Hirdetés

Székelykeresztúr polgármestere: nem kegyet kérünk, az autonómia jár az erdélyi magyarságnak

A Székely autonómia napján évről évre őrtüzek és mécsesek gyúlnak, Székelykeresztúr polgármestere szerint azonban az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseit határozottabban kellene képviselni

A Székely autonómia napján évről évre őrtüzek és mécsesek gyúlnak, Székelykeresztúr polgármestere szerint azonban az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseit határozottabban kellene képviselni

Fotó: Beliczay László

A székelyföldi kisvárosok jövőjét is bizonytalanná teszik a Szociáldemokrata Párt (PSD) egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelései. A tízezer lakos alatti városok esetleges visszaminősítése Székelykeresztúrt is érintheti, bár Koncz Hunor János polgármester szerint egyelőre semmilyen konkrét törvénytervezet nem támasztja alá a politikai nyilatkozatokat. Az EMSZ elöljárója úgy véli, a területi átszervezés körüli vitának alkalmat kell teremtenie arra is, hogy az erdélyi magyar politika ismét határozottan napirendre tűzze az autonómia ügyét.

Makkay József

2026. november 18., 08:012026. november 18., 08:01

A romániai közigazgatási-területi átszervezésről szóló politikai nyilatkozatok mögött egyelőre nem látszik átgondolt, szakmailag megalapozott reformtervezet – véli Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben mandátumot szerzett városvezető szerint a PSD politikusai szinte napról napra változtatják elképzeléseiket, miközben az önkormányzatok számára továbbra sem világos, milyen változásokra kellene felkészülniük.

„Egyik nap 1500, másik nap 3000, 5000, aztán megint visszahozzák a városoknak a tízezer fős limitet. Nem lehet tudni semmit” – kifogásolta a Krónikának nyilatkozva a Hargita megyei kisváros polgármestere. Koncz Hunor János szerint a PSD által felvetett közigazgatási átszervezés inkább politikai kommunikációs eszköz, mintsem kidolgozott reformprogram. Bár nem tartja kizártnak, hogy az elképzelésekből végül valamilyen jogszabály születik, úgy látja, a szociáldemokraták egymásnak ellentmondó kijelentései egyelőre csak a bizonytalanságot fokozzák.

Hirdetés

A polgármester szerint az EMSZ országos vezetőségében is az a vélemény alakult ki, hogy a kormányzati politika ismét eltereli a figyelmet Románia valódi gondjairól.

Miközben az ország gazdasági nehézségekkel küszködik, az energiaárak alakulása kiszámíthatatlan, az üzemanyagárak pedig egyre nagyobb terhet rónak a lakosságra, a politikai közbeszédet olyan átszervezési elképzelések uralják, amelyeknek még a pontos tartalma sem ismert. A polgármester elfogadhatatlannak tartja, hogy felelős politikai tisztségviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal bizonytalanságban tartják az önkormányzatokat és a helyi közösségeket.

Székelykeresztúr Galéria

Koncz Hunor János polgármester: a felelős politikai tisztségviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal bizonytalanságban tartják az önkormányzatokat és a helyi közösségeket

Fotó: Csató Andrea

Székelykeresztúr elveszítheti városi rangját?

A PSD által felvetett egyik elképzelés szerint a tízezer lakosnál kisebb városok közigazgatási besorolását is felülvizsgálhatnák. Ez súlyosan érintheti azokat a székelyföldi kisvárosokat is, amelyek lakossága az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent.

Székelykeresztúr a 2021-es népszámlálás szerint már nem éri el a tízezer lakost, ezért felmerülhet a kérdés, hogy egy esetleges átszervezés során elveszítheti-e városi rangját. Koncz Hunor János ugyanakkor nem tartja közvetlenül veszélyeztetettnek a települést. Mint rámutatott, a városok községgé történő visszaminősítése nem egyszerű adminisztratív döntés, hiszen a települések jogállását törvényes előírások szabályozzák, amelyeket sorra meg kellene változtatni.

korábban írtuk

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei
Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.

Ráadásul az sem világos, hogy egy esetleges reform során milyen lakossági adatokat vennének alapul.

A polgármester szerint jelentős különbség van a 2021-es népszámlálás eredményei és az Országos Statisztikai Intézet által nyilvántartott népességszám között.

