Az idei Erdélyi Szép Szó antológiában hatvannégy szerző szerepel egy vagy több szöveggel
Fotó: Pro Print kiadó
Erdélyi Szép Szó 2023 címmel látott napvilágot a Pro-Print Kiadónál, Lövétei Lázár László szerkesztésében az idei szépirodalmi antológia, amely a friss erdélyi próza-, vers- és esszétermés keresztmetszetét adja. A kötetet a május 11. és 14. között tartandó Csíkszeredai Könyvvásár keretében, május 12-én, pénteken 15 órától mutatják be. Lövétei Lázár László költőt, szerkesztőt többek közt arról kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján állt össze az antológia, valamint hogy milyennek látja a friss erdélyi szépirodalmi termést.
2023. május 10., 18:242023. május 10., 18:24
A május 11. és 14. között tartandó Csíkszeredai Könyvvásár keretében mutatják be a Lövétei Lázár László által szerkesztett Erdélyi Szép Szó 2023 antológiát. A József Attila-díjas költő, műfordító a Krónikának kifejtette, több mint két tucatnyi irodalmi-kulturális folyóirat (Alföld, Cimbora, Előretolt Helyőrség, Élet és Irodalom stb.) átlapozása után azokat a szövegeket választotta ki, amiket alkotóként is „irigyelˮ a kollégáktól.
„Az irigykedést természetesen nagyon idézőjelben kell érteni, hiszen egy antológia szerkesztője mindig örül, ha jó írásokkal találkozik – hozzátéve rögtön az obligát mentegetőzést, hogy minden válogatás szubjektív.
Hozzátette, másik fontos szempont volt, hogy – legalább egy-egy írás erejéig – megemlékezzenek időközben elhunyt kollégákról (például Bogdán Lászlóról, Szőcs Gézáról), illetve fontos irodalmi évfordulókról is (Hervay Gizella, Tamási Áron). Utóbbiakkal kapcsolatban egészen remek esszék íródtak 2022-ben, sajnálta volna ezeket kihagyni az antológiából.
A legfrissebb erdélyi szépirodalmi antológiát május 12-én, pénteken mutatják be a Csíkszeredai Könyvvásáron
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár/Facebook
„Az esszé a legszabadabb műfaj”
A szerkesztőtől azt is megkérdeztük, miért döntött úgy, hogy a 2000 óta a próza- és verstermést összegező sorozat idei darabja esetében tágítja a kört és az esszétermést is bevonja a kötetbe. Lövétei erre azt mondta, hogy amikor 2000-ben megjelent az első Erdélyi Szép Szó a Hargita Kiadóhivatal és a Pro-Print Könyvkiadó közös kiadásában, Ferenczes István rövid előszóban ajánlotta az antológiát az olvasóknak, ő pedig most idézi Ferenczes akkori gondolatát.
Erről vallanak a ’90-es évek különböző ilyen jellegű próbálkozásainak sikerei és kudarcaiˮ – írta Ferenczes. Bő húsz évvel az első Erdélyi Szép Szó után kijelenthető, hogy igazuk volt Ferenczeséknek: vers és próza nem bántották egymást az elmúlt évek antológiáiban, ehhez nyilván Fekete Vince kifinomult szerkesztői szimata is kellett, aki egészen az idei évig az antológiák anyagát válogatta.
A költő úgy fogalmazott, nagyon szép esszéket írtak a tavalyi évben is a kollégák – például Bakk Miklós az alternatívakereső Molnár Gusztávról, vagy Demeter M. Attila „a hit grammatikájárólˮ – , szerinte kár lett volna mellőzni ezeket a szövegeket. „Nem beszélve arról, hogy – legalábbis Hamvas Béla szerint – az európai embernek csak egyetlen par excellence európai műfaja van: az esszé. Márpedig Erdély, reményeim szerint, még mindig Európához tartozik” – mondta a szerkesztő.
„Ki beszél még transzilvánul?”
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Lövétei meglátása szerint milyen az a jelenkori „erdélyi belső táj”, ami a kötet anyagából – illetve a kötetbe esetleg be nem került, de általa átnézett – irodalmi termésből kirajzolódik. Valamint hogy vannak-e olyan gondolatok, kérdésfelvetések ebben a friss szépirodalmi anyagban, amik mondjuk több szerzőnél is előfordulnak, így valamiképpen „közösnek” tekinthetőek. Lövétei erre Markó Bélának a budapesti Kortárs folyóiratban megjelent, de az idei Erdélyi Szép Szóba is beválogatott esszéjének címét idézte, miszerint „Ki beszél még transzilvánul?”
Ami viszont számomra is meglepetés volt, az a szövegek túlnyomó többségének közös jellemzőjeként említhető önéletrajziság” – mondta a szerkesztő. Kifejtette, Gálfalvi György vagy Szilágyi Júlia esszéinek esetében még érthető is lenne ez az önéletrajziság, hiszen a Hervay Gizellával közös élményeiket összegzik-gondolják tovább sok-sok évtized távlatából, de az már igenis meglepetésszámba megy, hogy az antológia verseiből is a múlt feldolgozásának igénye olvasható ki.
„Ami a szívén, az a szájánˮ-versekkel tele a gyűjtemény
Föltettük azt a kérdést is, hogy mi jellemző leginkább a kötet versanyagának formavilágára, és vajon manapság a kötött avagy szabad formákat részesítik-e előnyben a szerzők.
Kovács András Ferenc verse jut eszembe hirtelen, no meg a Vári Csabáé –, a szabadvers mindent visz, csupa »ami a szívén, az a száján»-verssel van tele az antológia, kíváncsi is vagyok nagyon, mikor fordulunk vissza a biztonságosabb kötött formák felé” – fejtette ki a szerkesztő. Arra is rákérdeztünk, miként látja: a fiatalabb, a középkorú és idősebb szerzők alkotásaiban milyen irodalmi hagyományok „nyomai”, utóhatásai érezhetőek. „Hadd említsek egyetlen konkrét példát: a lassan középkorúnak számító Borbély András Cselédregény címmel írt egy szívszorítóan szép, önéletrajzi elemekkel bőven megtűzdelt esszét az erdélyi cselédsorsról. Ha Borbély Andrásnak sok követője akad a fiatalok körében, nem kizárt, hogy ismét divatba jön a két világháború között Erdélyben is nagyon erős irodalmi szociográfia. Én személy szerint nagyon örülnék egy ilyen fejleménynek” – válaszolta Lövétei. Hozzátette,
„Háborús időket élünk megint, tehát ma is megszívlelendőek Tamási következtetései a hazaszeretet, demokrácia és új életforma fogalmait illetően” – hívta fel a figyelmet a szerkesztő.
Három székelyföldi író részesült Magyarország Babérkoszorúja díjban a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként.
Idén Lövétei Lázár László költő kapta a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját, amelyet a lapban közlő szerzők egyikének ítélnek oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!