Fotó: Gecse Noémi
Évekbe telhet, míg a csíksomlyói búcsúnak a szellemi világörökségi listára való felvétele ismét napirendre kerülhet az UNESCO illetékes bizottsági ülésén. Az RMDSZ ismét mulasztással vádolja a kulturális minisztériumot.
2017. december 13., 10:172017. december 13., 10:17
A parlament UNESCO-bizottsága írásban kérte számon a művelődési minisztériumon, hogy miért nem szerepelt a csíksomlyói pünkösdi búcsú szellemi világörökségi listára történő felterjesztése a világszervezet december 4–9. között Dél-Koreában tartott ülésének napirendjén – mondta el a Krónikának Novák Csaba szenátor.
Ellenben szerepelt a Románia által koordinált, Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal és Macedóniával közösen felterjesztett dosszié, melyben március elseje megünneplésének hagyományát (mărţişor) ajánlották a testület figyelmébe, és melyet az el is fogadott.
– mondta lapunknak kedden Novák Csaba.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a parlamenti bizottságnak közvetítő, koordinációs szerepe van, nem dönthet ilyen ügyekben, ellenben kiállhat bizonyos, UNESCO-val kapcsolatos kérdések, problémakörök mellett, illetve kezdeményezhet is. Hozzátette, most a korábban beindított projektek kerültek a nemzetközi testület elé, Csíksomlyó esetében a tavalyi elutasítás után újra kellett volna indítani a jelölési procedúrát.
Ezt Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is megerősítette lapunknak, aki Kelemen Hunor minisztersége idején kulturális államtitkárként indítványozta és felügyelte a csíksomlyói búcsú felterjesztését, mely mellett végül a kérdés tavaly decemberi napirendre kerülésekor nem állt ki teljes mellszélességgel az aktuális Cioloş-kormány képviselője.
Fotó: Gecse Noémi
Az UNESCO testülete ugyanis formai hibát talált a dossziéban – melyet szakértők szerint a felterjesztő kérésére később is ki lehetett volna egészíteni –, de Románia nem élt a lehetőséggel, így 2016-ban csupán a Moldovai Köztársasággal közösen jelölt moldvai faliszőttesek váltak az UNESCO szellemi világörökségének részévé, a csíksomlyói búcsút elutasította a bizottság.
Ezt szép magyar szóval hazugságnak neveztük” – emlékeztetett Hegedüs Csilla. Rámutatott, nem hiába kérte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Cioloş-kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását, hiszen, mint a napokban bebizonyosodott:
Hozzátette, bár örül a márciuskának, felháborítónak tartja, hogy a kormány továbbra sem lép a magyar érték ügyében. „Nem véletlen, hogy a csíksomlyói búcsú dossziéját akkor adtuk le, mikor Kelemen Hunor volt a kulturális miniszter. Egyelőre sajnos senki nem vállalja fel a mi kulturális örökségünknek a védelmét, annak a bemutatását a világban, csak mi” – jelentette ki a volt államtitkár.
Kérdésünkre, hogy tekintettel a jövő évi centenáriumra, van-e esély, hogy az erdélyi magyar érték felterjesztésre újra napirendre kerüljön, Hegedüs Csilla úgy vélte, ha többes számban, „évekről” beszélünk, van.
„Semmit nem veszített a fontosságából a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé való nyilvánítása. Az erdélyi magyarság, sőt a Kárpát-medencei magyarság nagyon fontos kulturális értékéről van szó, éppen ezért folytatjuk a munkát. Felvettük az erdélyi magyar értéktárba, a magyar értéktárba is felterjesztettük, és fel is vették, és hungarikummá fogják jelölni” – sorolta az eddigi eredményeket a politikus. Hangsúlyozta, az RMDSZ mindent megtesz a védelméért, bár szerencsére nincs veszélyben. Rámutatott,
Kérdésünkre, hogy Magyarország nem vehetné-e át a felterjesztő szerepét, elmondta: erdélyi értékként csak közös jelölésről lehetne szó, az pedig, hogy Románia terjeszti fel vagy csatlakozik a jelöléshez, már „részletkérdés”. Elismerte ugyanakkor, hogy a román hatóságok „egyelőre minden szinten bojkottálják” a projektet. „De nem fogjuk hagyni. El fogunk jutni oda, hogy a csíksomlyói búcsú szellemi világörökség lesz” – jelentette ki az ügyvezető alelnök, elismerve, hogy erre csak egy újabb RMDSZ-kormányzás lenne a garancia.
