
Boros Lajos emlékkiállítása a kolozsvári Reményik Sándor galériában 2014-ben
Fotó: Gazda Árpád
Boros Lajosnak (1928–2011), az erdélyi absztrakt festészet korai képviselőjének műveiből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi tárlata Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) – közölte az intézmény.
2024. február 02., 16:112024. február 02., 16:11
2024. február 02., 16:122024. február 02., 16:12
A kiállítás február 9. és március 30. között lesz látogatható. „Külön világot teremtett művészetében Boros Lajos. Sajátos, senki máséhoz nem mérhető s nem is hasonlítható művészetet” – vallja róla Gazda József, művészettörténész. A megnyitót február 9-én 18 órakor tartják a központ emeleti termében. Az absztrakt festészetet Erdélyben meglepően korán művelő, önmagát Mattis Teutsch János tanítványként is meghatározó Boros Lajos műveit bemutató tárlatot dr. Bordás Beáta , az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Gazda József művészettörténész nyitják meg.
Fotó: Gazda Árpád
1953-ban házasságot kötött egyetemi kollégájával, Jakab Anna festőnővel, akivel az egyetem elvégzését követően a Brassó megyei Bácsfaluban telepedtek le. Boros ekkor ismerte meg a Romániába visszatért Mattis Teutsch Jánost, akinek művészete egy életre meghatározó lett saját emberi
és művészi habitusának alakulásában, az ő tanácsára elkezdte tanulmányozni a kompozíciótant és az ikonfestészetet. 1970-ben részt vett Wiesbadenben a brassói képzőművészek kiállításán, ottléte alatt pedig menedékjogért folyamodott.
Boros Lajos: 33TR • Profán legenda – olaj, vászon, 100 x 79,5 cm (Gazda József gyűjteménye)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Boros Lajos 2011-ben bekövetkezett
Boros romániai viszonylatban meglehetősen korán, a hatvanas években, áttért az absztrakt festészetre. 1965-ben kezdett el foglalkozni az őskompozíciós elmélettel, a németországi letelepedés után pedig megszülettek az első, kezdetleges őskompozíciós képei (1971). Lényegében ezt az elméletet és formát dolgozta fel és fejlesztette életművének hátramaradó negyven évében, így teremtve meg a sajátos, a teremtés harmóniájához méltónak lenni kívánó, Boros Lajos-i „különvilágot”.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az Erdélyi Művészeti Központ jelen tárlatán megtekinthetőek az alkotó korai, stilizált, visszafogott színskálájú munkásábrázolásai, első, még Erdélyben készült absztrakt festményei, illetve
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az „őskompozíció” teremtőelve révén az alkotó szakralitásra törekvő rendet teremt festményeinek absztrahált alakzatiságában. A tárlat 2024. március 30-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton, új nyitvatartási rend szerint, 10 és 14 óra között.

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek.

Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk): az új igazgatót terveiről faggattuk.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!