
Mentőfolyosó a tordatúri gyorsforgalmi úton: közlekedésbiztonságból jelesre vizsgáztak a sofőrök
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást az úgynevezett mentőfolyosó kialakításáról. Alább összefoglaltuk, mit kell tudni az életeket mentő biztonsági folyosóról, és miért nem kapott eddig zöld jelzést a vonatkozó törvénymódosítás a román parlamentben. Autópályás kisokost is közlünk, általánosságban mit kell tenni a mentőfolyosón túl: ha torlódást látunk, baleset szemtanúi vagyunk.
2026. november 21., 18:472026. november 21., 18:47
Mentőfolyosó: együtt életeket mentünk! – olvasható a romániai közlekedésbiztonsággal is hangsúlyosan foglalkozó Pro Infrastruktúra Egyesület bejegyzésében, amely egy, a romániai utakon nem mindennapos sofőrszolidaritásra hívta fel a figyelmet.
„Íme, nálunk is működik a gyakorlatban, jóllehet a törvényt még nem fogadták el: tegnap (szerdán) este a Tordatúr melletti DEx4-es gyorsforgalmi úton
– írja a helyszínen készült fotóval illusztrált Facebook-bejegyzésében a civil szakembereket tömörítő egyesület.
A németek által „Rettungsgassénak” nevezett biztonsági folyosó lényege, hogy torlódás esetén a sofőrök kötelesek szabad sávot biztosítani a forgalmi sávok között.
Ahol három vagy több sáv van, a legbelső (bal szélső) sávban közlekedők balra, az összes többi sávban haladók pedig jobbra húzódnak. Ennek eredményeként az út két belső sávja között egy kellően széles folyosó jön létre ahhoz, hogy a mentőegységek – mentők, tűzoltók, rendőrség – gyorsan eljuthassanak a baleset helyszínére.
„Rendkívül fontos! Kedves autósok, reflexszerűvé kell tennünk, hogy amint a forgalom jelentősen lelassul, azonnal megkezdjük a mentőfolyosó kialakítását. NEM szabad megvárnunk, amíg a közlekedés teljesen megbénul, hogy ez eszünkbe jusson. NEM szabad csak akkor félrehúzódnunk, amikor már halljuk a szirénát. A sérültek számára addigra már túl késő lehet” – hangsúlyozta a Pro Infrastruktúra Egyesület.
De miért nem haladhatnak a mentőegységek a leállósávon az autópályán vagy a gyorsforgalmi úton? – teszik fel a kérdést. Első ránézésre logikusnak tűnik: tartsuk folyamatosan szabadon a leállósávot a beavatkozók számára. A németországi, ausztriai és más európai országokban szerzett tapasztalatok azonban több okból is bebizonyították, hogy a mentőfolyosó a jobb megoldás. Ugyanis:
„Mi több, jól tudjuk, mennyire gyenge nálunk az útfenntartás: az oldalsó szalagkorlát mentén durrdefektes gumiabroncsok maradványai, üvegszilánkok, fémdarabok és rengeteg törmelék gyűlik fel” – jelzik a civilek. Emellett a szélessége sem feltétlenül elegendő. A mentőautó még elférhet rajta, egy tűzoltóautó viszont már nem biztos. Ráadásul a baleset az út másik oldalán is történhet. A mentőfolyosó ezzel szemben közvetlen hozzáférést biztosít a beavatkozó járművek számára a baleset helyszínéhez.
– szögezi le az egyesület. Amely ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például Németországban a mentőfolyosó kialakítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása bírságot, büntetőpontokat, sőt bizonyos esetekben a jogosítvány felfüggesztését is maga után vonhatja. „És nálunk? A törvénytervezetet a szenátus egyelőre érthetetlen módon elutasította. A döntő ház azonban a képviselőház, ahol a jogszabály már megkapta a szakbizottság jóváhagyását, és hamarosan a plénum elé kerül szavazásra” – írták.
Illusztráción a mentőfolyosó kialakításának módja
Fotó: www.tuzoltosagrackeve.hu
A Pro Infrastruktúra Egyesület által említett jogszabálytervezet a közúti közlekedésről szóló 195/2002-es sürgősségi kormányrendelet (KRESZ) kiegészítésére irányuló, L366/2026 iktatószámú törvényjavaslat. Bár a szakbizottságok módosításokkal elfogadásra javasolták, a szenátus plénuma 2026. szeptember 21-én elutasította a tervezetet. Ez így került a képviselőház elé, ahol a közlekedési és infrastrukturális szakbizottság e hónap folyamán kedvezően véleményezte, így a javaslat a plénum végszavazására vár.
De miért utasíthatták el a szenátusban? A tervezetet valójában nem „szavazták le”, csak nem kapott elegendő támogató szavazatot. A kezdeményező ugyanis az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR); iktatáskor még más pártok képviselői (köztük RMDSZ-es honatyák) is támogató kézjegyükkel látták el a módosító javaslatot.
Bár utóbbiak között a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai is fellelhetők, a szeptember 21-i plenáris ülésen a javaslatra csupán 44 szenátor szavazott igennel, senki nem szavazott ellene (0 nem), viszont 60-an tartózkodtak. Mivel a tartózkodás nem számít támogató szavazatnak, a tervezet nem kapta meg a szükséges többséget.
Az USR a szavazás másnapján éles hangvételű közleményt adott ki „A PSD és az AUR nem becsüli a románok életét, és elutasítja az USR mentőfolyosóról szóló kezdeményezését” címmel. A közleményben hangsúlyozták, hogy a szabályozás gyorsabb mentést, megmentett életeket és kisebb anyagi károkat eredményezne.
Fotó: Haáz Vince
Egyébként ezt nemcsak Nyugaton, hanem már Magyarországon is jó ideje felismerték a törvényalkotók. Az anyaországban 2019. szeptember 1. óta kötelező a mentőfolyosó (hivatalos KRESZ-megnevezéssel: biztonsági folyosó) kialakítása az autópályákon és autóutakon, a fentebb leírtakhoz hasonló módon.
Olyan azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kötelező kialakítani, ahol forgalmi torlódás alakul ki – tehát nemcsak balesetnél, és nem kell megvárni a szirénázó járművek érkezését.
A kialakított folyosó kizárólag a megkülönböztető jelzést használó járművek (mentők, tűzoltók, rendőrség), a forgalmat ellenőrző, az útfenntartást/úttisztítást végző, valamint a műszaki mentést (járműelszállítást) végző járművek számára van fenntartva. A mentőfolyosót szigorúan tilos előzésre, a sor kikerülésére vagy haladásra használni. A kialakítás elmulasztása vagy a folyosó elzárása szabálysértésnek minősül, amely súlyos pénzbírságot vonhat maga után.
A téma, illetve a tordatúri gyorsforgalmi úton történt eset rávilágít arra, hogy egy sofőrnek felkészültnek kell lennie torlódás vagy baleset esetén. Alább összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
1. Ha torlódást vagy balesetet észlelünk magunk előtt
2. Ha elsők között érünk egy baleset helyszínére
3. Ami szigorúan tilos

Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
Újabb részletek derültek ki a több mint egy éve körözött Emil Gânj szökésének körülményeiről. A volt élettársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit a gyanú szerint egy Kolozs megyei testvérpár is segítette a rejtőzködésben.
szóljon hozzá!