Boros Lajos emlékkiállítása a kolozsvári Reményik Sándor galériában 2014-ben
Fotó: Gazda Árpád
Boros Lajosnak (1928–2011), az erdélyi absztrakt festészet korai képviselőjének műveiből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi tárlata Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) – közölte az intézmény.
2024. február 02., 16:112024. február 02., 16:11
2024. február 02., 16:122024. február 02., 16:12
A kiállítás február 9. és március 30. között lesz látogatható. „Külön világot teremtett művészetében Boros Lajos. Sajátos, senki máséhoz nem mérhető s nem is hasonlítható művészetet” – vallja róla Gazda József, művészettörténész. A megnyitót február 9-én 18 órakor tartják a központ emeleti termében. Az absztrakt festészetet Erdélyben meglepően korán művelő, önmagát Mattis Teutsch János tanítványként is meghatározó Boros Lajos műveit bemutató tárlatot dr. Bordás Beáta , az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Gazda József művészettörténész nyitják meg.
Fotó: Gazda Árpád
1953-ban házasságot kötött egyetemi kollégájával, Jakab Anna festőnővel, akivel az egyetem elvégzését követően a Brassó megyei Bácsfaluban telepedtek le. Boros ekkor ismerte meg a Romániába visszatért Mattis Teutsch Jánost, akinek művészete egy életre meghatározó lett saját emberi
és művészi habitusának alakulásában, az ő tanácsára elkezdte tanulmányozni a kompozíciótant és az ikonfestészetet. 1970-ben részt vett Wiesbadenben a brassói képzőművészek kiállításán, ottléte alatt pedig menedékjogért folyamodott.
Boros Lajos: 33TR • Profán legenda – olaj, vászon, 100 x 79,5 cm (Gazda József gyűjteménye)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Boros Lajos 2011-ben bekövetkezett
Boros romániai viszonylatban meglehetősen korán, a hatvanas években, áttért az absztrakt festészetre. 1965-ben kezdett el foglalkozni az őskompozíciós elmélettel, a németországi letelepedés után pedig megszülettek az első, kezdetleges őskompozíciós képei (1971). Lényegében ezt az elméletet és formát dolgozta fel és fejlesztette életművének hátramaradó negyven évében, így teremtve meg a sajátos, a teremtés harmóniájához méltónak lenni kívánó, Boros Lajos-i „különvilágot”.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az Erdélyi Művészeti Központ jelen tárlatán megtekinthetőek az alkotó korai, stilizált, visszafogott színskálájú munkásábrázolásai, első, még Erdélyben készült absztrakt festményei, illetve
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az „őskompozíció” teremtőelve révén az alkotó szakralitásra törekvő rendet teremt festményeinek absztrahált alakzatiságában. A tárlat 2024. március 30-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton, új nyitvatartási rend szerint, 10 és 14 óra között.
A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek.
Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk): az új igazgatót terveiről faggattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!