A felmérés szerint a romániai lakosság több mint fele egyetért azzal, hogy a modern technológiák, például az 5G vagy a mesterséges intelligencia (AI) a lakosság manipulálására szolgálnak
Fotó: Pixabay.com
A romániaiak egyharmada úgy véli, hogy a szerencsét bizonyos babonák betartásával befolyásolni lehet, ugyancsak egyharmaduk úgy gondolja, hogy az oltásokat a lakosság irányítására használják, több mint fele szerint pedig a világjárványok és a gazdasági válságok titkos hatalmi csoportok tervszerű akcióinak eredményei – derül ki a INSCOP közvélemény-kutató felméréséből.
2025. október 23., 18:452025. október 23., 18:45
A romániai polgárok túlnyomó többsége hisz a szerencsében vagy a sorsban – derül ki az Románia a mágia és az ezotéria között című felmérésből, amelyet az INSCOP közvélemény-kutató készített, és hétfőn mutattak be a bukaresti Román Parasztmúzeumban.
A felmérés szerint a válaszadók 75,3%-a úgy véli, hogy a szerencse fontos szerepet játszik az életben, míg 41,6% arról számolt be, hogy volt már olyan esemény az életében, amikor egy babona beigazolódott. A szerencse fontosságát a megkérdezettek 21,4%-a „nagyon fontosnak” tartja, míg 3,3% nem adott választ.
A babonásság tekintetében a válaszadók 17,6%-a biztosan babonásnak tartja magát, 12,1% inkább annak, 20,5% inkább nem, míg 46,5% egyáltalán nem tartja magát babonásnak. A nem válaszolók aránya 3,3%.
míg 55,5% szerint nem történt ilyen, és 2,9% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt. A babonák érvényességét a legtöbben az egészség területén tartják fontosnak (31,1%), ezt követi a szerelem és párkapcsolatok (9,9%), a karrier és álláskeresés (9,3%), a mindennapi döntések (8,7%), valamint a pénzügyek (7,7%) és a vizsgák, interjúk, versenyek (3,9%). A válaszadók 6,5%-a nem tudott állást foglalni vagy nem válaszolt.
A „szerencse megváltoztatásával” kapcsolatban a felmérés résztvevőinek 24,2%-a úgy véli, hogy a szerencse megváltoztatható, ha bizonyos babonákat betartanak. Ezzel szemben a válaszadók 69,3%-a szerint a szerencsét nem lehet megváltoztatni, míg 6,6% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt. A megkérdezettek 30,9%-ának van szerencseszáma vagy kedvenc száma, 68,5%-nak nincs, és 0,6% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt.
az balszerencsét hoz, míg 82,7% nem hisz ebben a hiedelemben, 1,5% pedig nem adott választ. A létra alatti áthaladásról szóló babonát a válaszadók 3,7%-a tartja igaznak, 91,6% viszont nem hisz benne; a nem válaszolók aránya 4,7%. A barométer szerint 22,3% gondolja úgy, hogy ha valaki visszafordul útközben, az szerencsétlenséget hoz, míg 76,4% nem ért egyet ezzel a hiedelemmel, 1,3% pedig nem tudta megmondani vagy nem válaszolt. A megkérdezettek 13%-a hisz abban, hogy kedd 13-a vagy péntek 13-a balszerencsés nap, míg 84,7% nem osztja ezt a véleményt, 2,3% pedig nem válaszolt.
Fotó: Veres Nándor
A felmérés szerint a románok 6,4%-a fordult már életében „javasasszonyhoz” vagy „kuruzslóhoz”, míg 93,5% azt állítja, soha nem tett ilyet, és 0,1% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt.
A válaszadók 34,8%-a egyetértett azzal az állítással, hogy „a horoszkóp és az asztrológia pontosan képes megjósolni a személyiségjegyeket vagy az élet eseményeit”, míg 61% nem értett egyet ezzel, 4,1% nem tudta megítélni, és 0,1% nem válaszolt.
míg 48,7% nem ért egyet ezzel az elképzeléssel, a nem válaszolók aránya pedig 8,7% volt.
Az állítással, miszerint „Romániában léteznek energetikailag feltöltött helyek”, a válaszadók 51,4%-a egyetértett, 37,8% nem osztja ezt a véleményt, és 10,9% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt. A románok 28,9%-a úgy véli, hogy egyes helyek – például a Bucsecs-hegység vagy Sarmizegetusa – különleges energiát sugároznak, míg 60% nem ért ezzel egyet, és 11,2% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt.
míg 55,7% nem hisz ezekben a képességekben, és 6,1% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt.
