Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Klubtermében. A középkori Kolozsvár témája köré szervezett városi séta után a polgáriasodó várossal ismerkedhetett a közönség.
2021. augusztus 19., 21:482021. augusztus 19., 21:48
2021. augusztus 19., 21:522021. augusztus 19., 21:52
A Korzó Egyesület által összeállított kisfilmek virtuálisan kalauzoltak el a 18–19. századi városra jellemző szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek és a városi léthez hozzátartozó divat világában. Az első rövidfilm az ünnepnapok, a város nyújtotta szórakozási lehetőségek és a kolozsvári divat témakörei mentén szerveződött.
A város legismertebb cipészeként megemlítésre került Matusek József, akinek munkáit tizenkét kiállításon díjazták, sőt, egy iparosoknak szervezett bálon még gróf Bánffy Miklós is méltatta.
A korabeli divat másik kiemelkedő figurája Mihális Mimi divattervező, akit Jászai Mari kolozsvári divattervezője és öltöztetőjeként is szokás számon tartani. Divattervezői munkássága mellett aktív állatvédő is volt, szociális érzékenységéről pedig a boltjában elhelyezett persely tanúskodott, amelybe a szegény gyerekek számára gyűjtött.
(szoknya alá illesztett abroncs vagy fémből készült keret – szerk. megj.), amely jelentősen nehezítette a nők szoknyában való, szabad mozgását. Feljegyzések szerint a korabeli ruhák minden idők legszélesebb darabjainak számítottak, egyes ruhaköltemények akár a tíz méter átmérőt is elérhették. A divatot követő kolozsvári hölgyek azonban a grandiózus méretű szoknyákkal járó teher ellenére bevállalták a trendinek számító abroncsot.
Ha már szórakozás és bálok, a film az 1700-as évek végén alapított színház alakulástörténetében is elkalauzolt, elidőzve a fontosabb helyszínek bemutatásánál. A kezdeti színház 1906-ig a Farkas utcai épületben működött, majd a Bocskai téri épületbe költözött, melyben ma a Román Opera működik. Megtudhattuk, hogy az operetteket és különféle előadásokat bemutató színház a farsangi időszakban szervezett báloknak is otthont adott.
A lányok részvétele a tizenhatodik életév betöltéséhez volt kötve, a fiúk esetében a megjelenés a tánctudás feltétele volt. A nők a táncrendet tartalmazó, csuklóra akasztható füzetet is kaptak, amibe beleírhatták azoknak a nevét, akiknek az adott táncot ígérték.
Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
A 19. században nem csak kávéházak, hanem kávémérők is működtek a városban. A már-már intézménynek is nevezhető kávémérők szervesen hozzátartoztak a korabeli városi társadalmi élethez. Abban különbözött a kávéháztól, hogy nem feleltek meg a kávéház működtetéséhez szükséges standardoknak – nem rendelkezett a szükséges területtel, illetve a kávéházak elmaradhatatlan biliárdasztalaival.
Ezen „bűnös” tevékenységek rendszerint az éjszakai kávéházi élet velejárói voltak, nappal többnyire újságot és különböző folyóiratokat olvasni tértek be e helységbe a városlakók.
A város főterét ékesítő New York Szálló kávéházában – mely nagyon népszerű volt a kolozsváriak körében – például a helyi folyóiratok mellett budapesti lapokat is lehetett olvasni. A kávéházi szolgáltatások pedig sörméréssel, vendéglői ellátással és büfével egészültek ki. Megtudtuk, hogy a vendéglői rész üvegtetővel volt ellátva, melyet nyáron meg lehetett nyitni a hűsölni vágyó fogyasztók számára.
Színészek és újságírók vitatkoztak az cigányzenészek által játszott muzsika mellett, és nem ritkán bálok színhelyéül is szolgált a központi lokál.
A második rövidfilm a 19. századi Kolozsvár tudósait mutatta be a teljesség igénye nélkül. A város életében olyan meghatározó személyiségek nevei hangzottak el, akik számottevően járultak hozzá ahhoz a Kolozsvárhoz, amelyet ma ismerünk. Herman Ottó természetkutató, zoológus munkássága például – sok egyéb mellett – már csak a Tudományos Tár és egy tudományos műhely létrehozása szempontjából is említésre méltó.
akinek nevéhez a Növénytani Tanszék létesítése köthető, ezáltal szerezve meg ötven évre az egyetem számára a kertet. A kertben található sziklakert csodájára járó városlakók körében hamar elterjedt a sziklakert divatja. A mai botanikus kert területének 1910-es megvásárlását követően aztán a Mikó-kert számos növényét átköltöztették. Az első sorban tudományos tevékenységéről ismert Brassai Sámuel, az Unitárius Főiskolai Tanszékének vezetése mellett a zenében is jártas volt.
Fotó: Oláh Eszter
A tudós férfiak mellett a női tudományosság is képviseltetett a Korzó Egyesület által összeállított kisfilmben, hiszen
Továbbtanulási szándékukat a város kezdetben nem igazán támogatta, így a felsőoktatásba bekerülő nők úttörőnek számítottak. Az első merész vállalkozó Weisz Margit volt, aki 1897-ben matematika szakon kezdte el felsőfokú tanulmányait. Ezt követően, 1906-ban további három bátor nő iratkozott egyetemre, orvosi és földrajz szakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!