Fotó: Veres Nándor
„Biztonságosabbnak tartanám azt, ha ugyanúgy, mint a múltkori felterjesztéskor, most, az újabb felterjesztéskor is teljes ellenőrzésünk van a folyamat fölött” – mondta az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hangsúlyozva, hogy az általuk készített dosszié „minden egyes vesszője” egyeztetve volt a ferences renddel, a csíkszeredai és Hargita megyei illetékesekkel. „Nem látom annak a garanciáját, hogy a román állam olyan tisztelettel állna a csíksomlyói búcsú kulturális és örökségi értékeihez, mint ahogy mi álltunk.
– fogalmazott Hegedüs Csilla arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az RMDSZ – mely együttműködik a parlamentben a kormánypártokkal – nem tűzte-e napirendre a témát.
Arra, hogy Románia az UNESCO-jelölés kapcsán nem támogatja, sőt diszkriminálja az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségét, pár hete Novák Csaba is felhívta a parlament UNESCO-bizottságának figyelmét a nemzetközi szervezet megalapítására emlékező ülésen.
A magyarság többszázados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO világörökségi listáira” – idézte a szövetség hírlevele a Maros megyei szenátor november közepén elmondott beszédét, melyben Csíksomlyó jelölésének bojkottjára emlékeztetett.
Fotó: Gecse Noémi
Lapunknak elmondta,
Azt szorgalmazta, hogy a munkacsoportban erdélyi magyar szakemberek is kapjanak helyet. Az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásának évfordulója kapcsán a szenátus plénumában is kijelentette: míg a szervezet rövid távú prioritása a háború által tönkretett iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítése volt, Romániában most mentalitásváltásra, új értékrend kiépítésére van szükség.
Hegedüs Csilla úgy véli, a Csíksomlyó bojkottjához hasonló esetek is rámutatnak:
Mint mondta, erre az európai kulturális örökség évének múlt heti lisszaboni megnyitóján is kitért előadásában, de megnyitóbeszédében Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, sportért és ifjúságért felelős biztosa is ezt hangsúlyozta. „Az Európai Bizottságnak feladata, hogy olyan európai törvényt hozzon, amely biztosítja az őshonos nemzeti kisebbségek jogait az Európai Unióban. Az anyanyelvhasználathoz, a kultúrához, a hagyományaik szabad gyakorlásához való jogot, amiről a Minority SafePack is szól” – részletezte.
erről a Romániát a nemzetközi szervezetben képviselő Adrian Cioroianu is beszámolt közösségi oldalán, akárcsak a román és moldovai kormány képviselői. Monica Babuc, a chişinăui kabinet kulturális minisztere szerint az UNESCO „nagyvonalú” volt, hogy a faliszőttesek tavalyi győzelme után idén a tavaszváró ünnepet is a szellemi világörökség részévé nyilvánította.
Fotó: Boda L. Gergely
Március elsejének megünneplését a balkáni népeknél a 20. század elején említették először írásban a néprajzkutatók, akik szerint a román, moldovai, bolgár, macedón és albán nép körében egyaránt fellelhető ünnep a mezőgazdasági év kezdetéhez köthető, az ehhez kapcsolódó népszokásoknak betegségűző és szerencsehozó szerepük volt.
Patkóra, kéményseprőkre, katicabogarakra, virágokra hasonlító ajándéktárgyakat ajándékoznak, melyek a szerencse, a jókedv szimbólumai. A zsinór piros színe a szerelmet, a fehér a tisztaságot jelképezi. A márciuska ajándékozásának szokását részben az erdélyi magyarok is átvették, a Mezőségen és más szórványközösségekben is fellelhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!