Hirdetés

Ahol a G7 tagjai és egy nemváltoztató műtéten átesett, mexikói drogbáró találkozhatnak: filmtrendek Cannes-ból

Filmek és csillogás. Cannes-ban szokás szerint idén is felvonulnak a premierek és a világsztárok •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Filmek és csillogás. Cannes-ban szokás szerint idén is felvonulnak a premierek és a világsztárok

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Háború, politika, a mesterséges intelligencia, a siker titka, az öregedés. A vörös szőnyegre lépő legnagyobb rendezőket is az foglalkoztatja, ami bárkit, mindenkit napjainkban. A cannes-i fesztivál vége felé közeledve, a teljesség igénye nélkül kiveséztük a filmfelhozatalt.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 25., 09:032024. május 25., 09:03

Lassan a végéhez közeledik a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek díjkiosztóját és záróünnepségét szombat este tartják; a nagyon várt alkotások többségét már levetítették. A szemlére évről-évre nem csak a filmes szakma, kritikusok és filmrajongók figyelnek közel két héten keresztül, hanem a mozi világában kevésbé járatosak is a seregszemle felé szokták fordítani a tekintetüket, hiszen a felhozatal nem csak arról árulkodik, hogy mi foglalkoztatja a rendezőket, hanem arról is, ami az egész társadalmat. Hogy mi zajlik éppen a világunkban.

Az idén két olyan alkotás is volt, melyet a világsajtó nem művészi értéke, hanem aktualitása, fontossága miatt harangozott be. Az egyik Judith Godrèche Moi aussi című filmje (a cím franciául jelenti azt, amit a MeToo, azaz én is), mely a Franciaországban újra felerősödő MeToo mozgalom hangja kíván lenni, nagyon kevés sikerrel.

Hirdetés

A körülbelül 17 perces rövidfilm egy művészi próbálkozás a téma megragadására, inkább egy filmes elégia, mint kiáltvány, de annak is erőtlen, felejthető – nem is lett nagy visszhangja. A másik az ukrán háborút dokumentáló The Invasion (Az invázió) című film Szergej Loznyica rendezésében, ami a leggyengébb idei alkotások közé tartozik, valószínűleg csak témája miatt került be a fesztiválra. Az alkotás az ukrajnai mindennapokat mutatja meg, esküvőt, temetést, születést, majd megint temetést, megint születést, és így tovább. A film nem kelt empátiát, és nem is mutat újat. Az egyetlen erős pillanata az a rész, melyben azt látjuk, hogy az ukránok sorra adják le, be az orosz szerzők könyveit az otthoni könyvespolcokról, hogy szabaduljanak mindentől, ami orosz.

Szolzsenyicin, Puskin, Csehov mind megy a darálóba, hogy újrahasznosítható papírhulladék legyen. Politikai nézetek, szembenálló felek ide vagy oda, torokszorító nézni, hogy az irodalom is a háború áldozatául esik.

Ragyogás. Catherine Deneuve kétszeres César-díjas francia színésznő a cannes-i vörös szőnyegen •  Fotó: Videófelvétel/FranceTv Galéria

Ragyogás. Catherine Deneuve kétszeres César-díjas francia színésznő a cannes-i vörös szőnyegen

Fotó: Videófelvétel/FranceTv

Tagadhatatlanul a cannes-i fesztivál idei kiadásának egyik nagy, több alkotásban is visszatérő témája a mesterséges intelligencia. Quentin Dupiex nyitófilmje, a Le Deuxième Acte (Második felvonás) filmes, filmalkotói szempontból foglalkozott vele, a már oly sokszor feltett kérdést felvetve:

elveszi-e, elveheti-e az emberek – ez esetben rendezők – munkáját az MI.

A másik David Cronenberg kanadai filmrendező The Shrouds (A leplek) című új alkotása, mely egy egyszerre bizarr és izgalmas történetbe beleviszi napjaink félelmeit és összeesküvés-elméleteit is a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kapcsán: orosz hackerek, kínai kémprogramok és társaik által. Izgalmas, hogy a filmben – mint Cronenberg művészetében nem először –

feltűnik magyar vonatkozás, egy magyar üzletember, illetve a magyar külgazdaság és külpolitika igencsak negatív színben történő lefestése által.

Ha már magyar vonatkozás, akkor nem mehetünk el Guy Maddin, Evan Johnson, Galen Johnson: Rumours (Pletykák) című alkotása mellett sem, ami tulajdonképpen egy politikai szatíra – amit Magyarországon forgattak. A történet egyébként elég abszurd: a G7-csúcstalálkozón – aminek célja, hogy a nagyhatalmak kitaláljanak, kiadjanak egy közös nyilatkozatot, válaszként a legfrissebb globális krízisre, amiről nem is tudják, hogy pontosan miből áll, miben nyilvánul meg – a hét állam vezetői magukra maradnak egy park közepén, több ezeréves mumifikálódott holtestekkel körülvéve, akik jönnek-mennek, ijesztgetnek. S bár a film egyes részleteit elsőre nehezen értelmezi a néző (több méteres óriás agy az erdő közepén és társai),

zseniális, ahogy Merkel és von der Leyen kombinációja, Berlusconi, Trudeau vagy épp Biden testet ölt olyan színészek által, mint például Cate Blanchett vagy épp Roy Dupuis; jól megkomponált párbeszédek, tettek és reakciók figurázzák ki a nagyhatalmak és vezetőik jellegzetes viszonyulásait.

A film jó példája annak, hogy miként lehet a néző napjainkban szinte állandó belső feszültségét, amit a geopolitikai konfliktusok, a gazdasági és politikai szövetségek bizonytalansága miatt (is) érez, ha csak két órácskára is, de oldani egy kis humorral.

Bár volt olyan kiadás, amikor a cannes-i fesztivál edzett közönsége is úgy érezhette, hogy már kicsit sok az LMBTQ-filmekből, az idei nagy esélyes, Jacques Audiard Emilia Pérez című alkotása megmutatta, miként kell ezt jól csinálni: a film egy mexikói drogbáróról szól, aki nőként kezd új életet. Humoros, akciódús, kreatív és ideológiától mentes, a nemváltás itt egy történés, nem pedig fajsúlyos, kivesézendő „aktus”.

A másik nagy esélyes egyébként a The Substance című testhorror Demi Moore és Margaret Qualley főszereplésével, Coralie Fargeat rendezésében. A műfajnak egyébként rendszerint nagy sikere van Cannes-ban, annak ellenére, hogy az ilyen típusú filmek a közönség jelentős hányadát rendesen kiakasztják.

Színészszelfi a rajongókkal •  Fotó: Videófelvétel/FranceTv Galéria

Színészszelfi a rajongókkal

Fotó: Videófelvétel/FranceTv

A sokszor gyomorforgató jeleneteken túl a film azt nagyítja fel, hogy manapság a fiatalok tulajdonképpen dominálják fiatalságuk által a világunkat. Illetve hogy a szépség, fiatalság, tökéletesség mekkora rögeszméje napjainknak.

Mindezekhez hozzáadódnak a versenyszekcióban olyan filmek, mint például a román Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása, mely a homoszexuálitás és elfogadás kérdését (is) boncolgatja. Eközben nagyon sajátosan romániai, a vidéki lét, a bigott vallásosság, a korrupció mind ott vannak benne, vagy Csia Csang-ko (pinjin átírásban Jia Zhangke) Caught by the Tides című filmje, mely a fejlődő (de a másik oldalon pusztuló) Kína mindennapjait mutatja be, azt, hogy az olimpia vagy épp egy gát megépítése hogyan tett, tesz tönkre településeket, életeket.

Jorgosz Lanthimosz görög rendező – akinek nevét az idei a Oscar-gála, illetve a Szegény párák című film kapcsán megismerte a nagyvilág – legújabb alkotásában mondhatni meredekebb, abszurdabb: a Kinds of Kindnessben (A kegyelem fajtái) három rövid történetet, novellát tár elénk, amelyeket elsősorban az azonos szereplőgárda köt össze, s amelyek az emberi létezés nagyon mély kérdéseit feszegetik, közel sem hétköznapi módon. Ali Abassi The Apprentice (A tanonc – szerk.) című filmje az ifjú Donald Trumpról szintén a versenyszekcióban kapott helyett, és nem mondhatni róla, hogy az amerikai elnökválasztás évében túl sok prót vagy kontrát jelentene az üzletemberből politikussá avanzsált mágnás szempontjából: viszonylag jól összerakott, részleges életrajz jó színészi játékkal.

Személy szerint az egyik nagy kedvencem Emmanuel Courcol En fanfare (The Marching Band) című filmje volt, melyben sem aktuális trendek, sem aktuálpolitika nem jelenik meg, egyszerűen egy testvérpár szép története. Bár az első kritikák alapján a szakma is elismeri, túl sok esélyt senki nem ad neki a győzelemre, Cannes-ban ennél „ütősebb” filmek szoktak nyerni.

A versenyszekción túl egyébként volt itt minden: Mad Max, Kevin Costner-féle western, valamint meglepőn jó szörfös film Nicholas Cage-dzsel.

korábban írtuk

Magyarok, románok Cannes-ban: meglátogattuk a fesztivál izgalmas filmvásárát
Magyarok, románok Cannes-ban: meglátogattuk a fesztivál izgalmas filmvásárát

Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 20., kedd

Vaklárma egy mesterséges intelligenciával készített medvefotó miatt

Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.

Vaklárma egy mesterséges intelligenciával készített medvefotó miatt
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Egy órával később kelhetünk, a vonatok menetrendjét nem befolyásolja az óraátállítás

Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.

Egy órával később kelhetünk, a vonatok menetrendjét nem befolyásolja az óraátállítás
2026. október 19., hétfő

Drága autóval az ócskapiacon: ketten is „elveszítették” járműveiket a parkolóban

Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.

Drága autóval az ócskapiacon: ketten is „elveszítették” járműveiket a parkolóban
2026. október 18., vasárnap

Megtörni a megszokást: a dió mint különleges húsos és vegetáriánus fogások összetevője

Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.

Megtörni a megszokást: a dió mint különleges húsos és vegetáriánus fogások összetevője
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

A sivatagi vihartól a belgiumi rekordig: így fejlődtek a kolozsvári napelemes autók

Minden korábbi eredményét felülmúlta a Kolozsvári Műszaki Egyetem Solis csapata a belgiumi, 24 órás napelemesautó-versenyen. A csapat fejlődéséről, a napelemes autózás lehetőségeiről és a további célokról Németh Raymond, a Solis tapasztalt tagja beszélt.

A sivatagi vihartól a belgiumi rekordig: így fejlődtek a kolozsvári napelemes autók
2026. október 16., péntek

Rekordméretű gyémánt kerül kalapács alá

Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.

Rekordméretű gyémánt kerül kalapács alá
2026. október 12., hétfő

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!

Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?

Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?
2026. október 10., szombat

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál

Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál
2026. október 08., csütörtök

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket

Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket
Hirdetés
Hirdetés