A hagyományos tojásírást ismerhetik meg kicsik és nagyok a szamosújvári Téka Alapítvány foglalkozásain
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szamosújvári Téka Alapítványnál közel harminc éve írnak tojásokat, szerveznek nagyhéten tojásírást különböző kor- és célcsoportoknak, igyekeznek megszerettetni ezt a tevékenységet kicsikkel és nagyokkal egyaránt. A szórványkollégiumot működtető alapítvány szakemberei, akik folyton fejlesztik is a tudásukat, ismereteiket a tojásírás területén, évi akár több száz tojást írnak, ajándékba, rendelésre is.
2022. április 16., 09:032022. április 16., 09:03
Húsvét közeledtével az üzletek polcain megjelennek a különböző színes tojásfestékek, a tojásokra ragasztható matricák, sőt néhány éve már előre elkészített színes tojást is lehet vásárolni.
Bár a fogyasztói társadalom sok területen az egyre gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat helyezi előtérbe, vannak még egyesületek, szervezetek, amelyek hagyományainkhoz visszanyúlva próbálnak értéket teremteni.
Fontosak számukra a népművészeti kezdeményezések is, hagyományaink továbbörökítése, így húsvéti tojásírással is közel három évtizede foglalkoznak. Az ünnep nagyhetén látogattunk el az alapítvány székhelyére, ahol éppen foglalkozás is zajlott, a szórványkollégium lakói hímes tojásokat írtak.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egri Hajnal, a Téka Művelődési Központ vezetője a Krónikának elmondta, mivel Kolozsváron nőtt fel, hiába érdekelték a hagyományok, köztük a tojásírás is, sokáig nem tudta kipróbálni.
1997-ben vagy 1998-ban sikerült beszereznie egy kesicét (a tojásírásra használt „írószer”, eszköz, írókának is nevezik ), illetve egy füzetecskét, amelyből elsajátíthatta a technikát, a mintákat, ám kezdetben nem voltak nagy sikerei, „a lakásban minden füstölt”, égett a viasz – mesélte.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egri Hajnal hangsúlyozta, fontos, hogy valaki ne csak könyvből tanulja a tojásírást, hanem lássa, miként zajlik a folyamat, mert akkor ráérez arra, hogy mikor megfelelő hőmérsékletű a viasz, mennyire kell odanyomni az írókát vagy épp a rongyot, amikor letörlik a viaszt, és így tovább.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az alapítványnál Egri Hajnalt is elbűvölte a tojásírás folyamatának szépsége, és kollégáihoz hasonlóan rendszeresen képezi magát ezen a területen. Szamosújváron minden évben szerveznek tojásíró műhelyt, tavaly például Salamon Éva népi iparművész volt a meghívottjuk, oktatójuk.
– mondta az alapítvány munkatársa. Hozzátette, a tojásíró műhelyek rendszerint többnapossá bővülnek, mivel az érdeklődők száma is évről évre nagyobb, ezért különböző korosztályok szerint zajlanak a foglalkozások.
Iskolába is szívesen elmennek oktatni, erre is nagy az igény, ezenkívül az egyházak is szokták hívni őket, idén például Gyaluban is bemutatták, hogyan zajlik a tojásírás.
Egri Hajnal elmondta, számára a legszebbek és szerinte a legegyszerűbbek a hagyományos gyimesi minták, de a média és az internet korában igyekeznek nyitottak lenni, nem ragaszkodnak görcsösen a tradicionális mintákhoz.
ami bár sokaknak „családi örökség”, a gyerekek jó részének újdonság. Igyekszik a hagyományos mintákat megismertetni a résztvevőkkel, beszélni az egyes motívumok szimbolikájáról, de ha valaki szabadon alkot, annak „sem törik le a szárnyait” – tette hozzá.
Egri Hajnal azt is elmondta, megpróbált utánajárni, hogy a Mezőségen napjainkban él-e a tojásírás hagyománya, de nem talált olyan személyt, aki még gyakorolná, annak ellenére, hogy a tojásírásnak több száz éves nyomai is vannak a kisrégióban.
Egri Hajnal azt is elmesélte, hogy a környéken élő románok is szoktak írott tojásokat rendelni tőlük, sőt román nemzetiségű fiatalok is eljárnak a Téka Alapítvány tojásíró foglalkozásaira.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egri Hajnal és kollégái minden évben fejenként több száz tojást írnak meg – főttet és kifújtat is, amiből a barátok szomszédok is kapnak, illetve a húsvéti ünnepkörön túl is felhasználják őket, például konfirmációkor asztaldíszként.
Az érdeklődők korosztálya nagyon változatos, az 1–4. osztályos gyerekektől az egyetemista diákokon át az idős nyugdíjasokig szívesen vesznek részt a foglalkozásaikon, ugyanis nagyon fontos a tevékenység közösségi mivolta is – tette hozzá.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
szóljon hozzá!