Ilyennek látják Erdélyt: több okból is népszerű a külföldi hallgatók körében a kolozsvári orvosi

Megkeresésünkre három hallgató válaszolt, ők Tunéziából, Németországból és Franciaországból érkeztek. Angolul tettük fel nekik a kérdéseinket, válaszaikat lefordítottuk. Bár mindhárom fiatal különböző országból érkezett, abban nagyjából egyetértenek, hogy miért választották Erdély legnépesebb és legnépszerűbb egyetemi városát.

Kolozsvári orvosi: „magától értetődő választás”

Elsőként azt szerettük volna megtudni, miért döntöttek úgy, hogy a kincses városba jönnek tanulni. A Tunéziából származó Sarra az utolsó évét végzi a gyógyszerészeti képzésen. Megszokta az itteni életet és szereti, mert immár az ötödik évét tölti a városban. Választása pedig azért esett Romániára, mert Tunéziában sok ügynökség segít a fiataloknak eljutni külföldre tanulni és mindenképp egy másik országban szeretett volna tanulni.

Nővéremnek az egyik barátnője mesélt az itteni orvosi egyetemről. Mikor ide jött, megtetszett neki, így biztos voltam abban, hogy nekem is tetszeni fog” – fejtette ki Sarra.

A fiatal német férfi, aki negyedéves az orvosin, ragaszkodott a névtelenséghez, de megosztotta, hogy román édesanyjának a javaslatára választotta Kolozsvárt. Ugyanakkor választását azzal is indokolta, hogy Németországban nagyon nehéz bejutni az orvosi egyetemre. Az elsőéves, Franciaországból származó Lina szintén orvosis. Számára a fő indok az volt, hogy az egyetemnek van francia tagozata és anyanyelvén tanulhat. Ő is kiemelte, hogy hazájában nagyon nehéz bejutni az egészségügyi képzésre, kétszer is megpróbálta, de nem sikerült, ezért Kolozsvárt magától értetődő választásnak gondolta, mert sok honfitársa választja ugyanezt az utat.

„Itt megtanuljuk és valóban megértjük az anyagot”

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miben más a romániai felsőoktatás ahhoz viszonyítva, amilyen az országukban zajlik. Sarra szerint nagyon más Romániában tanulni és csak azért nehezebb, mert alkalmazkodni kell egy ismeretlen közeghez, valamint megérteni az egyetemi rendszer működését.

Azt gondolja, hogy az UMF-re könnyebb volt a bejutás, és bár évről évre szigorítanak a feltételeken, mégis több lehetőséget nyújtanak a diákoknak.

Eközben a német fiatalember a hazájában működő képzésről elmondta, az eleje ott nehezebb, mert az első két év után le kell tenniük egy nagy vizsgát az első két év összes tantárgyából. „Sokan megbuknak rajta. Szerintem csak a hallgatók körülbelül egyharmada teljesíti elsőre. Ha valaki háromszor sem megy át, akkor többé nem tanulhat orvosnak az országban” – osztotta meg.

A negyedéves hallgató szerint Kolozsváron több stresszt okoz a képzés, mint Németországban. Egyébként a tananyag ugyanaz, de harmadévtől Kolozsváron nehezebb, mert több orvosi tantárgyat kellett rövidebb idő alatt megtanulniuk. Megjegyezte, hogy amit Németországban két év alatt, itt egy év alatt tanítanak meg nekik.

A francia Lina úgy érzi, Franciaországban az oktatás jobban fel van építve, könnyebb követni az anyagot, és a tantárgyak jobban kapcsolódnak egymáshoz – ugyanez az itteni oktatásban néha kicsit rendezetlenebbnek tűnik. Mint mondta,

Kiemelte, hogy míg Franciaországban első éven a hallgatók gyakran magolnak, anélkül, hogy meg is értenék az anyagot – mert jól akarnak teljesíteni a vizsgán –, addig Kolozsváron a tanárok úgy oktatnak, hogy a diákok valóban meg is értsék az anyagot.

A német diák elmondta, mivel Stuttgartból jött, hozzá van szokva a városi nyüzsgéshez, de az itteni embereket kedvesebbnek érzi. Meglátása szerint ez azért is van így, mert a városban sok a külföldi egyetemista, a helyiek számára ez nem újdonság. Lina is befogadónak érzi a környezetet, mint mondta, amikor a karra érkezett, mindenki megtette a tőle telhetőt, hogy a külföldiek otthon érezzék magunkat.

korábban írtuk

Külföldön sincs kolbászból a kerítés – Végzős kolozsvári egyetemisták jövőképről, munkavállalásról

Hogyan tovább, egyetemisták? Erdélyben vagy külföldön, diplomájuk szerinti szakmájukban vagy azon kívül képzelik el a közeljövőjüket, munkavállalásukat – ezt kérdeztük a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem néhány végzős hallgatójától.

Mennyi az annyi?

Azt is megkérdeztük tőlük, hogy mennyire drága Kolozsváron tanulni, és mire költenek. Sarra egyedül bérel lakást, aminek a költségeit nagyon magasnak tartja. Szerinte sokat változtak az árak az öt évvel ezelőttiekhez képest. Bár a lakásához közel minden szükségeset meg tud vásárolni, a hazautazás és az albérleti díj miatt Kolozsváron tanulni drágább, mint a Tunéziában, ugyanakkor a mindennapi apróbb kiadások és az élelmiszer árai hasonlóak.

A német hallgató Sarrához hasonlóan megjegyezte, hogy

„Később viszont el tudom képzelni, hogy szakorvosként Romániába vagy Görögországba menjek, saját rendelőt nyissak” – fogalmazott. Lina is inkább egy új országot próbálna ki, és nem menne haza tanulni, mert a franciaországi merev oktatási rendszer miatt nem érezte jól magát a hazájában. Kifejtette, a kolozsvári orvosi francia tagozata miatt többen is gondolkodnak az itteni folytatáson, mert a szakorvosképzés egyszerűbbnek tűnik Romániában.

Kitértünk arra is, hogy ha ajánlaniuk kellene a Kolozsváron való tanulást másoknak, megtennék-e. A kérdésre mindhárman elmondták, hogy igen, ajánlanák más diákoknak is, mert mindent félretéve az egyedüli jelentős negatívumnak azt érzik, hogy távol vannak a családjuktól.

A népszerűség fő okai

• a nyugat-európainál kedvezőbb tandíj,
• az Európai Unióban és világszerte elismert diploma,
• valamint a magas színvonalú klinikai képzés.

Az egyetem jelenleg román, angol és francia nyelven kínál képzéseket, az orvosi karon pedig teljes angol és francia nyelvű orvosképzés is elérhető nemzetközi hallgatók számára.

A külföldi diákokat külön nemzetközi hallgatói osztály segíti a felvételtől a beiratkozásig, az egyetem pedig modern laboratóriumokat, egyetemi kórházi gyakorlóhelyeket, kollégiumi férőhelyeket és többnyelvű oktatási környezetet kínál számukra.