A bölények jól érzik magukat a moldvai rezervátumban
Fotó: Facebook/Vânători–Neamț Natúrpark
Egy néhány hónapos borjú csatlakozott a szabadon élő bölénycsordához a Vânători–Neamț Natúrparkban, nagy örömet okozva a természetvédelmi terület munkatársainak, akik figyelemmel kísérik a visszatelepített állatok mindennapjait. A moldvai rezervátumban az egykor őshonos európai bölények mintegy hetven egyede él.
2025. július 03., 14:112025. július 03., 14:11
Az Országos Erdészeti Igazgatóság (Romsilva) közösségi oldalára is feltöltötték azt videót, amelyen a csetlő-botló bölényborjú látható. A Neamț megye északi részén, a Keleti-Kárpátok külső vonulatán fekvő több mint 30 ezer hektáros Vânători–Neamț Natúrpark munkatársai szerint a visszatelepítési program sikerét jelzi, hogy az állatok szaporodnak természetes élőhelyükön, illetve, hogy Európa legnagyobb testű szárazföldi állata újra megtalálta helyét Románia erdeiben.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FRnpRomsilva%2Fvideos%2F1040783281592606%2F&show_text=true&width=476&t=0" width="476" height="591" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>
Egykor őshonos volt a mai Románia területén az európai bölény, a történelmi Moldvának például címerállata is. A bölénybikák akár 920 kilogrammot nyomhatnak, míg a nőstények súlya 320 és 640 kilogramm között mozog.
A hímek magányosan élnek, míg a nőstények szabadon élő csordákban nevelik az új bölénygenerációkat egészen azok felnőtté válásáig.
A bölényt 1958-ban telepítették vissza Romániába, két példányt hozva Lengyelországból (Podarec és Polonka volt a nevük), mivel a faj két évszázaddal korábban eltűnt az ország állatvilágából. Azóta több bölénytelep jött létre, ezek közül az egyik a Vânători–Neamț Natúrparkban található. A Romsilva ezenkívül még két bölénypopulációt kezel: a Dâmbovița megyei Bucșani és a Hunyad megyei Hátszeg környékén, a három populációt valamivel több mint 100 példány teszi ki.
A mai európai bölények legtöbbje néhány visszatelepített egyedtől származik, ezért a genetikai sokféleségük korlátozott. Éppen ezért fontos a gondos tenyésztés és a populációk közötti géncsere, hogy megőrizzék a faj egészségét.
A bölények visszatérése gazdasági lehetőségeket is teremt – egyre többen látogatnak el olyan helyekre, mint a Vânători–Neamț Natúrpark, hogy saját szemükkel lássák a szabadon élő bölényeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!