalos források az RTV Drenthe-nek.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!