
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Vass Tamás (1942–1988) grafikusművész kiállítása nyílik meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótereiben február 16-án, pénteken 18 órakor – közölte az intézmény.
2024. február 13., 16:462024. február 13., 16:46
A tárlatlátogató közönséget Bordás Beáta PhD, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője köszönti, megnyitóbeszédet mondanak Portik Blénessy Ágota PhD, művészettörténész és dr. Salat Csaba kurátorok.
Vass Tamás: Prometheus, 1976.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Ennek ellenére utolsó posztumusz kiállítása 2009-ben volt a marosvásárhelyi Bocskai-teremben. Jelen kiállítással Salat Csaba és Portik Blénessy Ágota kurátorok, valamint az Erdélyi Művészeti Központ egy olyan kiállítás létrehozására vállalkoztak, amely Vass Tamás legjellegzetesebb alkotásait igyekszik bemutatni az eddigi legnagyobb merítésben és részletességgel. Ennek érdekében mintegy 14 magánszemélytől és egy közgyűjteményből kölcsönözték az életmű legfontosabb, sok esetben eddig a közönség, de még a szűkebb értelemben vett szakmai körök számára is ismeretlen darabjait. Vass Tamás a marosvásárhelyi Zenei és Képzőművészeti Líceum diákja, Barabás István és Nagy Pál tanítványa volt. Ez utóbbi nagy hatást gyakorolt a művész pályaválasztására és későbbi munkásságára.
Vass Tamás: A fal, 1980.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Tehetsége már a főiskolás évek alatt kitűnt. Elsőéves korától a Napsugár gyermeklap külső grafikai munkatársa volt, később az Új Élet és az Igaz Szó, majd a Vatra lapok, illetve a Kriterion, a Dacia és az Ifjúsági Könyvkiadó foglalkoztatták külsős grafikusként. Különleges rajzkészségét és jellegzetes művészi látásmódját minden megyei vagy országos tárlat beszámolójában kiemelték, tehetségéről az elnyert díjak is tanúskodnak, ám az átütő siker és elismerés elmaradtak. A diktatúra egyre sötétebbé váló időszakában jelentős alkotásait kizsűrizték és a csoportos tárlatokról kitiltották. E kudarcként megélt tény és önemésztő életmódja egészségi állapotának fokozatos romlásához vezetett. A fiatalon, 45 évesen, egy banális baleset következtében elhunyt művész csupán két évtized alatt megalkotott, az erdélyi képzőművészetben igazán egyedinek számító életműve nagy gazdagságot és változatosságot mutat.
Vass Tamás: Önarckép önéletrajzi elemekkel, 1984.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az 1970-es évek második felétől a kiforrott stílusú, sokalakos drámai kompozíciók domináltak az életműben, a líraibb hangvételű városképek, aktok vagy illusztrációk mellett. Az Erdélyi Művészeti Központban nyíló tárlat mindezekből mutat ízelítőt, de megtekinthetőek lesznek Vass Tamás önéletrajzi ihletettségű grafikái, valamint néhány a művész által készített rézkarclemez is. A kiállításhoz, a már megszokott módon, igényes háromnyelvű katalógus készült az EMŰK Kiadó kiadásában.
A tárlat 2024. április 5-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ új nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.

Boros Lajosnak (1928–2011), az erdélyi absztrakt festészet korai képviselőjének műveiből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi tárlata Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) – közölte az intézmény.

Két kortárs erdélyi festőművésznek, Herman Leventének és Bodoni Zsoltnak nyílik tárlata november 3-án a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK), a kettős kiállítás 2024. január 13-ig tart nyitva.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
szóljon hozzá!