
Boros Lajos emlékkiállítása a kolozsvári Reményik Sándor galériában 2014-ben
Fotó: Gazda Árpád
Boros Lajosnak (1928–2011), az erdélyi absztrakt festészet korai képviselőjének műveiből nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi tárlata Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) – közölte az intézmény.
2024. február 02., 16:112024. február 02., 16:11
2024. február 02., 16:122024. február 02., 16:12
A kiállítás február 9. és március 30. között lesz látogatható. „Külön világot teremtett művészetében Boros Lajos. Sajátos, senki máséhoz nem mérhető s nem is hasonlítható művészetet” – vallja róla Gazda József, művészettörténész. A megnyitót február 9-én 18 órakor tartják a központ emeleti termében. Az absztrakt festészetet Erdélyben meglepően korán művelő, önmagát Mattis Teutsch János tanítványként is meghatározó Boros Lajos műveit bemutató tárlatot dr. Bordás Beáta , az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Gazda József művészettörténész nyitják meg.
Fotó: Gazda Árpád
1953-ban házasságot kötött egyetemi kollégájával, Jakab Anna festőnővel, akivel az egyetem elvégzését követően a Brassó megyei Bácsfaluban telepedtek le. Boros ekkor ismerte meg a Romániába visszatért Mattis Teutsch Jánost, akinek művészete egy életre meghatározó lett saját emberi
és művészi habitusának alakulásában, az ő tanácsára elkezdte tanulmányozni a kompozíciótant és az ikonfestészetet. 1970-ben részt vett Wiesbadenben a brassói képzőművészek kiállításán, ottléte alatt pedig menedékjogért folyamodott.
Boros Lajos: 33TR • Profán legenda – olaj, vászon, 100 x 79,5 cm (Gazda József gyűjteménye)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Boros Lajos 2011-ben bekövetkezett
Boros romániai viszonylatban meglehetősen korán, a hatvanas években, áttért az absztrakt festészetre. 1965-ben kezdett el foglalkozni az őskompozíciós elmélettel, a németországi letelepedés után pedig megszülettek az első, kezdetleges őskompozíciós képei (1971). Lényegében ezt az elméletet és formát dolgozta fel és fejlesztette életművének hátramaradó negyven évében, így teremtve meg a sajátos, a teremtés harmóniájához méltónak lenni kívánó, Boros Lajos-i „különvilágot”.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az Erdélyi Művészeti Központ jelen tárlatán megtekinthetőek az alkotó korai, stilizált, visszafogott színskálájú munkásábrázolásai, első, még Erdélyben készült absztrakt festményei, illetve
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az „őskompozíció” teremtőelve révén az alkotó szakralitásra törekvő rendet teremt festményeinek absztrahált alakzatiságában. A tárlat 2024. március 30-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton, új nyitvatartási rend szerint, 10 és 14 óra között.

A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek.

Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk): az új igazgatót terveiről faggattuk.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!