
Fotó: Veres Nándor
A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette – mondta szenátusi feszólalásában Novák Csaba Zoltán. Az ügyben az UNESCO-bizottság tagjaként írt kérdését válaszra sem méltatta a kulturális minisztérium.
2018. február 28., 16:262018. február 28., 16:26
2018. február 28., 16:342018. február 28., 16:34
„A márciuska UNESCO kulturális örökségévé válásakor nem mehetünk el szó nélkül Romániának a csíksomlyói búcsúval kapcsolatos mulasztása mellett. Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban. A csíksomlyói búcsú a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette" – fogalmazott szenátusi plénumi felszólalásában szerdán Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO bizottságának alelnöke.
"Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja" – mondta a szenátor.
A szenátus plénuma méltatta, hogy a márciuska bekerült az UNESCO kulturális örökségei közé. Ennek kapcsán
A Maros megyei törvényhozó beszédében külön kitért arra, hogy az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is szerepel az, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt.
A szenátor felhívta a figyelmet, hogy az UNESCO-bizottság tagjaként a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, hogy indokolják meg a csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ. „Követendőnek tartjuk Románia annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy az UNESCO kulturális örökségei közé iktassák a márciuskát. E hagyomány a Balkán és Kelet-Európa több államában létezik, köztük Romániában is.
Kifejtette, a pünkösdi búcsú története a 15. század közepéig nyúlik vissza, az erdélyi zarándokokon kívül évről évre részt vesznek magyarországi, szlovákiai, ausztriai, németországi, sőt ausztráliai hívek is. "Egy adott etnikai és vallási közösség eseményéből az erdélyiek életének szerves részévé nőtte ki magát, ezért érthetetlen Románia diszkriminatív hozzáállása kulturális értékünkhöz" – mondta a szenátor.
Mint a Krónika beszámolt róla, ezen ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke akkor lapunknak úgy fogalmazott, évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén.

Nem került napirendre a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvétele a bizottság múlt héten, Dél-Korában tartott ülésén. A testület ellenben a szellemi világörökség részévé nyilvánította március elseje megünneplését (mărțișor), melyet Romá
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!