HIRDETÉS

Válaszút előtt a romániai futball: két fő esélyese van a szerdai elnökválasztásnak

Vásárhelyi-Nyemec Réka 2018. április 17., 22:40 utolsó módosítás: 2018. április 17., 22:41
HIRDETÉS

Răzvan Burleanu és Ionuţ Lupescu a fő esélyese a Román Labdarúgó-szövetség szerdai elnökválasztásának. Előbbi biztosnak érzi újrázását, utóbbi pedig az „aranygenerációból” kikerült szakemberek által remélt változásban bízik.

Răzvan Burleanu jelenlegi elnök állítja: már az első körben eléri a kétharmados többséget Fotó: Facebook/Razvan Burleanu

Románia Labdarúgó-szövetségének (FRF) végrehajtó bizottsága kedden jóváhagyta az illetékes testület által elfogadott pályázatokat a szerdai tisztújító közgyűlésre, így az újrázni kívánó Răzvan Burleanunak három kihívóval kell megvívnia a négy évre szóló mandátumért.

A legerősebb ellenjelöltnek, mint ismeretes, Ionuț Lupescu számít, aki megválasztása esetén egykori válogatott futballistaként, FRF-igazgatóként és az UEFA technikai igazgatójaként szerzett tapasztalatait kamatoztatná.

HIRDETÉS

A fogadóirodák alapján az FRF korábbi fejlesztési munkatársa, az egykori Steaua-főnök és játékosügynök Marcel Pușcaș 40-es szorzóval, harmadik eséllyel indul, miközben a bukaresti 3 Kids Sport futballiskola 33 éves vezetőjét, az alapszabály-módosítást szorgalmazó Ilie Drăgant nem is jegyzik az opciók között.

Az elmúlt hetek, hónapok kampánya a sajtón és az online közösségi oldalak révén a nagy nyilvánosság előtt zajlott, holott köztudott: az FRF tisztújító közgyűlésén a civileknek nincs beleszólásuk a választásba, szavazati joggal csakis a szervezet 257 tagja rendelkezik. Már a pályázatok érvényesítéséhez is szükség volt rájuk, az alapszabály szerint ugyanis a jelölteknek legalább öt támogatói aláírást kellett felmutatniuk ahhoz, hogy egyáltalán versenybe szállhassanak a vezetői tisztségért. Ez Sorin Răducanunak nem sikerült, a sokak által támadott Burleanunak viszont nem okozott problémát.

Ő jóval a többi benevezések előtt kilobbizta magának a szükséges iratokat, és azóta is állítja: már az első körben eléri a kétharmados többséget.

Optimizmusa nem csappant a kampány során sem, mert mint ahogyan programjában hirdeti: a szövetség most már valójában országos szervezet, nem pedig a „baráti 4-5 nagy klub főnökeinek szövetsége, nem az excsapattársak szövetsége, és nem a csináljuk, mert úgysem látja senki elv szövetsége”.

Burleanu pedig valóban a megyei szervezetek, kisebb egyesületek voksaira számít, mivel a sajtóban megszólaltatott élvonalbeli klubvezetők túlnyomó többsége Lupescut támogatja.

Ő élvezi a romániai labdarúgás aranygenerációjaként emlegetett időszakból megismert, nagy múltú szakemberek többségének a támogatását is, ám azt jelen pillanatban nehéz lenne megjósolni, hogy a többségben lévő „kicsik” között mekkora sikert aratott a programjával.

Hangos kampány

A programokról ugyanis viszonylag kevés szó esett az elmúlt hetekben, hónapokban. Hiába hangoztatta a „Császárnak” becézett Lupescu, hogy arról szeretne beszélni, mert az FRF-igazgatói múltjából Burleanu által megszellőztetett esetek elterelték a témát; elhintették például a hivatallal való visszaélés és a nyerészkedés gyanúját. Másfelől viszont a központi sportsajtó sem tétlenkedett, hiszen szinte naponta rukkolt elő olyan cikkekkel, amelyek az FRF elmúlt négy évének pazarlásait és valótlan állításait próbálta bizonygatni.

Ehhez csatlakozott a harmadik jelölt, Marcel Pușcaș is, aki szerint a regnáló sportvezetés fenyegetésekkel és megfélemlítéssel kormányoz és kampányol.

A „hajrára” természetesen a politikai támogatottság is előkerült a „pakliból”, amikor felröppent a hír, hogy Burleanu elveszítette a szociáldemokraták szimpátiáját, a PSD-főnök Liviu Dragnea pedig Lupescut látná szívesen elnöknek. A képviselőház elnöke még hétfőn elhatárolódott ettől a felvetéstől, hangsúlyozva: a politikának nem kellene és nem is fog beleszólni az FRF-választásokba.

A két terület közötti kapcsolat ugyanakkor elkerülhetetlen, hiszen az elkövetkezendő időszakban egy olyan Európa-bajnoki selejtezősorozat fog elkezdődni, amelynek lezárása után – Bukarest révén – Románia társszervezője lesz a 2020-as jubileumi kontinensviadalnak. Az előkészületeket a kormány országos érdeknek tekinti, jelentős összeget különítve el ennek apropóján sportinfrastruktúra-fejlesztésre.