Míg a népszámlálás hozzávetőleg kilencezer lakost mutatott ki Székelykeresztúron, a statisztikai nyilvántartásban tízezernél több lakos szerepel. Ennek a különbségnek már most is vannak közigazgatási következményei. Székelykeresztúron továbbra is 17 tagú az önkormányzati képviselő-testület, nem csökkent 15 főre, és az alpolgármesteri kabinet létszámát érintő korlátozások sem sújtották úgy a települést, mint a kisebb önkormányzatokat. „Ilyen szempontból én úgy érzem, hogy nem vagyunk veszélyeztetve” – fogalmazott az elöljáró.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre nincs olyan konkrét jogszabálytervezet, amelyből meg lehetne állapítani, milyen következményekkel járna a tízezer lakos alatti városok esetleges átsorolása. Így az sem tisztázott, hogy egy ilyen döntés miként befolyásolná az önkormányzatok működését, hatásköreit vagy finanszírozását.

Székelykeresztúr lakossága a 2021-es népszámlálás szerint már nem éri el a tízezer főt, ezért felmerülhet, hogy egy esetleges átszervezés során elveszítheti városi rangját Galéria

Székelykeresztúr lakossága a 2021-es népszámlálás szerint már nem éri el a tízezer főt, ezért felmerülhet, hogy egy esetleges átszervezés során elveszítheti városi rangját

Fotó: László Ildikó

Népszavazás nélkül nem dönthetnek a települések sorsáról

A székelykeresztúri polgármester szerint az átszervezés legfontosabb kérdése nem pusztán a települések lakosságszáma, hanem az, hogy a helyi közösségek beleszólhatnak-e saját jövőjük alakításába. Koncz elfogadhatatlannak tartaná, ha Bukarestben a helyiek megkérdezése nélkül döntenének egy város községgé történő visszaminősítéséről vagy több község összevonásáról. Úgy véli, akár az 1500 lakos alatti községek egyesítéséről, akár a kisvárosok jogállásának megváltoztatásáról van szó, minden esetben ki kell kérni az érintett lakosság véleményét. Ehhez azonban szerinte nem elegendő egy közvélemény-kutatás: helyi népszavazást kell tartani, amelyen az érintett közösség maga dönthet a település jövőjéről.

A polgármester úgy látja, a rendszerváltás után több mint három és fél évtizeddel nem lehet az emberek feje fölött meghozott közigazgatási döntésekkel átrajzolni a települések státusát.

Az EMSZ politikusa szerint az átszervezésnek különösen nagy a tétje a magyarok által lakott térségekben, ahol a közigazgatási határok módosítása a helyi közösségek érdekérvényesítő képességét is befolyásolhatja.

korábban írtuk

„Az autonómia nem célja, hanem eszköze a megmaradásnak”
„Az autonómia nem célja, hanem eszköze a megmaradásnak”

Az uniós szabályozás, a közösségi akarat, valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.

Az autonómia ügyét újra a magyar politika középpontjába kell állítani

Koncz Hunor János szerint a romániai területi-közigazgatási átszervezés körüli vitának jóval túl kellene mutatnia a községek és kisvárosok lakosságszámáról folytatott számháborún. ,,Az erdélyi magyar politikának ismét határozottan napirendre kell tűznie a székelyföldi területi autonómia, illetve az erdélyi magyarság kulturális önrendelkezésének ügyét” – jelentette ki a Krónikának az EMSZ-es elöljáró.

Arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült az elmúlt 36 évben érdemi előrelépést elérni az autonómiatörekvések terén, a városvezető úgy válaszolt: könnyű lenne felelősöket megnevezni, de szerinte ennél fontosabb levonni a politikai tanulságokat. Meggyőződése, hogy az erdélyi magyar érdekképviseletnek az elmúlt évtizedekben sokkal következetesebben és határozottabban kellett volna kiállnia az autonómia mellett.

A székelykeresztúri polgármester szerint az átszervezés legfontosabb kérdése nem pusztán a települések lakosságszáma, hanem az, hogy a helyi közösségek beleszólhatnak-e saját jövőjük alakításába Galéria

A székelykeresztúri polgármester szerint az átszervezés legfontosabb kérdése nem pusztán a települések lakosságszáma, hanem az, hogy a helyi közösségek beleszólhatnak-e saját jövőjük alakításába

Fotó: Szatmári Bence

A polgármester szerint az autonómiát nem szabad olyan követelésként kezelni, amelyet a román állam valamiféle különleges engedményként biztosíthatna a magyarságnak.

