Többek között szélvédőtakaróval is óvhatjuk az autót a felhevülés ellen
Fotó: Bede Laura
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat – ez nemcsak kellemetlen, de komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne – derül ki a Hamburgi Egyetem kutatásából.
2025. július 05., 15:012025. július 05., 15:01
A Kolozsvári Rádió által idézett felmérés szerint már 10 fokos különbség az utastér hőmérsékletében – például 25 fok helyett 35 fok – akár 20%-kal is csökkentheti a vezető reakcióidejét. Ez különösen városi forgalomban, vagy vészhelyzetekben lehet kritikus. Nem véletlen, hogy az autógyártók nagy hangsúlyt fektetnek a klímarendszerek fejlesztésére.
Fontos, hogy a légkondicionálót helyesen használjuk: ha a hideg levegő nem jut el a hátsó ülésekhez, előfordulhat, hogy a szellőzők rossz irányba néznek. A gyakorlat azt mutatja, hogy az előre irányított szellőzés helyett célszerűbb felfelé irányítani a levegőáramot, így a hűvös levegő egyenletesebben terül el az utastérben.
Ez különösen akkor fontos, ha a kinti hőmérséklet meghaladja a 40 fokot, mert ilyenkor a belső terek akár 70 fokra is felhevülhetnek.
A 35 fok fölötti belső hőmérséklet már hatással lehet a sofőr koncentrációs képességére
Fotó: Bede Laura
A kutatás szerint sokan tévesen azt gondolják, hogy a levegő visszaforgatása folyamatosan működhet – valójában ez nem hatékony. A legjobb megoldás az „Auto” üzemmód használata, amely intelligensen szabályozza, mikor szükséges a levegő újrahasznosítása. A légkondicionáló berendezést ugyanakkor rendszeresen karban kell tartani, ideális esetben 10–15 ezer kilométerenként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Világzenei csemegék Kenyából, Mongóliából, Grúziából és Dél-Amerikából, balkán bulik, táncszínházi előadás, népzenei mesterkurzus, népdal- és néptánc oktatás, filmvetítések. Csak néhány kulcsszó, ami segít elképzelni a Méra Világzenei Csűrfesztivált.
Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy folyamatosan igazat adnak neki, torz képet alakíthat ki saját életéről.
A padlizsán, amit Erdélyben román hatásra „vinete” vagy „vineta” szóval illetnek, évezredes utat járt be Indiától a Kárpát-medencéig – ma a balkáni krémek, a görög moussaka és a török sültek nélkülözhetetlen alapanyaga.
Az időjárás is alakítja az utazási szokásokat: a kánikula által sújtott vidékeken élők egyre gyakrabban választanak olyan úti célt, ahol jóval hűvösebb a klíma. Találó kifejezés erre az új utazási trendre az angol „coolcation”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!