HIRDETÉS

Zenei köznyelv helyett saját nyelvezet – Csíky Boldizsár Kolozsváron

Kiss Előd-Gergely 2016. december 16., 10:05

Korunkban lényeges, hogy a zeneszerző ki tudja alakítani a saját nyelvezetét, nem lehet már a zenei „köznyelvet” használni, mint a régi békeidőkben – mutatott rá a kortárs zeneszerzők legnagyobb kihívására Csíky Boldizsár, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kolozsvári Györkös Mányi Emlékházában megtartott ZeneSzó című rendezvényén.

A marosvásárhelyi alkotó hozzáfűzte, régebben a zeneszerzőknek nem kellett feltétlenül egyedi stílusban alkotniuk, használhatták a zenei köznyelvet, ma már nem fordulhat elő olyan, hogy egy „kismester\" hasonlít a „nagymesterhez\". A rendezvényen Németh G. István muzikológus, a budapesti Zenetudományi Intézet munkatársa beszélgetett Csíky Boldizsárral, akit az erdélyi magyar zenei élet doyenjeként méltattak meghívójukban az esemény szervezői. A komolyzenéről folyatott eszmecserét Molnár Mária mezzoszoprán és Csíky Oana zongoraművész előadása színesítette, illetve szolgált illusztrációként az elhangzottak zenei szemléltetéséhez.

Kezdetként Szilágyi Domokos Csíky Boldizsár megzenésítette Október című versét adták elő dalban. A zeneszerző elmondta: a kompozíció 2005-ben született, azt is elárulta, hogy ő maga most hallotta először, ugyanis amikor Budapesten bemutatták, épp nem tudott ott lenni. Németh G. István kérdésére hozzáfűzte, valóban van a dalban „valami impresszionista hangvétel\", azért, mert ilyen maga a vers. „Ide találó vers, Szilágyi Domokos itthon van Kolozsváron, ezért hoztam ezt a dalt\" – kedveskedett a kincses város közönségének Csíky Boldizsár.

A beszélgetésen az alkotó gazdag életpályájának több állomása szóba került. Németh G. István rámutatott, noha a zeneszerző marosvásárhelyi „jelenségnek\" tartja magát, azért Kolozsvárhoz is sok minden köti, hiszen itt végezte a zeneakadémiát. Csíky kifejtette, bár a kommunista hatalom igyekezett a kulturális életből is kiszorítani a magyarokat, ez bizonyos szint fölött már nem sikerült, ugyanis ott már a művészeti szempontok érvényesültek. Így fordulhatott elő, hogy a Sigismund Toduță által vezetett zeneszerzői szakon a hatodik évet egyedül ő fejezte be. Hozzátette, nem azért, mert a többiek nem lettek volna tehetségesek, de román évfolyamtársai közül többen végül Bukarestben fejezték be tanulmányaikat.

Azt is elmesélte, amikor 1961-ben kinevezték a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkárának, elődje örömmel adta át a tisztséget, ugyanis akkoriban mindenért, ami balul ütött ki, a művészeti titkárt vonták felelősségre. Csíky Boldizsár 1961-től 1990-ig a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkára, 1990 és 1997 között igazgatója, 1997 és 2000 között pedig tanácsosa volt. 2006 és 2013 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zenetanárképző karának összhangzattan-, ellenponttan-, zeneiformatan- és kamarazene-professzora volt. 1968-tól a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének tagja, 1994-től a Magyar Zeneszerzők Szövetségének tagja.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS