Az újonnan azonosított, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszok a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába
Fotó: Bukaresti Egyetem
Két új, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, ezek egyike nagyméretű, ami árnyalja az erdélyi dinoszauruszokról alkotott eddigi nézeteket – közölte az MTI-vel Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem munkatársa.
2025. február 25., 15:562025. február 25., 15:56
A Bukaresti Egyetem, a Museum für Naturkunde Berlin és az University College London szakembereiből álló kutatócsoport által most azonosított két faj a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapta. Ezek a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába, melyek négy lábon járó, hosszú nyakú növényevők voltak.
A Bukaresti Egyetem közleményben tudatta, hogy
A két új fajjal négyre nő a valaha szigetként létező Hátszegi-medencében talált titanoszauruszok száma.
Az új fajok leírását a Journal of Systematic Palaeontology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban ismertették a kutatók. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geológiai és Geofizikai Karának oktatója és kutatója, a tanulmány társszerzője az MTI-nek elmondta:
A Hátszegi-medencében talált erdélyi dinoszauruszokról az az elfogadott nézet, hogy szigeti törpedinoszauruszok voltak, szigeti környezetben élve lecsökkent a testméretük. „A nagytestű növényevők kisebbé válnak, mivel a szigeti környezetben kevesebb az élőhely, élelem, ami arra sarkallja az állatokat, hogy alkalmazkodjanak” – magyarázta Csiki-Sava Zoltán. Mint mondta, a térségben eddig felfedezett dinoszauruszok jól beleillettek a szigeti törpenövés sémájába, jóval kisebbek voltak, mint nyugat-európai rokonaik.
A most leírt Petrustitan hungaricus-ok mérete (3-4 méter) is nagyjából megegyezik a még Nopcsa Ferenc által talált Magyarosaurus dacus-éval. Az Uriash kadici ellenben ennél közel négyszer hosszabb és tízszer súlyosabb állat lehetett.
Hozzátette: hipotézisük szerint a nagytestű faj mérete azért nem csökkent, mert a területen már éltek törpe növényevők, így a nekik szóló ökológiai tér telített volt.
Közölte, a kutatók eddig is gyanították, hogy Hátszegen léteztek nagyobb dinoszauruszok is.
„Mi nemcsak azt mutattuk ki, hogy létezett egy ilyen nagytermetű állat, hanem azt is, hogy hosszú időn, millió éveken át ilyen nagytermetű állatok maradványai előfordulnak” – húzta alá a geológus. Emlékeztetett: az egykori Hátszegi-sziget 7-8 millió éven át létezett, faunák váltották egymást, és mindegyikben megjelent a nagytermetű állat.
Mint mondta, munkájuk régi felfedezések újraértelmezése. A Petrustitan hungaricus maradványait Nopcsa Ferenc fedezte fel 1906 előtt, a londoni természettudományi múzeumban található maradványok alapján írták le új fajként. Az Uriash kadici Kadic Ottokár horvát származású magyar geológusról kapta a nevét, aki 1909-1915 között ásatott Hátszegen és fedezte fel azokat a csontokat, amelyek jelenleg a budapesti Földtani Intézetben találhatók. Ezeket tanulmányozta a kutatócsoport más csontokkal összehasonlítva, és rájött, hogy
A Hátszegi-medencében jelenleg is zajlanak kutatások, az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa által vezetett magyarországi geológusokkal közösen tártak fel maradványokat, melyeket még jelenleg is tanulmányoznak. „Elképzelhető, hogy abból az anyagból még lesznek új dinoszauruszfajok” – mondta Csiki-Sava Zoltán.
A Hátszegi-medencét szinte teljesen lefedő Hátszegvidéki Nemzetközi UNESCO Geopark vonzáskörzetében számos őslénytani lelőhely található. 2004 óta védett terület, 2005-ben nyert felvételt az UNESCO védnöksége alatt lévő Európai Geoparkok listájára.
Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant az ELTE-Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében – tájékoztatta az MTI-t az egyetem kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!