HIRDETÉS

Lekörözte a márciuska a csíksomlyói búcsút: nincs garancia arra, hogy felterjesztik az UNESCO-listára az erdélyi magyar értéket

Pap Melinda 2017. december 13., 10:17

Évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén. Az RMDSZ ismét mulasztással vádolja a kulturális minisztériumot.

Fotó: Gecse Noémi

A parlament UNESCO-bizottsága írásban kérte számon a művelődési minisztériumon, hogy miért nem szerepelt a csíksomlyói pünkösdi búcsú szellemi világörökségi listára történő felterjesztése a világszervezet december 4–9. között Dél-Koreában tartott ülésének napirendjén – mondta el a Krónikának Novák Csaba szenátor.

Lapunk még múlt héten, azt követően kereste meg a parlamenti bizottság RMDSZ-es tagját, hogy a nemrég magyar értékké nyilvánított, százezreket vonzó vallási és kulturális rendezvényt nem találtuk a napirendre tűzött dokumentumok között.

HIRDETÉS

Ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott.

UNESCO-várólistára javasolták a székely kaput
Az UNESCO-várólistára javasolta a székely kaput az RMDSZ, a dokumentáció benyújtása óta azonban nem született döntés ebben a kérdésben. A szövetség szerint a teljes folyamatot újra kellene kezdeni.
A hétfői nap folyamán iktattunk egy kérést, melyben arra kérjük a művelődési minisztériumot, válaszoljon: pontosan milyen stádiumban van, illetve hogyan tekint a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való jelölésére”

– mondta lapunknak kedden Novák Csaba.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a parlamenti bizottságnak közvetítő, koordinációs szerepe van, nem dönthet ilyen ügyekben, ellenben kiállhat bizonyos, UNESCO-val kapcsolatos kérdések, problémakörök mellett, illetve kezdeményezhet is. Hozzátette, most a korábban beindított projektek kerültek a nemzetközi testület elé, Csíksomlyó esetében a tavalyi elutasítás után újra kellett volna indítani a jelölési procedúrát.

Hegedüs Csilla: hazudtak

Ezt Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is megerősítette lapunknak, aki Kelemen Hunor minisztersége idején kulturális államtitkárként indítványozta és felügyelte a csíksomlyói búcsú felterjesztését, mely mellett végül a kérdés tavaly decemberi napirendre kerülésekor nem állt ki teljes mellszélességgel az aktuális Cioloş-kormány képviselője.

Fotó: Gecse Noémi

Az UNESCO testülete ugyanis formai hibát talált a dossziéban – melyet szakértők szerint a felterjesztő kérésére később is ki lehetett volna egészíteni –, de Románia nem élt a lehetőséggel, így 2016-ban csupán a Moldovai Köztársasággal közösen jelölt moldvai faliszőttesek váltak az UNESCO szellemi világörökségének részévé, a csíksomlyói búcsút elutasította a bizottság.

A román szakértői kormány képviselője megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék a szellemi világörökségi listára. Akkor Corina Şuteu azt mondta, ki fogják egészíteni, és újra benyújtják a dossziét, ebből nem lett semmi.

Ezt szép magyar szóval hazugságnak neveztük” – emlékeztetett Hegedüs Csilla. Rámutatott, nem hiába kérte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Cioloş-kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását, hiszen, mint a napokban bebizonyosodott:

Románia nem foglalkozott a csíksomlyói búcsú dossziéjának az újbóli leadásával, és így nem is tárgyalta a szellemi világörökségi listára való felvételét soros ülésén az UNESCO.

Hozzátette, bár örül a márciuskának, felháborítónak tartja, hogy a kormány továbbra sem lép a magyar érték ügyében. „Nem véletlen, hogy a csíksomlyói búcsú dossziéját akkor adtuk le, mikor Kelemen Hunor volt a kulturális miniszter. Egyelőre sajnos senki nem vállalja fel a mi kulturális örökségünknek a védelmét, annak a bemutatását a világban, csak mi” – jelentette ki a volt államtitkár.

Évekbe telhet az újabb felterjesztés

Kérdésünkre, hogy tekintettel a jövő évi centenáriumra, van-e esély, hogy az erdélyi magyar érték felterjesztésre újra napirendre kerüljön, Hegedüs Csilla úgy vélte, ha többes számban, „évekről” beszélünk, van.

„Semmit nem veszített a fontosságából a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé való nyilvánítása. Az erdélyi magyarság, sőt a Kárpát-medencei magyarság nagyon fontos kulturális értékéről van szó, éppen ezért folytatjuk a munkát. Felvettük az erdélyi magyar értéktárba, a magyar értéktárba is felterjesztettük, és fel is vették, és hungarikummá fogják jelölni” – sorolta az eddigi eredményeket a politikus. Hangsúlyozta, az RMDSZ mindent megtesz a védelméért, bár szerencsére nincs veszélyben. Rámutatott,

a pünkösdi zarándoklat felterjesztése azért is fontos, mert ez lenne az első erdélyi magyar érték, mely önmagában kerül fel az UNESCO világörökségi listájára.

