
A Fonó Zenekar tagjai meghívott zenészekkel, táncosokkal együtt lépnek fel Erdélyben
Fotó: Fonó Zenekar/Facebook
Erdélyi turnéra indul kedden a magyarországi Fonó Zenekar, amely hagyományőrző vendégeivel együtt lép fel öt helyszínen. A Tanúhegyek – Az el nem feledett magyar népzene száz esztendeje című produkcióban felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, erdélyi muzsikusok és táncosok is szerepelnek.
2022. június 13., 20:172022. június 13., 20:17
2022. június 13., 20:192022. június 13., 20:19
Erdélyben is bemutatja Tanúhegyek című előadását a magyarországi Fonó Zenekar és hagyományőrző vendégeik ezen a héten: kedden Székelyudvarhelyen, szerdán Csíkszeredában, csütörtökön Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében, pénteken a Kolozs megyei Mérában, szombaton a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lépnek fel.
A Tanúhegyek – Az el nem feledett magyar népzene száz esztendeje című produkció arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is még mindig az élő hagyomány részét képezi – olvasható az előadás ismertetőjében. „Ezt nem csak az elszakítottság okán, hanem azért is fontos hangsúlyozni, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti.
– írták a szervezők.
A koncerten egyes Kodály- vagy Bartók-művekből, vagy akár az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük abban az alakváltozatban, ahogy azzal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A Fonó Zenekar tagjai: Navratil Andrea – ének, Gombai Tamás – hegedű, hegedűkontra, Pál István „Szalonna” – hegedű, hegedűkontra, Pusko Márton (vendégművész) – hegedű, hegedűkontra, Agócs Gergely – ének, furulyák, duda, tárogató, Kerékgyártó Gergely (vendégművész) – brácsa, ütőgardon, tamburabrácsa, Tárkány Kovács Bálint – cimbalom, Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló.
Amint az együttes honlapján olvasható, a Fonó Zenekar Budapesten alakult 1997-ben. Tagjai Magyarország különféle régióiból, Szlovákia és Ukrajna magyarlakta területeiről származó muzsikusok, akik a népzene előadását, oktatását és kutatását hivatásszerűen művelik. Zenéjük fő profilját a magyarság, valamint a Kárpát-medence egyéb népeinek hangszeres és vokális zenei hagyománya, illetve a hiteles tolmácsolásra törekvő feldolgozások alkotják.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!