
2011. november 15., 09:202011. november 15., 09:20
A művelődésügyi minisztérium és a Bukaresti Magyar Kulturális Központ által szervezett, vasárnapig tartó esemény tegnapi sajtótájékoztatóján Bretter Zoltán, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója elmondta: a seregszemlén magyar nagyjátékfilmek mellett dokumentumfilmeket és rövidfilmeket is bemutat a bukaresti közönségnek.
„Szeretnénk nagy vonalakban bemutatni az itteni közönségnek a magyar filmhagyományt 1981-től, Szabó István Oscar-díjas Mephisto című alkotásától kezdődően” – mondta Bretter Zoltán, kiemelve, hogy Szabó István az idei fesztivál díszmeghívottja, a fesztivál tegnap délután a Mephisto vetítésével vette kezdetét. Szabó a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: egy alkotónak, akárcsak az egyes országok filmgyártásának, számos feltétel megteremtésére van szüksége, hogy termékeny és hiteles lehessen. „Ezt látjuk a román filmgyártásban, amely az utóbbi időben példás magasságba emelkedett” – fogalmazott Szabó István. A rendező szerint a bukaresti seregszemle a magyar film jobb időszakából igyekezett válogatni, de bekerültek a programba újabb alkotások is.
Jancsó Miklós 90. születésnapja alkalmából a szervezők 3 filmmel (Csend és kiáltás, Fényes szelek, A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon) tisztelegnek a magyar mester előtt. Szabó István róla szólva elmondta: Jancsónak sikerült megtanulnia valamit az olasz Michelangelo Antonionitól, és egyéb olyan mesterektől, akik a kamerák segítségével még a saját világról alkotott képüket tudták közvetíteni. A vetítéseknek a Román Paraszt Múzeum ad otthont, a szemle nagyjátékfilmes válogatásába az újabb alkotások közül olyan munkák kerültek, mint a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, az Apacsok, A zöld sárkány gyermekei vagy A torinói ló. A rövidfilmek között Till Attila Csicska, Felméri Cecília Végtelen percek és Erdélyi Dániel Magasfeszültség című munkája, valamint a tavalyi Budapest Short Filmfesztivál (BUSHO) rövidfilmjei szerepelnek.
A fesztivál 2008-as kiadásán kerekasztal-beszélgetés keretében volt szó a román–magyar filmes együttműködésről, azóta minden évben bemutatnak egy román–magyar koprodukciót is, idén Adrian Sitaru Legjobb szándék (Din dragoste cu cele mai bune intenţii) című filmjét vetítik. A fesztivált vasárnap este Tarr Béla A torinói ló című, számos díjjal kitüntetett filmjének vetítése zárja.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.