Kérdésünkre, hogy Magyarország nem vehetné-e át a felterjesztő szerepét, elmondta: erdélyi értékként csak közös jelölésről lehetne szó, az pedig, hogy Románia terjeszti fel vagy csatlakozik a jelöléshez, már „részletkérdés”. Elismerte ugyanakkor, hogy a román hatóságok „egyelőre minden szinten bojkottálják” a projektet. „De nem fogjuk hagyni. El fogunk jutni oda, hogy a csíksomlyói búcsú szellemi világörökség lesz” – jelentette ki az ügyvezető alelnök, elismerve, hogy erre csak egy újabb RMDSZ-kormányzás lenne a garancia.

Fotó: Veres Nándor

„Biztonságosabbnak tartanám azt, ha ugyanúgy, mint a múltkori felterjesztéskor, most, az újabb felterjesztéskor is teljes ellenőrzésünk van a folyamat fölött” – mondta az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hangsúlyozva, hogy az általuk készített dosszié „minden egyes vesszője” egyeztetve volt a ferences renddel, a csíkszeredai és Hargita megyei illetékesekkel. „Nem látom annak a garanciáját, hogy a román állam olyan tisztelettel állna a csíksomlyói búcsú kulturális és örökségi értékeihez, mint ahogy mi álltunk.

Ezért akkor látok garanciát arra, hogy egy mindenki számára megfelelő felterjesztés történjen, ha azt a folyamatot mi irányítjuk, a munkát mi végezzük el”

– fogalmazott Hegedüs Csilla arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az RMDSZ – mely együttműködik a parlamentben a kormánypártokkal – nem tűzte-e napirendre a témát.

Diszkriminált magyar értékek?

Arra, hogy Románia az UNESCO-jelölés kapcsán nem támogatja, sőt diszkriminálja az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségét, pár hete Novák Csaba is felhívta a parlament UNESCO-bizottságának figyelmét a nemzetközi szervezet megalapítására emlékező ülésen.

Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával.

A magyarság többszázados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO világörökségi listáira” – idézte a szövetség hírlevele a Maros megyei szenátor november közepén elmondott beszédét, melyben Csíksomlyó jelölésének bojkottjára emlékeztetett.

Fotó: Gecse Noémi

Lapunknak elmondta,

a másfél hónapja új elnökkel rendelkező testület egy országos stratégia kidolgozását kezdeményezi a szellemi és épített kulturális örökség népszerűsítése céljából.

Azt szorgalmazta, hogy a munkacsoportban erdélyi magyar szakemberek is kapjanak helyet. Az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásának évfordulója kapcsán a szenátus plénumában is kijelentette: míg a szervezet rövid távú prioritása a háború által tönkretett iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítése volt, Romániában most mentalitásváltásra, új értékrend kiépítésére van szükség.

Hegedüs Csilla úgy véli, a Csíksomlyó bojkottjához hasonló esetek is rámutatnak:

egy európai jogszabályra lenne szükség az őshonos európai kisebbségek kulturális örökségének és hagyományainak védelme érdekében.

Mint mondta, erre az európai kulturális örökség évének múlt heti lisszaboni megnyitóján is kitért előadásában, de megnyitóbeszédében Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, sportért és ifjúságért felelős biztosa is ezt hangsúlyozta. „Az Európai Bizottságnak feladata, hogy olyan európai törvényt hozzon, amely biztosítja az őshonos nemzeti kisebbségek jogait az Európai Unióban. Az anyanyelvhasználathoz, a kultúrához, a hagyományaik szabad gyakorlásához való jogot, amiről a Minority SafePack is szól” – részletezte.

Elismert tavaszünnep

Az UNESCO múlt heti döntése értelmében a márciuska hagyománya felkerült a szellemi világörökséglistájára,

erről a Romániát a nemzetközi szervezetben képviselő Adrian Cioroianu is beszámolt közösségi oldalán, akárcsak a román és moldovai kormány képviselői. Monica Babuc, a chişinăui kabinet kulturális minisztere szerint az UNESCO „nagyvonalú” volt, hogy a faliszőttesek tavalyi győzelme után idén a tavaszváró ünnepet is a szellemi világörökség részévé nyilvánította.

Fotó: Boda L. Gergely

Március elsejének megünneplését a balkáni népeknél a 20. század elején említették először írásban a néprajzkutatók, akik szerint a román, moldovai, bolgár, macedón és albán nép körében egyaránt fellelhető ünnep a mezőgazdasági év kezdetéhez köthető, az ehhez kapcsolódó népszokásoknak betegségűző és szerencsehozó szerepük volt.

A román hagyomány szerint március elsején a nőket, lányokat és kisgyerekeket fehér és piros színű gyapjú- vagy selyemcérnából összefont zsinórba kötött szép tárggyal ajándékozzák meg.

Patkóra, kéményseprőkre, katicabogarakra, virágokra hasonlító ajándéktárgyakat ajándékoznak, melyek a szerencse, a jókedv szimbólumai. A zsinór piros színe a szerelmet, a fehér a tisztaságot jelképezi. A márciuska ajándékozásának szokását részben az erdélyi magyarok is átvették, a Mezőségen és más szórványközösségekben is fellelhető.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS