HIRDETÉS

Virgil Preda a Krónikának: halott ügyért dolgozunk a Román Atlétikai Szövetségnél

Vásárhelyi-Nyemec Réka 2018. március 06., 17:20
HIRDETÉS

Románia eredményei nem tették optimistává Virgil Predát. A Román Atlétikai Szövetség alelnöke szerint mentalitásbeli és infrastrukturális változások nélkül kilátástalan a sportág jövője.

Egy fecske. Alina Rotaru kilencedik lett a fedett pályás vb-n, de Virgil Preda szerint az eredmény kivételes eset Fotó: Facebook/CSMB

„Halott ügyért dolgozunk. Ha most azonnal el is kezdenénk újraépíteni mindazt, ami tönkrement, akkor is legalább harminc év kellene, hogy mindent helyreállítsunk. De kinek lesz ehhez türelme?” – vázolta fel a Krónikának a romániai atlétika helyzetét Virgil Preda. A hazai sportági szövetség alelnöke rámutatott, hogy a hétvégi fedett pályás atlétikai világbajnokságon elért eredmények hűen tükrözik a valós állapotokat. Ezeknek tudható be, hogy

mindössze négy sportolóból állt a piros-sárga-kék küldöttség Birminghamben, ráadásul úgy, hogy a férfiak közül senki sem ütötte meg a kvalifikációhoz szükséges mércét.

HIRDETÉS

Szerinte a hármasugrásban negyedik helyen végző Andreea Panțuroiu és a vasárnap késő délután távolugrásban kilencedik Alina Rotaru eredményei bármennyire is örömteliek, nem adnak okot optimizmusra. „Egy fecske nem csinál tavaszt” – hangsúlyozta. A nagyváradi szakember úgy véli, hogy amíg Romániában az iskolai testnevelésórák jelentőségét nem tekintik egyenrangúnak a matematikáéval, amíg nincsenek termek és megfelelő pályák, az edzőket és az atlétákat pedig alulfizetik, nem fog javulni a helyzet.

„Épp most jöttem vissza a junior kettes korosztály országos bajnokságáról, és

amikor a juniorok eredményei gyengébbek a senior 3-asokénál, az nagy gond. Szomorú idők várnak ránk”

– mondta a szakember. Tájékoztatása szerint a jelenlegi utánpótlás eredményei jóval gyengébbek, mint amilyeneket pár évvel ezelőtt ugyanaz a korosztály felmutatott, egy olyan „visszafejlődést” tapasztal, amely egy hibás rendszer egyenes következménye lett.

„Nincs perspektíva az atlétikában. De mit várjunk, amikor már a nulladik osztályban fel van mentve a gyermek a tornaóra alól, és amikor a testnevelési egyetemre képességvizsga nélkül be lehet jutni?” – tette fel a kérdést. Szerinte egy olyan kemény törvény kellene, amely a hivatásgyakorlás megtiltásával büntetné azokat az orvosokat, akik indokolatlanul felmentést adnak a tornaórák alól. „Ilyen viszont soha nem lesz” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a szülők is nyomást gyakorolnak a pedagógusokra ezen a téren.

Magyarországon heti öt testnevelésóra van, felmentést pedig legfennebb három alkalommal kérhet a szülő”

– példálózott Preda, nehezményezve azt is, hogy a fiatalok étkezéskor ahelyett, hogy beszélgetnének egymással, a telefonjaikba „süppesztik a fejüket”.

Virgil Preda Fotó: Zidezi.ro

A helyzetet rontja, hogy megfelelő infrastruktúra sincs az atlétika számára, az iskolákban lebetonozott udvarok, a városokban pedig teremhiány súlyosbítja a helyzetet. „Hogyan is várjunk el magas teljesítményt, amikor összesen öt terem van az országban. Nincs egy tartánborítású pályánk sem” – mutatott rá.

Felidézte, hogy tevékenysége során sokat veszekedett már emiatt a sportminisztérium illetékeseivel, de az eredmény változatlan. Pedig elmondása alapján Olaszországban még egy alig pár ezer fős város is nyolcsávos atlétikai pályát épít, és szerinte Magyarország sem azért nőtte ki magát a sportban, és szerezte meg hétvégén történelme első atlétikai vb-aranyát – Márton Anita súlylökő révén –, mert tehetségesebb versenyzői lennének, hanem azért, mert náluk dívik a sportkultúra, és kialakították az ahhoz szükséges rendszert.

„Debrecenben két tartánpálya is van, mi is oda szoktunk átjárni edzeni” – közölte, megjegyezve, hogy a parkban kialakított sportövezeteket politikai kampánynak tartja, és korántsem oldja meg az atlétika helyzetét. Azt örvendetesnek tartja, hogy Marosvásárhelyen atlétikai központot terveznek, mert a Maros megyei város még Nagyváradnál is rosszabb helyzetben van ezen a téren.

A probléma majd az lesz, amikor hat edző elmegy nyugdíjba, mert őket nagyon nehéz lesz fiatalokkal pótolni”

– figyelmeztetett, rámutatva, hogy mennyire alulfizetettek a hazai szakemberek és a sportolók is. Virgil Preda lassan már több mint húsz éve hagyományosan megszervezi a Bihar megyei atlétika éves gáláját, hogy némi pluszelismeréssel is ösztönözze sportolóit. Köztük idén azt a Ligia Bara Grozavot, aki szülési szabadságáról visszatérve országos bajnoki ezüstérmes lett magasugrásban, miközben váradi klubja minimálbérrel honorálja. Közölte, az edzők fizetését tekintve is nagy különbségek vannak a légiósokban bővelkedő csapat-, illetve az egyéni sportok képviselői között.

„Fájdalmas, hogy feleslegesen rááldoztam negyven évet az életemből. Azt atlétikának nincs semmi esélye, nincs jövőkép. Én együtt éltem az atlétikával, a lelkem egy része. De az olyanokat, mint én, bolondnak tartják” – fogalmazott Preda.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS