
Fotó: Barabás Ákos
Akár 48 válogatott is kiutazhat a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra, ha a világszövetséget (FIFA) irányító Gianni Infantino elképzelése elnyeri januárban a vezetőtanács tetszését.
2016. október 05., 13:302016. október 05., 13:30
Az olasz sportvezető korábban is pedzegette a torna mezőnyének bővítését, most viszont egy kolumbiai egyetemen már konkrét elképzelést is felvázolt annak gyakorlati kivitelezésére. Tájékoztatása szerint a vb csoportköre változatlanul 32 csapatos maradna, ám a főtáblára csak 16 együttes kvalifikálna egyenes ágon, miközben 32 válogatott a majdani helyszínen, három nappal a hagyományos torna kezdete előtt pótselejtezőt játszana a fennmaradó 16 helyért.
„Egy ötlet, hogy megtaláljuk a lehető legjobb megoldást a világbajnokság számára. Az elkövetkező hónapokban még megvitatjuk, és jövőre döntünk” – tette hozzá Infantino, aki korábban még 32-ről 40 fősre tervezett bővítést javasolt. Ezt egyébként épp a nemrég megválasztott UEFA-elnök, Aleksander Ceferin nevezte túlzásnak, mindamellett, hogy jómaga kitart az idén megismert, immár kibővített Európa-bajnokság mellett.
A Krónika által megkérdezett László Csaba nem tartja rossznak Infantino ötletét, ám a kivitelezése szerinte nehéz lesz. „Reformokra mindig szükség van. Ez egy lehetőség lenne a kisebb országoknak és az üzletág szempontjából is fontos, hogy többen vegyenek részt a tornán” – szögezte le a korábban szövetségi kapitányként és klubedzőként is dolgozó, székelyudvarhelyi származású futballszakember.
Szerinte a nagy kérdést a klubok reakciója jelenti, hiszen már a Bajnokok Ligája átszervezése is nehézségekbe ütközik. Rámutatott arra, hogy jelenleg is túlzsúfolt a program, a válogatott játékosok fizikális terhelésük határán vannak, ezért nem meglepő, hogy már a szezon elején kiütközik a fáradtság, és előjönnek a sérülések. A vb mezőnyének bővítése ezt csak tovább bonyolítaná, és az is kérdéses, hogy vajon a kisebb válogatottak ugyanolyan esélytelenül lépnének-e pályára, mint ahogyan most egy-két Bajnokok Ligájában szereplő együttes.
„Felvetődik, hogy mennyire megterhelő lenne ez a játékosoknak, és a nézők élveznék-e azt, amit ilyen körülmények között nyújtani tudnak. A kis országok nyilván örülnének a lehetőségnek, de a futballnagyhatalmak nem. Szerintem nem ez lesz a végleges megoldás, inkább egy hírértékű előrejelzése annak, hogy megreformálják a tornát” – tette hozzá. Azon kérdésünkre, hogy az amúgy futballnagyhatalomnak számító Olaszország szakembere, Infantino FIFA-elnökválasztáson aratott meggyőző sikere garanciát jelent-e javaslatai sima elfogadására, László Csaba nemmel válaszolt. Rámutatott, hogy UEFA-főtitkárként eleve ismert volt, megválasztásakor pedig nem a programja, hanem a feddhetetlensége volt a legfontosabb szempont. Rámutatott, hogy bizonyára figyelembe fogja venni az európai nagyhatalmak igényeit is, de a FIFA-ban a kisebbnek számító országok vannak többségben.
Vészterv a bukaresti Eb-ért
A metróvonal csúszása miatt egy Otopeni–Bukarest-vasútvonallal mentené meg a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság társrendezési jogát Románia – közölte kedden Sorin Bușe. A közlekedésügyi miniszter szerint nem szeretnék, ha a kontinensviadal érdekében a metróépítés felgyorsítása a minőség kárára válna, ezért inkább egy föld feletti járatban gondolkodnak. „Ez kreatív és modern megoldás, amelyre van egy kiváló, könnyen és gyorsan megvalósítható projekt” – magyarázta.
Tájékoztatása szerint a metró elkészültéig akár 15 perces menet rendszerinti járatokkal is biztosíthatnák az otopeni-i repülőtér és a főváros közötti közlekedést, biztosítva a csatlakozást az ország többi irányába is. „Összekapcsoljuk Brassóval, Ploiești-tel, akár még Észak-Bulgáriával is. Az előnye pedig a metróval szemben, hogy éjszaka is működhet” – tette hozzá.
A vasútvonal kialakítása nem teljesen újkeletű ötlet, hiszen már márciusban – miután kiderült, hogy a metróvonal csak leghamarabb 2021-re készül el – beszámoltunk arról, hogy a Román Labdarúgó-szövetséget (FRF) vezető Răzvan Burleanu szerint ezzel megoldható lenne, hogy az ország ne veszítse el az Eb-rendezési jogát. Románia, mint ismeretes, Bukarest városával pályázott és szerzett jogot arra, hogy az évfordulós Eb egyik házigazdája legyen, és így – többek között Budapesthez hasonlóan – három csoportmérkőzésnek, valamint egy nyolcaddöntős összecsapásnak otthont adjon. A 2020-as tornát összesen 13 országban rendezik majd, és minden házigazdának meg kell felelnie bizonyos infrastrukturális feltételeknek.
Döntéshozó testületként fogadta el kedden a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a sör fogyasztását a romániai sportrendezvényeken, a VIP-zónákban pedig még a borfogyasztást is engedélyezi.
Az FK Csíkszereda kérésére módosította a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó szabályzatán a Román Labdarúgó-szövetség (FRF).
A legutóbb negyedik marokkói válogatott 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 3-2-re legyőzte a holland csapatot hétfőn éjjel a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőbe jutásért rendezett monterreyi mérkőzésén.
Paraguay válogatottja aratta a labdarúgó-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését. A dél-amerikai együttes 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte a német csapatot hétfőn a nyolcaddöntőbe jutásért rendezett bostoni mérkőzésén.
Az afrikai labdarúgó-válogatottak hangzatos választ adtak a kritikus – főleg európai – hangoknak, amelyek nehezményezték, előbbiek miért kaptak annyi pluszhelyet a 48 fősre bővített idei labdarúgó-világbajnokságon.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
szóljon hozzá!