A kiállítás nem a matematikus, hanem a természettudós, a mérnök, az orvos, az irodalmár és drámaíró Bolyai munkásságát ismertetné meg a nagyközönséggel
Fotó: Teleki Téka - Bibliotheca Telekiana
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
2025. május 13., 20:562025. május 13., 20:56
A Számok, szavak, világok című tárlat koncepciója, hogy ne a matematikus Bolyait láttassa, hanem a Teleki Tékában őrzött kéziratok alapján kirajzolódó természettudósi, a mérnöki, az orvosi, az irodalmári és drámaírói munkásságát. A kiállítás megnyitóját május 16-án 18 órától tartják a Teleki Tékában.
Bolyai Farkas a Szeben megyei Bólyán született 1775. február 9-én, elszegényedett kisnemesi családból. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban kezdte.
Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta. A göttingeni egyetemen fordult érdeklődése a matematika felé. Itt kötött életre szóló barátságot Carl Friedrich Gauss-szal, a nagy német matematikussal. Hazatérve Kolozsváron telepedett le, fia, János itt született 1802. december 15-én. A marosvásárhelyi református kollégium meghívását elfogadva, 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a kollégiumban matematikát, fizikát, kémiát, csillagászattant.
Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt. Első dolgozatai a párhuzamos egyenesek tárgykörével foglalkoznak. 1832. március 9-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. Főműve, a Tentamen (Marosvásárhely, 1832) a matematika alapjairól szóló gondolatait tartalmazza, jelentősek új, korát megelőző megállapításai. Matematikai tárgyú munkáit tankönyveknek szánta.
Érdeklődött a gyakorlati kérdések iránt: gazdaságos fűtési rendszerű kályhákat készített, amelyek hamar elterjedtek egész Erdélyben. Ő írta magyar nyelven az első erdészeti szakkönyvet. Kézirati hagyatékában optikai dolgozatok, folyószabályozási és hídtervek, orvosi receptek is vannak.
Írt verseket és színdarabokat (Öt szomorújáték. Szeben, 1817, A párizsi per. Marosvásárhely, 1818), fordított francia, angol és német nyelvű irodalmi munkákat.
1851-ben jelent meg a Kurzer Grundriss című munkája, mely a Tentamen kivonatán kívül tartalmazza a hiperbolikus geometria elemzését, összegzi a fontosabbnak tartott és többségükben már másutt is meglévő gondolatokat. Ez év októberében kérte nyugállományba helyezését. 1852-ben kinyomtatta Jelentés c. búcsúját és végrendeletét. 1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.
Bolyai Farkasról és fiáról, Jánosról sok pletyka terjedt, főleg Marosvásárhelyen. Az utóbbi húsz-harminc évben jelentek meg hiteles írások – hívta fel a figyelmet Oláh-Gál Róbert Bolyaiakról írt könyvének jelentőségére Kása Zoltán egyetemi tanár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!