
A bölények jól érzik magukat a moldvai rezervátumban
Fotó: Facebook/Vânători–Neamț Natúrpark
Egy néhány hónapos borjú csatlakozott a szabadon élő bölénycsordához a Vânători–Neamț Natúrparkban, nagy örömet okozva a természetvédelmi terület munkatársainak, akik figyelemmel kísérik a visszatelepített állatok mindennapjait. A moldvai rezervátumban az egykor őshonos európai bölények mintegy hetven egyede él.
2025. július 03., 14:112025. július 03., 14:11
Az Országos Erdészeti Igazgatóság (Romsilva) közösségi oldalára is feltöltötték azt videót, amelyen a csetlő-botló bölényborjú látható. A Neamț megye északi részén, a Keleti-Kárpátok külső vonulatán fekvő több mint 30 ezer hektáros Vânători–Neamț Natúrpark munkatársai szerint a visszatelepítési program sikerét jelzi, hogy az állatok szaporodnak természetes élőhelyükön, illetve, hogy Európa legnagyobb testű szárazföldi állata újra megtalálta helyét Románia erdeiben.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FRnpRomsilva%2Fvideos%2F1040783281592606%2F&show_text=true&width=476&t=0" width="476" height="591" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>
Egykor őshonos volt a mai Románia területén az európai bölény, a történelmi Moldvának például címerállata is. A bölénybikák akár 920 kilogrammot nyomhatnak, míg a nőstények súlya 320 és 640 kilogramm között mozog.
A hímek magányosan élnek, míg a nőstények szabadon élő csordákban nevelik az új bölénygenerációkat egészen azok felnőtté válásáig.
A bölényt 1958-ban telepítették vissza Romániába, két példányt hozva Lengyelországból (Podarec és Polonka volt a nevük), mivel a faj két évszázaddal korábban eltűnt az ország állatvilágából. Azóta több bölénytelep jött létre, ezek közül az egyik a Vânători–Neamț Natúrparkban található. A Romsilva ezenkívül még két bölénypopulációt kezel: a Dâmbovița megyei Bucșani és a Hunyad megyei Hátszeg környékén, a három populációt valamivel több mint 100 példány teszi ki.
A mai európai bölények legtöbbje néhány visszatelepített egyedtől származik, ezért a genetikai sokféleségük korlátozott. Éppen ezért fontos a gondos tenyésztés és a populációk közötti géncsere, hogy megőrizzék a faj egészségét.
A bölények visszatérése gazdasági lehetőségeket is teremt – egyre többen látogatnak el olyan helyekre, mint a Vânători–Neamț Natúrpark, hogy saját szemükkel lássák a szabadon élő bölényeket.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
szóljon hozzá!