Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Klubtermében. A középkori Kolozsvár témája köré szervezett városi séta után a polgáriasodó várossal ismerkedhetett a közönség.
2021. augusztus 19., 21:482021. augusztus 19., 21:48
2021. augusztus 19., 21:522021. augusztus 19., 21:52
A Korzó Egyesület által összeállított kisfilmek virtuálisan kalauzoltak el a 18–19. századi városra jellemző szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek és a városi léthez hozzátartozó divat világában. Az első rövidfilm az ünnepnapok, a város nyújtotta szórakozási lehetőségek és a kolozsvári divat témakörei mentén szerveződött.
A város legismertebb cipészeként megemlítésre került Matusek József, akinek munkáit tizenkét kiállításon díjazták, sőt, egy iparosoknak szervezett bálon még gróf Bánffy Miklós is méltatta.
A korabeli divat másik kiemelkedő figurája Mihális Mimi divattervező, akit Jászai Mari kolozsvári divattervezője és öltöztetőjeként is szokás számon tartani. Divattervezői munkássága mellett aktív állatvédő is volt, szociális érzékenységéről pedig a boltjában elhelyezett persely tanúskodott, amelybe a szegény gyerekek számára gyűjtött.
(szoknya alá illesztett abroncs vagy fémből készült keret – szerk. megj.), amely jelentősen nehezítette a nők szoknyában való, szabad mozgását. Feljegyzések szerint a korabeli ruhák minden idők legszélesebb darabjainak számítottak, egyes ruhaköltemények akár a tíz méter átmérőt is elérhették. A divatot követő kolozsvári hölgyek azonban a grandiózus méretű szoknyákkal járó teher ellenére bevállalták a trendinek számító abroncsot.
Ha már szórakozás és bálok, a film az 1700-as évek végén alapított színház alakulástörténetében is elkalauzolt, elidőzve a fontosabb helyszínek bemutatásánál. A kezdeti színház 1906-ig a Farkas utcai épületben működött, majd a Bocskai téri épületbe költözött, melyben ma a Román Opera működik. Megtudhattuk, hogy az operetteket és különféle előadásokat bemutató színház a farsangi időszakban szervezett báloknak is otthont adott.
A lányok részvétele a tizenhatodik életév betöltéséhez volt kötve, a fiúk esetében a megjelenés a tánctudás feltétele volt. A nők a táncrendet tartalmazó, csuklóra akasztható füzetet is kaptak, amibe beleírhatták azoknak a nevét, akiknek az adott táncot ígérték.
Fotó: Forrás: Korzó Egyesület
A 19. században nem csak kávéházak, hanem kávémérők is működtek a városban. A már-már intézménynek is nevezhető kávémérők szervesen hozzátartoztak a korabeli városi társadalmi élethez. Abban különbözött a kávéháztól, hogy nem feleltek meg a kávéház működtetéséhez szükséges standardoknak – nem rendelkezett a szükséges területtel, illetve a kávéházak elmaradhatatlan biliárdasztalaival.
Ezen „bűnös” tevékenységek rendszerint az éjszakai kávéházi élet velejárói voltak, nappal többnyire újságot és különböző folyóiratokat olvasni tértek be e helységbe a városlakók.
A város főterét ékesítő New York Szálló kávéházában – mely nagyon népszerű volt a kolozsváriak körében – például a helyi folyóiratok mellett budapesti lapokat is lehetett olvasni. A kávéházi szolgáltatások pedig sörméréssel, vendéglői ellátással és büfével egészültek ki. Megtudtuk, hogy a vendéglői rész üvegtetővel volt ellátva, melyet nyáron meg lehetett nyitni a hűsölni vágyó fogyasztók számára.
Színészek és újságírók vitatkoztak az cigányzenészek által játszott muzsika mellett, és nem ritkán bálok színhelyéül is szolgált a központi lokál.
A második rövidfilm a 19. századi Kolozsvár tudósait mutatta be a teljesség igénye nélkül. A város életében olyan meghatározó személyiségek nevei hangzottak el, akik számottevően járultak hozzá ahhoz a Kolozsvárhoz, amelyet ma ismerünk. Herman Ottó természetkutató, zoológus munkássága például – sok egyéb mellett – már csak a Tudományos Tár és egy tudományos műhely létrehozása szempontjából is említésre méltó.
akinek nevéhez a Növénytani Tanszék létesítése köthető, ezáltal szerezve meg ötven évre az egyetem számára a kertet. A kertben található sziklakert csodájára járó városlakók körében hamar elterjedt a sziklakert divatja. A mai botanikus kert területének 1910-es megvásárlását követően aztán a Mikó-kert számos növényét átköltöztették. Az első sorban tudományos tevékenységéről ismert Brassai Sámuel, az Unitárius Főiskolai Tanszékének vezetése mellett a zenében is jártas volt.
Fotó: Oláh Eszter
A tudós férfiak mellett a női tudományosság is képviseltetett a Korzó Egyesület által összeállított kisfilmben, hiszen
Továbbtanulási szándékukat a város kezdetben nem igazán támogatta, így a felsőoktatásba bekerülő nők úttörőnek számítottak. Az első merész vállalkozó Weisz Margit volt, aki 1897-ben matematika szakon kezdte el felsőfokú tanulmányait. Ezt követően, 1906-ban további három bátor nő iratkozott egyetemre, orvosi és földrajz szakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!