
A kiállítás nem a matematikus, hanem a természettudós, a mérnök, az orvos, az irodalmár és drámaíró Bolyai munkásságát ismertetné meg a nagyközönséggel
Fotó: Teleki Téka - Bibliotheca Telekiana
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
2025. május 13., 20:562025. május 13., 20:56
A Számok, szavak, világok című tárlat koncepciója, hogy ne a matematikus Bolyait láttassa, hanem a Teleki Tékában őrzött kéziratok alapján kirajzolódó természettudósi, a mérnöki, az orvosi, az irodalmári és drámaírói munkásságát. A kiállítás megnyitóját május 16-án 18 órától tartják a Teleki Tékában.
Bolyai Farkas a Szeben megyei Bólyán született 1775. február 9-én, elszegényedett kisnemesi családból. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban kezdte.
Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta. A göttingeni egyetemen fordult érdeklődése a matematika felé. Itt kötött életre szóló barátságot Carl Friedrich Gauss-szal, a nagy német matematikussal. Hazatérve Kolozsváron telepedett le, fia, János itt született 1802. december 15-én. A marosvásárhelyi református kollégium meghívását elfogadva, 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a kollégiumban matematikát, fizikát, kémiát, csillagászattant.
Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt. Első dolgozatai a párhuzamos egyenesek tárgykörével foglalkoznak. 1832. március 9-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. Főműve, a Tentamen (Marosvásárhely, 1832) a matematika alapjairól szóló gondolatait tartalmazza, jelentősek új, korát megelőző megállapításai. Matematikai tárgyú munkáit tankönyveknek szánta.
Érdeklődött a gyakorlati kérdések iránt: gazdaságos fűtési rendszerű kályhákat készített, amelyek hamar elterjedtek egész Erdélyben. Ő írta magyar nyelven az első erdészeti szakkönyvet. Kézirati hagyatékában optikai dolgozatok, folyószabályozási és hídtervek, orvosi receptek is vannak.
Írt verseket és színdarabokat (Öt szomorújáték. Szeben, 1817, A párizsi per. Marosvásárhely, 1818), fordított francia, angol és német nyelvű irodalmi munkákat.
1851-ben jelent meg a Kurzer Grundriss című munkája, mely a Tentamen kivonatán kívül tartalmazza a hiperbolikus geometria elemzését, összegzi a fontosabbnak tartott és többségükben már másutt is meglévő gondolatokat. Ez év októberében kérte nyugállományba helyezését. 1852-ben kinyomtatta Jelentés c. búcsúját és végrendeletét. 1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.

Bolyai Farkasról és fiáról, Jánosról sok pletyka terjedt, főleg Marosvásárhelyen. Az utóbbi húsz-harminc évben jelentek meg hiteles írások – hívta fel a figyelmet Oláh-Gál Róbert Bolyaiakról írt könyvének jelentőségére Kása Zoltán egyetemi tanár.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
November 6. és 9. között szervezik meg a Temesvári Futball Filmfesztivál első kiadását, amely – amint azt neve is jelzi – a foci és a filmek világát igyekszik összeházasítani egymással.
szóljon hozzá!