
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Megkezdődött az Erdélyi magyar családok fesztiválja szombaton délelőtt a debreceni Nagyerdőben.
2018. június 23., 14:342018. június 23., 14:34
A Békás-tó melletti színpadon Pataki János, a találkozókat szervező Kárpát-medencei családszervezetek Szövetségének elnöke utalt rá, hogy a határon túl élő magyarok bemutatkozó fesztiváljait a családok éve programsorozat keretében rendezik. Márciusban Csongrádon a vajdaságiak, június elején Nyíregyházán a kárpátaljaiak, ezúttal Debrecenben pedig az erdélyi magyar családok találkoztak, illetve találkoznak az anyaországi családokkal. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a debreceni fesztiválon is
Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere szerint a fesztiválnak két üzenete van. Az egyik felhívni a figyelmet, hogy a család az egyik legfontosabb közösség, „jól működő családok nélkül nincs egészséges társadalom”. A másik az összetartozás, a történelem során különböző országokba sodródott magyarok ezer éves kapcsolatának megerősítése.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke felidézte, hogy
Ennek folytán az idén jóval nagyobb figyelem összpontosul határon innen és határon túl a családra, amely a nemzeti megmaradás alapja – tette hozzá. Majd idézte Knopp Máriát, aki a családot a legfontosabb boldogság- és egészségvédő faktornak nevezte.
Fűrész Tünde felhívta a figyelmet a Köldökzsinór rogramra, amelynek keretében határon innen és határon túl ugyanolyan támogatást kapnak a kisgyerekes családok: a megszülető gyerekek után egyszeri anyasági támogatást kapnak, valamint a babakötvényt is ugyanúgy igénybe vehetik. Eddig ötezren igényelték ezt a támogatást, és az igénylők fele erdélyi volt – jegyezte meg, majd azzal zárta szavait, hogy „Magyarország számára minden magyar gyermek kincs, és minden magyar gyermek megszületését támogatjuk”.
Soós Zoltán, a marosvásárhelyi természettudományi múzeum igazgatója a külhoni magyarság megmaradása tekintetében is fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány támogatja a határon túli magyar családokat. Hozzátette:
Az erdélyi magyar családok debreceni fesztiváljára több mint négyszázan érkeztek Erdélyből, de több anyaországi település képviselői is ott vannak a Nagyerdőben, ahol estig tartó színes programokon vehetnek részt.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!