„Kisakkoznák” az olimpiai részvételt 2024-re – Fleisz János sakkbíró: van rá esély, hogy a rapid partik bekerüljenek a programba

Vásárhelyi-Nyemec Réka 2019. február 16., 15:12

A 2024-es párizsi olimpia sportágai közé emeltetné a sakkot a FIDE. A sportág világszövetségének kedden elindított kampánya a sakk népszerűségét hangsúlyozza, a lapunk által megkérdezett hazai szakember, Fleisz János pedig nemcsak esélyesnek érzi a kezdeményezés sikerét, hanem szükségesnek is tartja az elmesport „ötkarikás beiktatását”.

A sakkot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1999-ben ismerte el sportként

Kampányt indított a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) annak érdekében, hogy a sportág bekerüljön a 2024-es párizsi olimpia versenyprogramjába. Az olimpiai sportággá nyilvánításukat irányzó pályázatukat a francia sajtón keresztül kezdték el népszerűsíteni a héten, és meglátásuk szerint

az elmesport beválogatása „kiváló jelképes ajándék” lenne a FIDE századik évfordulójára – amely épp öt év múlva lesz.

„A sakk egy csata egy táblán, és bizonyított, hogy nagy nézettségnek örvend a tévénézők és az online követők körében, különösen a rapid- és a blitzpartik” – érvelt az Arkady Dvarkovich által elnökölt világszervezet, hangsúlyozva, hogy épp ezt a két kategóriát, azaz a rapid- és a villámsakkot szánják a párizsi ötkarikás seregszemlére. Kiemelik:

világszerte milliók sakkoznak naponta, népszerűsége pedig emelkedőben van Franciaországban is, ahol az országos szövetség tagjainak 67 százaléka 18 év alatti.

Esélyes kezdeményezés

Fleisz János nemzetközi sportbíró, egykori játékos és több hazai verseny szervezője a Krónikának úgy vélekedett, hogy nemcsak esélyes, hanem szükséges is lenne, hogy a sakkot olimpiai sportággá nyilvánítsák. „A sakk egy átfogó és igen elterjedt sport, ezért mindenképp van rá esély. Jó is lenne, mert kiegészülne a sportpaletta ezzel. Persze a sakkozók ezt támogatnák, de nyilván ehhez egy nagy konszenzus kell, hogy összejöjjön” – mondta a nagyváradi szakember. Tapasztalata alapján

Erdélyben magas színvonalú a sakkélet, az utóbbi időben épp ezek a rövidebb versenyek terjednek jobban.

„Nyilván ennek társadalmi és gazdasági okai is vannak. A rapid- meg a blitzversenyek, amiket egy nap alatt le lehet bonyolítani, fejlődtek. Sok a tehetséges gyermek és az eredmények is elég jók, valamint versenyek is vannak” – ecsetelte.

Példaként hozta fel a tavaly Nagyváradon rendezett ifjúsági rapid- és villámsakk-Európa-bajnokságot, ahol Románia nagyon jó eredményeket ért el. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2024-es olimpiáig még sokan feljöhetnek ahhoz, hogy most név szerint kvótaesélyeseket említsen. „Öt év alatt nagyon átíródnak a ranglisták” – mutatott rá.

A februári rapidsakk- és a villámsakk-világranglisták élén különben a norvég Magnus Carlsen áll. Romániai sportoló nem szerepel a százas élmezőnyben, Magyarország viszont több sakkozóval is képviselteti magát, így például előbbi kategóriában a magyarországi Rapport Richárd a 40., míg utóbbiban Lékó Pétert a 28. helyen jegyzik.

Gyorsuló fejlődés

A rapidsakkjátszmák, mint ismeretes, 15 perc feletti, de nem több mint egy órás gondolkodási időt adnak a játékosoknak, miközben a villámsakk 15 perc alatti, tipikusan három-, öt- vagy tízperces gondolkodási időt szánnak a lépések kigondolására. Fleisz János lapunknak rámutatott, hogy ezeket

a rövidebb játszmákat épp azért vezették be, hogy látványosabbá tegyék a sportágat.

„Amikor még én is játszottam, és bíráskodtam 6-7 órás játszmák voltak. Persze ma is vannak ilyenek, de a legnagyobb versenyeken. Gyakran függőben hagyták, és másnap folytatták, gyakorlatilag egy verseny két hétig is eltartott, ami nagyon időigényes volt. A mai mozgalmas világban bevezették ezeket a módozatokat. Még a nyolcvanas években, emlékszem, én is indítottam ilyen rapid- és blitzbajnokságokat. Ezek látványosak, a nézők is tudják követni. Nagyobb a feszültség, az izgalom, mert van lehetősége egy gyengébbnek is arra, hogy győzzön, mert a rövid idő miatt bárki hibázhat. Érdekesebbek ezek a rövidebb játszmák, emiatt van egyfajta attraktivitása” – magyarázta.

Ötkarikás fellendülés

A szakember szerint rengeteg pozitívummal járna Romániában is, ha a FIDE kezdeményezése sikerrel jár, és a sakkot olimpiai sportággá nyilvánítanák a párizsi seregszemlére. Egyrészt a finanszírozás szempontjából adna lendületet, mivel tapasztalata szerint jelenleg nehézkes kellő támogatást szerezni hozzá. „A sakk mindig ettől szenvedett, hogy előreveszik az olimpiai sportágakat. Szervezőként nekem is évekig azt mondták, hogy erre nem adnak annyi támogatást, mert nem olimpiai sportág. Nyilván a sakknak megvan a saját olimpiája, de az nem annyira jelentős” – mondta Fleisz.

A sakkot, mint ismeretes, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1999-ben ismerte el sportként, egy évvel később pedig egy bemutató jellegű eseményt is rászántak a Sydney-ben rendezett ötkarikás játékok alkalmával.

A FIDE megpróbálta a 2020-as tokiói olimpia műsorába is beiktatni a sakkot, ám ezen kezdeményezése nem járt sikerrel.

A sakkélet eddig rendre megrendezte a saját olimpiáját, ám az nem függ össze a NOB ötkarikás eseményével. A 44. sakkolimpia 2020-ban, Oroszországban lesz.

Fleisz rámutatott, hogy a NOB által szervezett, hivatalos olimpia mindig mindent felülír. Az ott szerzett eredmények értéke túlnő bármilyen Európa- vagy világbajnoki eredményen, ezért attól kezdve, ha a sakkot olimpiai sportággá nyilvánítanák, az „nagy mozgást indítana el. Az egész sakk és sportélet fejlődne” – állapította meg.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat