Sokan nem viszik haza a megmaradt ételt az étteremből
Fotó: Pixabay
Sokak számára ma már természetes, hogy ha nem tudja megenni az étteremben a kirendelt ételt, akkor becsomagoltatja, a legtöbb vendéglőben lehetőség is nyílik erre. Akad, aki viccesen doggy bagként – „a kutyának lesz” – emlegeti, de nagy valószínűség szerint ő maga fogja a maradékot később elfogyasztani. Ilyen körülmények között meglepetést okozott egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás, amely szerint széles körök kínosnak tartják elkérni a megmaradt ételt, és hiába kap egyre nagyobb hangsúlyt a közbeszédben az élelmiszer-pazarlás, mégis inkább ott hagyják.
2025. július 31., 14:322025. július 31., 14:32
2025. július 31., 15:412025. július 31., 15:41
A romániai éttermekben generációs és mentális különbségek alakítják az élelmiszer-pazarláshoz való hozzáállást: miközben a lakosság 68,5 százaléka úgy véli, hogy az étel tányéron hagyása pazarlás, közel 30 százalékuk soha nem kéri elvitelre a maradékot. Ez a meggyőződés és a viselkedés közötti ellentmondás jól mutatja, hogy a társadalmi normák, a szégyenérzet és a kulturális kontextus milyen sokat számít a mindennapi döntéseinkben – irányította rá a figyelmet az Economedia.ro gazdasági portál elemzése, amely a Bookingham által az Except Friday-vel együttműködve végzett felmérés eredményét vette górcső alá.
A meghökkentő adatsorok szerint a romániai lakosság mindössze 7 százaléka viszi haza mindig a megmaradt ételt. A 25 év alattiak körében ez az arány drámai mértékben, 2 százalékra csökken.
A közvélemény-kutatást a Bookingham végezte 2025 márciusa és áprilisa között, az adatokat pedig Except Friday elemezte. A mintában több mint 400 romániai válaszadó szerepelt, akiket úgy választottak ki, hogy tükrözzék az országos demográfiai megoszlást: életkor, nem, családi állapot, városi/vidéki.
Amikor arról van szó, hogy nem hajlandóak hazavinni az ételt, az okok meglepőek. A válaszadók közel egyharmada azt mondja, hogy egyszerűen nem szereti a maradékot, egynegyedük pedig úgy gondolja, hogy az étel másnapra már nem jó.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
„A fiatalok nem azért kerülik, mert nem érdekli őket, hanem mert társadalmi akadályok vannak. A városi területeken a maradékok elvitelét egyesek még mindig a »szegénység gesztusának« tekintik. Az étteremben való étkezés inkább társadalmi élmény, a felesleg pedig egy figyelmen kívül hagyandó aprósággá válik, a fogyasztói kultúra részévé. Az idősebb generációk számára azonban az ételnek gyakorlati értéke van - nem szabad eldobni, bármi is legyen a kontextus” – értékelte a felmérés eredményét Cristian Cristea HoReCa-tanácsadó.
ebből a generációból tízből majdnem négy azt mondja, hogy minden alkalommal így tesz, míg az összes megkérdezettnek csak 7 százaléka mondja ugyanezt.
„Az 1980-as évek élelmiszerhiányán felnőtt generációk számára az élelmiszerek tisztelete mélyen gyökerezik. Ezzel szemben a fiatalok a bőség kontextusában nőttek fel, ahol az étel tányéron hagyása akár a státusz, a jólét jelének is tűnhet” – idézte az elemzés Adriana Sohodoleanu szociológust, aki doktori értekezésében az élelmiszerfogyasztási szokásokat vizsgálta.
Döntéshozó kamaraként elfogadta a képviselőház az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó törvénytervezetet, amelyik lehetővé teszi, hogy a fogyasztók csökkentett áron jussanak hozzá azokhoz az élelmiszerekhez, amelyek szavatossági ideje rövidesen lejár.
A felmérésben a szülők átlagosan 3,5 pontot adtak az 5-ből az étel hazavitelére vonatkozó kérdésre, míg a gyermek nélküliek körében ez az érték 3,1 volt. Ezt a viselkedést nemcsak gazdasági megfontolások táplálhatják, hanem az étel és a munka tiszteletével kapcsolatos értékek nevelése és átadása iránti vágy is – fogalmazta meg az elemzés.
A gyermekes válaszadók több mint 75 százaléka vélekedik úgy, hogy az éttermeknek aktívan hozzá kellene járulniuk a pazarlás csökkentéséhez azáltal, hogy egyértelmű lehetőségeket kínálnak a maradékok csomagolására vagy az ételek gondosabb adagolására.
Ez a fajta visszajelzés alapvető fontosságú, mivel az Európai Unió 2023-ra jogilag kötelező érvényű célokat javasolt az éttermekben és a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 30 százalékos csökkentésére.
„A 2016-/217-es törvény értelmében a romániai éttermek kötelesek felajánlani a vendégeknek a lehetőséget, hogy a helyszínen kifizetett, de el nem fogyasztott ételt elvihessék. A kötelezettségen túl azonban az éttermek aktívan hozzájárulhatnak a civil szervezetekkel való együttműködéssel vagy az adagok kiigazításával” – nyilatkozta Cristian Cristea.
Európai szinten az Európai Bizottság adatai hasonlóan aggasztóak: 2020-ban az uniós országok 59 millió tonna élelmiszerpazarlásért voltak felelősek, ami 131 kilogramm kidobott élelmiszernek felel meg fejenként. Ennek a mennyiségnek a több mint felét a háztartások dobták ki, ami azt mutatja, hogy égető szükség van a kulturális és gyakorlati változásokra – húzzák alá a szakemberek. A The New York Times eközben egy 2023 végén megjelent cikkében egyébként szintén arról írt, hogy a New York-i éttermekben a fiatalok egyre inkább kerülik a maradék ételek elvitelét, míg az idősebb vendégek és a családok továbbra is fenntartások nélkül teszik ezt.
Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!