A kiállítás nem a matematikus, hanem a természettudós, a mérnök, az orvos, az irodalmár és drámaíró Bolyai munkásságát ismertetné meg a nagyközönséggel
Fotó: Teleki Téka - Bibliotheca Telekiana
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
2025. május 13., 20:562025. május 13., 20:56
A Számok, szavak, világok című tárlat koncepciója, hogy ne a matematikus Bolyait láttassa, hanem a Teleki Tékában őrzött kéziratok alapján kirajzolódó természettudósi, a mérnöki, az orvosi, az irodalmári és drámaírói munkásságát. A kiállítás megnyitóját május 16-án 18 órától tartják a Teleki Tékában.
Bolyai Farkas a Szeben megyei Bólyán született 1775. február 9-én, elszegényedett kisnemesi családból. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban kezdte.
Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta. A göttingeni egyetemen fordult érdeklődése a matematika felé. Itt kötött életre szóló barátságot Carl Friedrich Gauss-szal, a nagy német matematikussal. Hazatérve Kolozsváron telepedett le, fia, János itt született 1802. december 15-én. A marosvásárhelyi református kollégium meghívását elfogadva, 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a kollégiumban matematikát, fizikát, kémiát, csillagászattant.
Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt. Első dolgozatai a párhuzamos egyenesek tárgykörével foglalkoznak. 1832. március 9-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta. Főműve, a Tentamen (Marosvásárhely, 1832) a matematika alapjairól szóló gondolatait tartalmazza, jelentősek új, korát megelőző megállapításai. Matematikai tárgyú munkáit tankönyveknek szánta.
Érdeklődött a gyakorlati kérdések iránt: gazdaságos fűtési rendszerű kályhákat készített, amelyek hamar elterjedtek egész Erdélyben. Ő írta magyar nyelven az első erdészeti szakkönyvet. Kézirati hagyatékában optikai dolgozatok, folyószabályozási és hídtervek, orvosi receptek is vannak.
Írt verseket és színdarabokat (Öt szomorújáték. Szeben, 1817, A párizsi per. Marosvásárhely, 1818), fordított francia, angol és német nyelvű irodalmi munkákat.
1851-ben jelent meg a Kurzer Grundriss című munkája, mely a Tentamen kivonatán kívül tartalmazza a hiperbolikus geometria elemzését, összegzi a fontosabbnak tartott és többségükben már másutt is meglévő gondolatokat. Ez év októberében kérte nyugállományba helyezését. 1852-ben kinyomtatta Jelentés c. búcsúját és végrendeletét. 1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.
Bolyai Farkasról és fiáról, Jánosról sok pletyka terjedt, főleg Marosvásárhelyen. Az utóbbi húsz-harminc évben jelentek meg hiteles írások – hívta fel a figyelmet Oláh-Gál Róbert Bolyaiakról írt könyvének jelentőségére Kása Zoltán egyetemi tanár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!