Ionuț Lupescu az „aranygeneráció” képviseletében venné át a hatalmat Fotó: UEFA

Reformok és megoldások

Burleanu (aki tavaly alapszabály-módosítással akarta megakadályozni Lupescu kandidálását, ám az akkor elfogadott változtatások azóta a bíróságot járják, mert a sportminisztérium nem láttamoztatta, így nem lépett hatályba) újraválasztása esetén folytatná a megkezdett projektjeit, ugyanakkor programjában több oldalon keresztül vázolta fejlesztési elképzeléseit utánpótlástornák, törvénymódosítási lobbi, szolidaritási büdzséjavaslatok révén.

Noha mandátuma alatt a felnőttválogatott nem ért el sikereket, továbbá az élvonal és a másodosztály szereplői sem elégedettek a kialakított rendszerrel, szerinte hatékony volt az elmúlt négy év, és nagy előrelépést tettek elődje, Mircea Sandu visszavonulása óta.

Az „aduászt” épp kedden játszotta ki, amikor a sportági szövetség hivatalos közleményében bejelentette, hogy elérték a sporttörvény újbóli módosítását: kikerült az az 5 százalékos felső költségvetési küszöb, amellyel az önkormányzatok a sportot támogathatják.

Burleanu ugyanis szorosabbra fűzné a viszonyt a helyi hatóságokkal, hogy közösen fektessenek be a labdarúgásba.

Lupescu – aki mellett még Sir Alex Ferguson is korteskedett – is hasonló elgondolás mentén fejlesztene, ám kampányindítóján meglehetősen sablonosan vázolta fel terveit. Azóta ígéretet tett arra, hogy átalakítják a másodosztályos bajnokságot, hogy az érintett klubokat megkímélje a hosszú kiszállásokkal megemelkedett költségektől.

A Liga 1 ugyan a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) hatáskörébe tartozik, ám a jelölteknek ezzel kapcsolatos módosító javaslatuk is van. Ezen a téren Pușcaș volt a legmarkánsabb:

Tizennyolc csapatos élvonalbeli bajnokságot akarok. A rájátszásos rendszer a kisebb területű országokban működik. A Liga 1 a piramis csúcsa, több csapattal jobban lehetne rendszerezni a Liga 2-t és a Liga 3-at is.

Én jeleztem a technikai bizottságnak, hogy Románia nem bírja el egyetlen 20 csapatos csoportban a másodosztályt, vissza kell vezetni a korábbi két szériát. A Liga 3-ban nyolc csoportnak kellene lennie. Az FRF-nek nem az a feladata, hogy megoldja a klubok eltűnését, hanem hogy megvédje őket attól.”

Hazugságok hálójában?

A Román Labdarúgó-szövetség szakmai testülete a héten nyílt levélben fordult a sportújságírókhoz, hogy legyenek segítségükre „visszaállítani az igazságot munkájuk eredményeiről”, mert csak az igazság adhat bizalmat a gyermekét labdarúgásra vivő szülőknek és a szurkolóknak. A többek között Mihai Stoichiță, Cosmin Contra, Miodrag Belodedici, Rodion Cămătaru, Kacsó Endre, Jakab Zoltán és Mirel Albon által aláírt felhívásban

nehezményezik, amiért Lupescu amatörizmussal vádolta őket, és a sajtó időnként elfogultan, pártoskodóan számol be az eseményekről, elhallgatva a sikereiket.

Szerintük a pályán, játékosként elért eredmények alapján nem lehet felmérni, hogy valakiből milyen edző vagy menedzser lesz visszavonulása után, hiszen ezek eltérő szakmák, más készségeket igényelnek.

„Kötelességünk megvédeni és ismertetni a munkánkat, mint ahogyan a labdarúgást is meg kell védenünk azoktól, akik pusztán azért hagyják figyelmen kívül az egyértelmű eredményeket, mert azokhoz nem járultak hozzá. (...) Nem ragadhatunk le a labdarúgás romantikus érájában. Tiszteljük a múltat, de a jelenben élünk, hogy jövőnk legyen” – olvasható a levélben, arra kérve a szurkolókat és a sajtót, ne engedjék, hogy a „hazugságok” beárnyékolják munkájukat.

Változott a sporttörvény

Eltörölték a sporttörvényből azt az ötszázalékos maximális küszöböt, amellyel a helyi önkormányzatok éves költségvetésükből támogathatják a sportot – jelentette be kedden közleményben a Román Labdarúgó-szövetség. A szervezet hangsúlyozta, hogy az elmúlt három év alatt folyamatosan annak érdekében lobbizott, hogy – a jogszabályokat egyértelművé téve – ösztönözzék és egyszerűsítsék a helyi polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok sportfinanszírozási lehetőségeit.
Az említett ötszázalékos küszöbbel viszont épp az ellenkező hatást érték el, hiszen amint a lapunknak is nyilatkozó polgármesterek korábban jelezték: a megkötés több esetben csökkenti azt az összeget, amit addig a helyi sportéletre költöttek. A most elfogadott kormányrendelet révén kibővítették a sporttevékenységre köthető szerződések skáláját is, továbbá egyszerűbbé tették a versenyzői engedélyek kibocsátását és az iskolai sportegyesületek finanszírozását.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS