A Szárkő-hegységbe telepített bölénycsorda meghonosodott a területen
Négy borjat is nevelnek azok a bölények, amelyeket a romániai Déli-Kárpátokban zajló visszavadítási program keretében bocsátottak szabadon vagy tartanak félig szabad állapotban – közölte kedden honlapján a WWF Románia egyesület.
2018. augusztus 21., 22:202018. augusztus 21., 22:20
A WWF Románia a Rewilding Europe egyesülettel közösen 2014-ben indította el a bölények romániai visszavadítási programját.
A program keretében több szakaszban több tucat bölényt szállítottak a romániai Szárkő-hegységbe, ahol előbb egy 15 hektáros bekerített területen ismerkedtek új környezetükkel, aztán egy 160 hektáros területen kerültek félszabad állapotba, majd teljesen szabadon bocsátották őket. A programot a Ruszka-havasra is kiterjesztették.
Egy borjat a Ruszka-havasba idén hozott, jelenleg félszabad állapotban levő bölény ellett, három idei borjat a Szárkő-hegységbe telepített, teljesen szabadon élő bölénycsordában figyeltek meg a vadőrök. A csordához tartozik két tavalyi borjú is.
A közlemény szerint
A WWF Románia szerint a Szárkő-hegységbe telepített bölénycsorda meghonosodott a területen. Az első két három év után, amikor a nehéz telek, a kék nyelv betegsége és a ragadozó állatok is gyérítették az állományt, mostanra már stabilizálódott a csorda helyzete.
– idézte a WWF Románia közleménye Marina Drugát, a Life-Bizon program koordinátorát.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Európában jelenleg Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Romániában Szlovákiában, Oroszországban és Németországban tenyésztenek félszabad állapotban bölényeket. Számuk pár ezerre tehető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!