Wagner Nándor hazatért Nagyváradra, de még mindig nem teljesen

Wagner Nándor még nem érkezett véglegesen haza

Wehner Tibor művészettörténész A nagyváradi Wagner Nándor címmel tartott előadást, amelyből kevésbé ismert részleteket is megtudhattunk a művésznek a váradi Ady Endre utcában álló szülőházától – amelyen 2005. december 19-én domborműves emléktáblát helyeztek el – Japánig tartó életútjáról. Kiderült például, hogy váradi iskolai évei során román osztálytársai durvaságával kellett szembesülnie, de az is, hogy amikor hosszú évek után végre haza tudott látogatni szülővárosába, már nem találta meg szülei sírját, így nem tudott méltó búcsút venni.

Mint ismeretes, a Filozófusok kertjének egy 3D nyomtatóval készült másolata másfél éve látható volt Nagyváradon: 2023. június 20-án a 11. Szent László Napok keretében nyitották meg a monumentális alkotást bemutató kiállítást a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár előcsarnokában, a művet pedig hónapokon át megcsodálhatták az érdeklődők és a könyvtárlátogatók. Akkor felmerült, jó lenne, ha a szoborcsoport kiöntött formában is megjelenne Nagyváradon, a PKE szomszédságában, a zsinagóga és az ortodox templom közötti terület megnyitásával létrejövő téren, amelynek kialakítását a városháza még Ilie Bolojan polgármestersége idején jelentette be. Ám a térrendezés sem kezdődött el, és a szoborcsoport kapcsán sem történt hivatalos bejelentés.

Nagyváradról Masikóig – átfogó könyv Wagner Nándorról

A pénteki esemény keretében Kiss Sándor bemutatta a Nagyváradról Masikóig című kötetet, amelynek szerkesztője Szigeti-Horváth István volt. Mint elhangzott, a kötet első része Wagner Nándor élettörténete – egy részét ő maga meséli el, miután a könyv szerzői lejegyezték a művész által szalagra mondott visszaemlékezéseket, de cikkek is felidézik az alkotó és műveinek sorsát.

A könyv második része az Academia Humana Alapítvány negyedszázados történetét tárja az olvasók elé, bemutatva Wagner Nándor Kárpát-medencében felállított szobrainak történetét, illetve az Academia Humana Alapítvány, a Wagner Csijo asszony által alapított, a PKE által lebonyolított, évi 100 000 forint értékű Wagner Nándor Díjjal elismert fiatal tehetségek névsorát 2006-tól 2023-ig.

Wagner Nándor – egy élet apró, de meghatározó mozzanatai

Cserna Csaba előadóművész Wagner Nándor gyermekkori élményei című előadásában a művész memoárjából olvasott fel izgalmas részleteket többek között gyerekkoráról, nagyszüleiről, a nagypapájával közös csínyekről.

– hangzott el, de az is kiderült, hogy ez a nagyapa – finoman szólva – nem kimondottan kedvelte a románokat. Wagner Nándort amúgy – anélkül, hogy egy szót is tudott volna románul – a görögkatolikus iskolába íratták be, ahol, mint már egy korábbi előadásban is hallhattuk, bántalmazták román osztálytársai, ráadásul egy betegség miatt újra is kellett tanulnia járni.

Wagner Nándor, a Filozófusok kertje, a PKE rektora és Nagyvárad

Zárásképpen Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora saját Wagner Nándor-élményét osztotta meg a hallgatósággal. Elárulta, hogy 2011-ben, amikor felállították a Filozófusok kertjét Budapesten, a Gellért-hegyen, meglátogatta, és azóta nem telt el év, hogy ne tért volna vissza.

– utalt az alkotásra, amelyben öt alak áll egy körben, akiktől világvallások eredeztethetők: a fekvő Ábrahám, tőle balra Ekhnaton, akinek a nevé­hez fűződik az ókori Egyiptom legje­lentősebb politikai és vallási reform­ja, a Napkorong tisztele­tének, mint monoteista államval­lásnak a bevezetése. Tőle balra áll Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce.

A kompozíciót a művész 1985-ben mutatta be Japánban, majd a szoborcsoport újabb három alakkal bővült, a körön kívül, egy vonalban kapott helyet Assisi Szent Ferenc, Mahatma Gandhi és Bódhidharma. Ezt a változatot állította fel végül Wagner Nándor a műtermét övező kert teraszán, és ezt ajándékozta Budapestnek is, ahol a Gellért-hegy egyik éke.

Elárulta továbbá, hogy Wagner Nándor és Csijo asszony szobra nem várja örökké a PKE-re betérőket az aulában, hanem az új épületszárny megépülése nyomán kikerül a szabadba.

Wagner Nándor, Erdély, Partium és a magyar haza kétszeresen számkivetett fia

A pénteki esemény záró mozzanataként felavatták Solti András szobrászművész alkotásait, a két, külön-külön márványtalapzaton álló szobrot, amelyek a Sulyok István-emléktábla két oldalán kaptak helyet. Ünnepi beszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke felidézte, hogy Wagner Nándor 2005 májusában tért haza Nagyváradra, akkor avatták fel az egész alakos József Attila-szobrot, amely a Petőfi-parkban található. Az 1954-ben készült, félszáz évig gipszben rejtőzködő alkotását Wagner Csijo, a művész özvegye adományozta a városnak, és 2005. május 3-án, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként avatták fel az özvegy jelenlétében.

– fogalmazott Tőkés László. Aki szerint Wagner Nándor valóban hűséges fia volt hazájának.

„Idegen földön élve is meg volt győződve arról, hogy amint maga írta: »az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgálhatom«. Ebben a szellemben és ezzel a lelkülettel alkotott és kívánta megosztani művét népével, hazájával. Bárhová szakadt szülőföldjétől, de hazaszármaztatott szoboralkotásai révén mintegy hazatalál. (…)

(…) Háborgó és ellenségeskedő világunk démonikus zűrzavarában, a keleti meditáció és a hitbéli elmélyedés lelki csendjével adózzunk Nándor és Csijo asszony emlékének” – zárta ünnepi beszédét Tőkés László.

korábban írtuk

Filozófiai kert a könyvtárban: megnyílt Nagyváradon Wagner Nándor békét hirdető alkotása

Wagner Nándor-kiállítás nyílt kedden a világhírű szobrász szülővárosában, Nagyváradon a város magyarságának ünnepe, a Szent László Napok keretében.