Az újonnan azonosított, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszok a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába
Fotó: Bukaresti Egyetem
Két új, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, ezek egyike nagyméretű, ami árnyalja az erdélyi dinoszauruszokról alkotott eddigi nézeteket – közölte az MTI-vel Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem munkatársa.
2025. február 25., 15:562025. február 25., 15:56
A Bukaresti Egyetem, a Museum für Naturkunde Berlin és az University College London szakembereiből álló kutatócsoport által most azonosított két faj a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapta. Ezek a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába, melyek négy lábon járó, hosszú nyakú növényevők voltak.
A Bukaresti Egyetem közleményben tudatta, hogy
A két új fajjal négyre nő a valaha szigetként létező Hátszegi-medencében talált titanoszauruszok száma.
Az új fajok leírását a Journal of Systematic Palaeontology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban ismertették a kutatók. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geológiai és Geofizikai Karának oktatója és kutatója, a tanulmány társszerzője az MTI-nek elmondta:
A Hátszegi-medencében talált erdélyi dinoszauruszokról az az elfogadott nézet, hogy szigeti törpedinoszauruszok voltak, szigeti környezetben élve lecsökkent a testméretük. „A nagytestű növényevők kisebbé válnak, mivel a szigeti környezetben kevesebb az élőhely, élelem, ami arra sarkallja az állatokat, hogy alkalmazkodjanak” – magyarázta Csiki-Sava Zoltán. Mint mondta, a térségben eddig felfedezett dinoszauruszok jól beleillettek a szigeti törpenövés sémájába, jóval kisebbek voltak, mint nyugat-európai rokonaik.
A most leírt Petrustitan hungaricus-ok mérete (3-4 méter) is nagyjából megegyezik a még Nopcsa Ferenc által talált Magyarosaurus dacus-éval. Az Uriash kadici ellenben ennél közel négyszer hosszabb és tízszer súlyosabb állat lehetett.
Hozzátette: hipotézisük szerint a nagytestű faj mérete azért nem csökkent, mert a területen már éltek törpe növényevők, így a nekik szóló ökológiai tér telített volt.
Közölte, a kutatók eddig is gyanították, hogy Hátszegen léteztek nagyobb dinoszauruszok is.
„Mi nemcsak azt mutattuk ki, hogy létezett egy ilyen nagytermetű állat, hanem azt is, hogy hosszú időn, millió éveken át ilyen nagytermetű állatok maradványai előfordulnak” – húzta alá a geológus. Emlékeztetett: az egykori Hátszegi-sziget 7-8 millió éven át létezett, faunák váltották egymást, és mindegyikben megjelent a nagytermetű állat.
Mint mondta, munkájuk régi felfedezések újraértelmezése. A Petrustitan hungaricus maradványait Nopcsa Ferenc fedezte fel 1906 előtt, a londoni természettudományi múzeumban található maradványok alapján írták le új fajként. Az Uriash kadici Kadic Ottokár horvát származású magyar geológusról kapta a nevét, aki 1909-1915 között ásatott Hátszegen és fedezte fel azokat a csontokat, amelyek jelenleg a budapesti Földtani Intézetben találhatók. Ezeket tanulmányozta a kutatócsoport más csontokkal összehasonlítva, és rájött, hogy
A Hátszegi-medencében jelenleg is zajlanak kutatások, az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa által vezetett magyarországi geológusokkal közösen tártak fel maradványokat, melyeket még jelenleg is tanulmányoznak. „Elképzelhető, hogy abból az anyagból még lesznek új dinoszauruszfajok” – mondta Csiki-Sava Zoltán.
A Hátszegi-medencét szinte teljesen lefedő Hátszegvidéki Nemzetközi UNESCO Geopark vonzáskörzetében számos őslénytani lelőhely található. 2004 óta védett terület, 2005-ben nyert felvételt az UNESCO védnöksége alatt lévő Európai Geoparkok listájára.
Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant az ELTE-Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében – tájékoztatta az MTI-t az egyetem kedden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Előbújtak-e a medvék, meddig tart még a tél, és mennyire érvényesek ma a népi időjóslások? A marosvásárhelyi állatkert medvenapján Korondi Kinga szóvivővel beszélgettünk hagyományról, klímaváltozásról, medvékről és környezeti nevelésről.
A bab (paszuly, Székelyföldön fuszulyka) a világ egyik „legdemokratikusabb” alapanyaga: szinte minden kontinensen jelen van, mégis minden kultúra másképp viszonyul hozzá.
Életének 79. évében szombaton elhunyt Fenyő Miklós eMeRTon-díjas magyar előadóművész, dalszerző, szövegíró, rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs. A gyászhírt Fenyő Miklós Facebook-oldalán jelentették be.
Idén február 2-án is megtartja az immár hagyományos medvenapot a Marosvásárhelyi Állatkert: hétfőn 11 órától várják a látogatókat a látványetetéssel egybekötött időjóslásra.
Egy „potenciálisan lakható”, hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoport.
Az olasz főváros egyik leglátogatottabb látványosságaként ismert Trevi-kút hétfőtől fizetős lesz a turisták számára, akik péntektől válthatnak jegyet előzetes foglalással – közölte a római polgármesteri hivatal.
A vadállomány egyensúlyának megőrzése érdekében újabb betelepítési akciót hajtott végre a Maros Megyei Sporthorgász és Vadászegyesület (AJVPS): mezei nyulakat helyeztek át Arad megyéből a nagysármási vadászterületre.
Biztosítás nélkül mászta meg Alex Honnold Tajvan fővárosában az 508 méter magas Taipei 101 felhőkarcolót. Az amerikai sziklamászó helyi idő szerint vasárnap reggel hajtotta végre az életveszélyes mutatványt, amelyet a Netflix élőben is közvetített.
Aggasztó képet vázol egy friss brit felmérés: az iskolát kezdő kisgyerekek közel harmada nem tudja megfelelően használni a könyveket, egyesek okoseszközként bánnak velük.
Ha van olyan eledel, ami egyszerre juttatja eszünkbe a gyermekkori édességeket, a természetességet és a gasztronómiai kreativitást, akkor a dió (Juglans regia) ilyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!