Idézet
Az erdélyi, a székelyföldi magyarságnak jár minimum az a területi vagy akár kulturális autonómia is, amihez jogunk lenne”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az Európai Unión belül számos működő önrendelkezési modell szolgálhat példaként.

Koncz Hunor János úgy fogalmazott, hogy a magyar politikai szervezeteknek nem szabad lemondaniuk erről a célkitűzésről pusztán azért, mert az elmúlt évtizedekben nem sikerült áttörést elérniük.

korábban írtuk

Egy román politikus a magyar szempontokat részben figyelembe vevő, átfogó közigazgatási reformot akar
Egy román politikus a magyar szempontokat részben figyelembe vevő, átfogó közigazgatási reformot akar

Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.

  • A nemzetközi politikai környezet változhat, ezért az autonómiatörekvéseket folyamatosan napirenden kell tartani.

  • A polgármester szerint egy esetleges országos területi átszervezés során az erdélyi magyar politikának legalább azt el kellene érnie, hogy a jelentős magyar többségű székelyföldi térségek közigazgatási egysége megmaradjon.

Úgy véli, ha a román politikai pártok valóban hozzányúlnak a megyerendszerhez, a magyar érdekképviseletnek határozottan fel kell lépnie annak érdekében, hogy a magyar közösségek ne kerüljenek számukra kedvezőtlen közigazgatási struktúrákba.

A városvezető szerint alapvető követelmény, hogy a magyar többségű székelyföldi megyéket egyben tartsák, és a helyi közösségek számára biztosítsák az érdemi beleszólást saját ügyeik intézésébe.

Ezt az autonómia irányába tett fontos lépésnek tekintené, még akkor is, ha egy ilyen megoldás önmagában nem jelentené a területi önrendelkezés megvalósulását.

Koncz Hunor János szerint az erdélyi magyar politikának nem szabad megelégednie azzal, hogy csupán védekezik a Bukarestből érkező átszervezési tervekkel szemben: saját elképzelésekkel és követelésekkel kellene részt vennie a vitában.

Az EMSZ továbbra is zászlóshajójának tekinti az autonómiát
A székelykeresztúri polgármester hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőségében rendszeresen napirendre kerül az autonómia kérdése, és a politikai alakulat továbbra is egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti az önrendelkezés megvalósítását. Úgy véli, ha az EMSZ az elmúlt időszakban erősebb parlamenti képviselettel rendelkezett volna, jóval határozottabban tudta volna megjeleníteni ezt a követelést az országos politikában. A párt elnökségi és választmányi ülésein többször is megerősítették, hogy az autonómiatörekvések nem szorulhatnak háttérbe a napi politikai küzdelmek miatt. A polgármester ezért arra biztatja az erdélyi magyar politikai vezetőket, hogy ne engedjék eltűnni a közbeszédből az autonómia ügyét, és ne csupán alkalmi nyilatkozatokban foglalkozzanak vele. Szerinte a székelyföldi és az erdélyi magyarság megérdemli, hogy politikai képviselői hosszú távú, következetes munkával küzdjenek a közösségi önrendelkezésért.

korábban írtuk

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven
Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Polgármesterekkel találkoztak a miniszterek: önkéntes összevonásokkal csábít a kormány, később jöhet a kényszer

Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.

Polgármesterekkel találkoztak a miniszterek: önkéntes összevonásokkal csábít a kormány, később jöhet a kényszer
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Megelégelte a kolozsvári metró körüli késlekedést Emil Boc, decemberben számon kéri a kivitelezőt

Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.

Megelégelte a kolozsvári metró körüli késlekedést Emil Boc, decemberben számon kéri a kivitelezőt
2026. november 17., kedd

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei
2026. november 16., hétfő

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak

Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven
2026. november 16., hétfő

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
2026. november 16., hétfő

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal

Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen
2026. november 15., vasárnap

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
2026. november 15., vasárnap

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás

Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás
Hirdetés
Hirdetés