
A sakkot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1999-ben ismerte el sportként
A 2024-es párizsi olimpia sportágai közé emeltetné a sakkot a FIDE. A sportág világszövetségének kedden elindított kampánya a sakk népszerűségét hangsúlyozza, a lapunk által megkérdezett hazai szakember, Fleisz János pedig nemcsak esélyesnek érzi a kezdeményezés sikerét, hanem szükségesnek is tartja az elmesport „ötkarikás beiktatását”.
2019. február 16., 15:122019. február 16., 15:12
Kampányt indított a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) annak érdekében, hogy a sportág bekerüljön a 2024-es párizsi olimpia versenyprogramjába. Az olimpiai sportággá nyilvánításukat irányzó pályázatukat a francia sajtón keresztül kezdték el népszerűsíteni a héten, és meglátásuk szerint
„A sakk egy csata egy táblán, és bizonyított, hogy nagy nézettségnek örvend a tévénézők és az online követők körében, különösen a rapid- és a blitzpartik” – érvelt az Arkady Dvarkovich által elnökölt világszervezet, hangsúlyozva, hogy épp ezt a két kategóriát, azaz a rapid- és a villámsakkot szánják a párizsi ötkarikás seregszemlére. Kiemelik:
Fleisz János nemzetközi sportbíró, egykori játékos és több hazai verseny szervezője a Krónikának úgy vélekedett, hogy nemcsak esélyes, hanem szükséges is lenne, hogy a sakkot olimpiai sportággá nyilvánítsák. „A sakk egy átfogó és igen elterjedt sport, ezért mindenképp van rá esély. Jó is lenne, mert kiegészülne a sportpaletta ezzel. Persze a sakkozók ezt támogatnák, de nyilván ehhez egy nagy konszenzus kell, hogy összejöjjön” – mondta a nagyváradi szakember. Tapasztalata alapján
„Nyilván ennek társadalmi és gazdasági okai is vannak. A rapid- meg a blitzversenyek, amiket egy nap alatt le lehet bonyolítani, fejlődtek. Sok a tehetséges gyermek és az eredmények is elég jók, valamint versenyek is vannak” – ecsetelte.
Példaként hozta fel a tavaly Nagyváradon rendezett ifjúsági rapid- és villámsakk-Európa-bajnokságot, ahol Románia nagyon jó eredményeket ért el. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2024-es olimpiáig még sokan feljöhetnek ahhoz, hogy most név szerint kvótaesélyeseket említsen. „Öt év alatt nagyon átíródnak a ranglisták” – mutatott rá.
A februári rapidsakk- és a villámsakk-világranglisták élén különben a norvég Magnus Carlsen áll. Romániai sportoló nem szerepel a százas élmezőnyben, Magyarország viszont több sakkozóval is képviselteti magát, így például előbbi kategóriában a magyarországi Rapport Richárd a 40., míg utóbbiban Lékó Pétert a 28. helyen jegyzik.
A rapidsakkjátszmák, mint ismeretes, 15 perc feletti, de nem több mint egy órás gondolkodási időt adnak a játékosoknak, miközben a villámsakk 15 perc alatti, tipikusan három-, öt- vagy tízperces gondolkodási időt szánnak a lépések kigondolására. Fleisz János lapunknak rámutatott, hogy ezeket
„Amikor még én is játszottam, és bíráskodtam 6-7 órás játszmák voltak. Persze ma is vannak ilyenek, de a legnagyobb versenyeken. Gyakran függőben hagyták, és másnap folytatták, gyakorlatilag egy verseny két hétig is eltartott, ami nagyon időigényes volt. A mai mozgalmas világban bevezették ezeket a módozatokat. Még a nyolcvanas években, emlékszem, én is indítottam ilyen rapid- és blitzbajnokságokat. Ezek látványosak, a nézők is tudják követni. Nagyobb a feszültség, az izgalom, mert van lehetősége egy gyengébbnek is arra, hogy győzzön, mert a rövid idő miatt bárki hibázhat. Érdekesebbek ezek a rövidebb játszmák, emiatt van egyfajta attraktivitása” – magyarázta.
A szakember szerint rengeteg pozitívummal járna Romániában is, ha a FIDE kezdeményezése sikerrel jár, és a sakkot olimpiai sportággá nyilvánítanák a párizsi seregszemlére. Egyrészt a finanszírozás szempontjából adna lendületet, mivel tapasztalata szerint jelenleg nehézkes kellő támogatást szerezni hozzá. „A sakk mindig ettől szenvedett, hogy előreveszik az olimpiai sportágakat. Szervezőként nekem is évekig azt mondták, hogy erre nem adnak annyi támogatást, mert nem olimpiai sportág. Nyilván a sakknak megvan a saját olimpiája, de az nem annyira jelentős” – mondta Fleisz.
A sakkot, mint ismeretes, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1999-ben ismerte el sportként, egy évvel később pedig egy bemutató jellegű eseményt is rászántak a Sydney-ben rendezett ötkarikás játékok alkalmával.
A sakkélet eddig rendre megrendezte a saját olimpiáját, ám az nem függ össze a NOB ötkarikás eseményével. A 44. sakkolimpia 2020-ban, Oroszországban lesz.
Fleisz rámutatott, hogy a NOB által szervezett, hivatalos olimpia mindig mindent felülír. Az ott szerzett eredmények értéke túlnő bármilyen Európa- vagy világbajnoki eredményen, ezért attól kezdve, ha a sakkot olimpiai sportággá nyilvánítanák, az „nagy mozgást indítana el. Az egész sakk és sportélet fejlődne” – állapította meg.
Döntéshozó testületként fogadta el kedden a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a sör fogyasztását a romániai sportrendezvényeken, a VIP-zónákban pedig még a borfogyasztást is engedélyezi.
Az FK Csíkszereda kérésére módosította a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó szabályzatán a Román Labdarúgó-szövetség (FRF).
A legutóbb negyedik marokkói válogatott 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 3-2-re legyőzte a holland csapatot hétfőn éjjel a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőbe jutásért rendezett monterreyi mérkőzésén.
Paraguay válogatottja aratta a labdarúgó-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését. A dél-amerikai együttes 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte a német csapatot hétfőn a nyolcaddöntőbe jutásért rendezett bostoni mérkőzésén.
Az afrikai labdarúgó-válogatottak hangzatos választ adtak a kritikus – főleg európai – hangoknak, amelyek nehezményezték, előbbiek miért kaptak annyi pluszhelyet a 48 fősre bővített idei labdarúgó-világbajnokságon.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
szóljon hozzá!