Trend a háztartásbeliség idealizálása
Fotó: Pixabay
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba. Ez nem új jelenség – a történelemben számtalan példát láttunk rá, így a kérdés inkább az: hogyan fordulhat elő, hogy a 21. században ismét erősödik ez a gondolatvilág, és mit árul el rólunk, társadalmainkról?
2025. október 12., 18:562025. október 12., 18:56
Az elmúlt évtizedekben újra és újra felbukkant a jelenség, hogy a politika és a közbeszéd a nők szerepét elsősorban az anyaság és a háztartás köré szervezte. Bár első pillantásra idilli és nosztalgikus képet fest a „boldog otthon” világáról, közelebbről nézve ez a trend gyakran komoly társadalmi, gazdasági és egészségügyi következményekkel jár. A történelem és a jelen példái egyaránt azt mutatják, hogy a nők „házi szerepeinek” felértékelése sokkal inkább stratégiai eszköz, mintsem ártatlan kulturális nosztalgia.
A történelem során a hatalom újra és újra felfedezte magának a női princípiumokat és a női szerepeket, mint a politikai befolyásolás eszközeit – olvasható a Digi24 cikkében.
Gertrud Scholtz-Klink, a náci női hivatal vezetője például gondoskodott arról, hogy a propaganda édes, gondtalan képet fessen a családi életről – miközben a háttérben a rendszer brutális működése zajlott.
A második világháború után a hidegháborús Amerika sem maradt mentes ettől a gondolkodásmódtól. A mccarthyzmus idején a „tökéletes amerikai család” képe erősítette a kapitalista Nyugat fölényét a kommunista Kelet fölött, illetve terelte vissza a háború miatt dolgozni kényszerülő nőket „a helyükre”, hogy gyerekeket szüljenek és neveljenek, ezáltal téve naggyá Amerikát.
A nőknek szánt szerep ekkor a háziasszony és az anya volt: ők testesítették meg az amerikai álmok tisztaságát, miközben férjeik a munka világában vagy a politikai frontvonalon küzdöttek.
Aztán jött az 1960–70-es évek szexuális forradalma, amikor a nők elkezdtek saját testük és életük felett rendelkezni. A fogamzásgátló tabletta, a feminizmus második hulláma, a polgárjogi mozgalmak mind-mind megrengették azt a világképet, amelyben a nő szerepe csupán a feleség és anya státuszára korlátozódott. A társadalmi nyitás azonban nem tetszett mindenkinek: a ’80-as évek konzervatív fordulata sok helyen visszahozta a „tradicionális család” ideálját, immár a modern marketing és a televízió csatornáin keresztül.
Ma újra mintha ugyanezek a minták térnének vissza. Csak éppen digitális köntösben.
A közösségi médiában terjedő tartalmak első látásra ártatlanok: receptek, kertészkedés, anyaságról szóló szép képek, mégis, a mögöttes üzenet az, hogy a nők „természetes” szerepe nem más, mint a gondoskodás, a család összetartása – és semmi több.
A womanosphere különlegessége, hogy egyszerre vonzó és veszélyes.
Veszélyes azonban azért, mert a tartalom sokszor ideológiailag átitatott: a hagyományos nemi szerepeket „természetesként” állítja be, elutasítva a nemi egyenlőséget, a reproduktív jogokat és a modern emancipáció vívmányait.
A jelenség különösen érdekes azért, mert a mai gazdasági és társadalmi valóság sokkal kevésbé teszi lehetővé az egykeresős családmodellt, mint például az 1950-es években. Mégis, a nosztalgia működik.
A történelmi példák azonban arra intenek, hogy ezek az ideológiák sosem pusztán a családi boldogságról szóltak. A náci Németországban a háziasszonyok munkája pótolta az állam hiányosságait az élelmiszerhiány idején. A hidegháborús Amerikában a tökéletes háztartás képe fegyver volt a propaganda frontján. És ma is: sokszor a kormányok felelősségének áthárítását szolgálja, amikor a nők vállára teszik a terhet az oktatás, az egészségügy vagy a szociális háló hiányosságainak pótlásában.
A kérdés tehát nem az, hogy a család és az anyaság fontos-e – mert nyilván az, inkább az, hogy mennyire egészséges, ha ezekből kizárólagos ideológiát gyártunk, és ezzel újra és újra szűk korlátok közé szorítjuk a nőket.
Napjainkban a világ több pontján ismét erősödik a hagyományos női szerepek hangsúlyozása. Az Egyesült Államokban például az abortuszhoz való hozzáférés korlátozása és pronatalista ösztönzők bevezetése mutatja, hogy a politika újra stratégiai eszközként kezeli a nők testét. Egy 2024-es elemzés szerint ezek a korlátozások évente 61 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoznak, miközben az anyai és csecsemőhalandóság emelkedik.
A legtöbb nő számára a család és az anyaság valóban a legfőbb, de általában nem kizárólagos beteljesítő életcél. Ám amikor ez az egyetlen legitim szereppé válik, akkor az egyéni választás szabadsága szűkül.
Ráadásul a jogi és társadalmi korlátozások – például a reproduktív jogok szűkítése – olyan helyzeteket teremtenek, ahol a nők kiszolgáltatottabbak lesznek, és nehezebben tudnak kilépni bántalmazó kapcsolatokból vagy önálló életet építeni.
A politikusok számára a tradwife (a tradwife trend lényege, hogy a női szerepeket újra a hagyományos, 1950-es évekbeli mintákhoz igazítja: főleg háztartás, gyereknevelés és a család támogatása) és womanosphere szemlélet támogatása nem csupán ideológiai kérdés, hanem stratégiai eszköz is.
A pronatalista politikák, mint a gyermekvállalást ösztönző támogatások, demográfiai szempontból is előnyösek, miközben a női munkaerő egy részének visszaterelése a háztartásba a munkaerőpiaci versenyt mérsékli, és a hagyományos gazdasági szerepeket erősíti. Egyszóval a női szerepek idealizálása egyszerre szolgálja a politikai hatalom fenntartását, a társadalmi kontroll erősítését és a gazdasági költségek csökkentését, miközben vizuálisan és érzelmileg vonzó narratívát kínál a lakosság számára.
A hagyományos női szerepek újraidealizálása gyakran kapcsolódik pronatalista programokhoz, gazdasági döntésekhez és politikai üzenetekhez, amelyek bizonyos csoportok hatalmi helyzetét erősítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata kiadta a városrendezési engedélyt egy valódi Boeing 737 repülőgép prémium szálláshellyé és innovatív turisztikai látványossággá történő átalakítására.
Kolozsvár szórakozóhelyein is bevezetik az „Angel Shot” biztonsági jelszót, amely lehetővé teszi a veszélyben lévő nők számára, hogy diszkréten kérjenek segítséget. A kezdeményezéshez nyolc klub és kocsma csatlakozott.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeiből és barátaikból álló zenekar, a Loose Neckties Society vihette haza a Legszebb Erdélyi Magyar Dal fődíját a zsűri döntése alapján.
Elvitték vasárnap este a hatos lottó bruttó 49,15 millió lejes (9,66 millió eurós) főnyereményét. Ez minden idők második legnagyobb összegű romániai lottónyereménye.
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!