A megkérdezettek 21,2%-a úgy véli, hogy léteznek szellemek vagy kísértetek, amelyek kapcsolatba léphetnek a mi világunkkal, 71,2% viszont elutasítja ezt a gondolatot, míg 7,6% nem tudta megmondani vagy nem válaszolt. A válaszadók 56%-a szerint az álmok előre jelezhetnek valós eseményeket, míg 39,9% nem ért egyet ezzel az állítással; a nem válaszolók aránya 4,1% volt. A felmérés szerint 5,5% vett már részt alternatív spirituális gyakorlatokban – például számmisztikában, tarotban, reikiben vagy ezoterikus jógában –, míg a túlnyomó többség, 94,5%, soha nem próbált ki ilyen tevékenységeket. Ehhez a kérdéshez nem voltak nem válaszolók.
A felmérés szerint a romániai lakosság egy része hajlamos hinni különféle összeesküvés-elméletekben és rejtélyes magyarázatokban. Az „Az emberek valójában soha nem jutottak el a Holdra, az egész csak megrendezett esemény volt” állítással a válaszadók 26,1%-a egyetértett, míg 64,9% elutasította ezt, 8,8% nem tudta megítélni, és 0,2% nem válaszolt.
A megkérdezettek 22,4%-a hisz abban, hogy „a földönkívüliek már meglátogatták a Földet, de a kormányok eltitkolják ezt az információt”, 61,1% viszont nem ért egyet ezzel a felvetéssel, 16,3% bizonytalan volt, és 0,3% nem válaszolt. A válaszadók 61,4%-a szerint „Romániában külső hatalmak titokban befolyásolják a fontos politikai döntéseket”, míg 30,6% ezt nem tartja valósnak, 7,6% nem tudta megítélni, és 0,3% nem válaszolt.
A kijelentéssel, miszerint „a modern technológiák, például az 5G vagy a mesterséges intelligencia (AI) a lakosság manipulálására szolgálnak”, a válaszadók 55,6%-a egyetértett, 37,9% nem értett egyet, 6,3% bizonytalan volt, és 0,2% nem adott választ. A megkérdezettek 58,4%-a úgy véli, hogy „a világjárványok és a gazdasági válságok titkos hatalmi csoportok tervszerű akcióinak eredményei”, míg 34,1% ezt elutasítja, 7,3% nem tudta megítélni, és 0,2% nem válaszolt.
Fotó: Haáz Vince
A felmérés szerint a romániai lakosság többsége a modern orvostudományban bízik az alternatív gyógyászattal szemben.
míg 64,8% szerint „a modern orvostudomány hatékonyabb, mint az alternatív gyógyászat”. 10,9% nem tudta megítélni a kérdést, 0,6% pedig nem válaszolt.
Amikor fontos döntésekről van szó, a romániai polgárok 50,8%-a inkább az észre és a tudományra támaszkodik, míg 43,8% a hitre és a hagyományra épít. A nem válaszolók aránya 5,4%. A vallás és a tudomány fontosságát illetően a résztvevők 33%-a úgy gondolja, hogy „a vallásos hit fontosabb, mint a tudományos magyarázatok”, 15,6% szerint „a tudományos magyarázatok fontosabbak, mint a vallásos hit”, míg 50,1% azt vallja, hogy „a vallásos hit és a tudományos magyarázatok egyformán fontosak”. A nem válaszolók aránya 1,2%.
A Románia a mágia és az ezotéria között című barométert az INSCOP Research készítette az Informat.ro hírportál megrendelésére, a Strategic Thinking Group partnerségében.
a legfontosabb szociodemográfiai kategóriák (nem, életkor, foglalkozás) szerint. Az adatok megengedett maximális hibahatára ±2,95%, 95%-os megbízhatósági szinten.
Románia továbbra is rossz irányba halad az emberek zöme szerint – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A természet és az ember viszonyát boncolgató, érzékeny hangvételű dokumentumfilm-sorozat második része is az Erdélyi-szigethegység világába vezet. A Szendőfi Balázs rendezte Hegyizene 2 előbemutatóját október 23-án tartják a kolozsvári Művész moziban.
Több tolvaj betört a híres párizsi Louvre múzeumba az ablakon keresztül vasárnap reggel, és „felbecsülhetetlen értékű” ékszereket lopott el, mielőtt motorral elmenekült – közölte a francia kormány a Reuters hírügynökség szerint.
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
A tavalyi évben jól bevált helyszínen szervezik meg október 24–25-én a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált, amely ezúttal is számos hagyományőrző programot, finomságot kínál a látogatóknak.
Száz éve fogadja a látogatókat és szolgálja a tudományt a kolozsvári füvészkert, amely a világ minden tájáról származó növényritkaságokat és a hazai flóra gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
szóljon hozzá!