
Corina Șuteu új művelődésügyi miniszter szerint a Bukaresti Nemzeti Operában kirobbant botrány egyfajta katalizátorként hathat, és felélénkítheti azt a törekvést, mellyel véget vetnének a kulturális intézmények „tunyaságának”, tehetetlenségének.
2016. május 05., 15:162016. május 05., 15:16
2016. május 05., 15:512016. május 05., 15:51
Șuteu csütörtökön beszélt rövid mandátuma célkitűzéseiről, egy nappal azután, hogy Klaus Johannis államfő kinevezte miniszternek. Az új tárcavezető a „meglévő források függvényében” folytatná az elődje, Vlad Alexandrescu által beindított reformokat, és párbeszédet kezdeményez a civil társadalommal egy aktív, cselekvő együttműködés kialakítása érdekében.
A miniszter ugyanakkor fő prioritásként kezelné a mozik helyzetét: elmondása szerint azt szeretné, ha minden romániai város rendelkezne legalább egy felújított filmszínházzal. Emellett fontosnak tartja az örökségvédelmet, illetve elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy a minisztériumi alkalmazottak fizetése alacsonyabb, mint a más tárcáknál dolgozóknak.
Corina Șuteut Dacian Cioloș miniszterelnök javasolta a tisztség betöltésére az operaházi botrányokba belebukott Vlad Alexandrescu helyett. Az államfő szerdán írta alá azt az elnöki rendeletet, amellyel felmentette tisztségéből a volt tárcavezetőt, és kinevezte helyette Șuteut, aki január óta a minisztérium egyik államtitkára volt, korábban pedig a New York-i Román Kulturális Intézetet vezette. Johannis az új miniszter eskütételén elmondta, hogy Șuteu nehéz időszakban veszi át a minisztérium vezetését, nagy elvárások vannak a szaktárcával szemben a kulturális intézmények és a művészek részéről.
Az államfő ezzel a bukaresti operaházat sújtó botránysorozatra utalt, amely miatt a volt minisztert leváltották. Korábban Johannis is bírálta Alexandrescut azért, ahogyan a dalszínházban kialakult helyzetet kezelte. A bukaresti operánál egy hónappal ezelőtt konfliktus tört ki a román és a külföldi művészek között egy főigazgató-váltás következtében, amely nyomán megpróbálták eltávolítani a művészeti igazgatói tisztségből Johan Kobborg világhírű dán koreográfust és balettművészt. Alexandrescu három főigazgatót is kinevezett, de a konfliktust nem sikerült feloldania. Johannis szerint a kultúra területe is reformokra szorul, és arra bátorította az új minisztert, hogy hozzon határozott döntéseket, de azokat ne erőszakolja rá a kulturális intézményekre.
Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes egyébként szerdán bejelentette, hogy Beatrice Ranceát, a jászvásári operaház igazgatóját fogja javasolni a bukaresti opera főigazgatói tisztségére. A kelet-romániai város dalszínháza Rancea vezetése alatt az elmúlt években látványos reformon esett át, megnőtt az előadások színvonala a román zenekritikusok szerint, és több olyan produkció született, amelyeket a szakma díjazott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!