A mezőségi tojásmintáktól a bukovinai díszítésig – Húsvéti tojásírás a szamosújvári Téka Alapítványnál

Fontosak számukra a népművészeti kezdeményezések is, hagyományaink továbbörökítése, így húsvéti tojásírással is közel három évtizede foglalkoznak. Az ünnep nagyhetén látogattunk el az alapítvány székhelyére, ahol éppen foglalkozás is zajlott, a szórványkollégium lakói hímes tojásokat írtak.

Egri Hajnal hangsúlyozta, fontos, hogy valaki ne csak könyvből tanulja a tojásírást, hanem lássa, miként zajlik a folyamat, mert akkor ráérez arra, hogy mikor megfelelő hőmérsékletű a viasz, mennyire kell odanyomni az írókát vagy épp a rongyot, amikor letörlik a viaszt, és így tovább.

 – mondta az alapítvány munkatársa. Hozzátette, a tojásíró műhelyek rendszerint többnapossá bővülnek, mivel az érdeklődők száma is évről évre nagyobb, ezért különböző korosztályok szerint zajlanak a foglalkozások.

Iskolába is szívesen elmennek oktatni, erre is nagy az igény, ezenkívül az egyházak is szokták hívni őket, idén például Gyaluban is bemutatták, hogyan zajlik a tojásírás.

Hétfalusi csángó minták, hagymahéjjal festett tojások

Egri Hajnal elmondta, számára a legszebbek és szerinte a legegyszerűbbek a hagyományos gyimesi minták, de a média és az internet korában igyekeznek nyitottak lenni, nem ragaszkodnak görcsösen a tradicionális mintákhoz.

ami bár sokaknak „családi örökség”, a gyerekek jó részének újdonság. Igyekszik a hagyományos mintákat megismertetni a résztvevőkkel, beszélni az egyes motívumok szimbolikájáról, de ha valaki szabadon alkot, annak „sem törik le a szárnyait” – tette hozzá.

Egri Hajnal azt is elmondta, megpróbált utánajárni, hogy a Mezőségen napjainkban él-e a tojásírás hagyománya, de nem talált olyan személyt, aki még gyakorolná, annak ellenére, hogy a tojásírásnak több száz éves nyomai is vannak a kisrégióban.

Egri Hajnal azt is elmesélte, hogy a környéken élő románok is szoktak írott tojásokat rendelni tőlük, sőt román nemzetiségű fiatalok is eljárnak a Téka Alapítvány tojásíró foglalkozásaira.

Az érdeklődők korosztálya nagyon változatos, az 1–4. osztályos gyerekektől az egyetemista diákokon át az idős nyugdíjasokig szívesen vesznek részt a foglalkozásaikon, ugyanis nagyon fontos a tevékenység közösségi mivolta is – tette hozzá.