
Fotó: Rompres
Wagner döntése, hogy a korábban csak pompás barokk operaházáról ismert Bayreuthot választja a műveinek előadására szolgáló Ünnepi Játékok színhelyéül, ma is meghatározó a város életében. A főutca az ő nevét viseli, legjelentősebb idegenforgalmi látványossága pedig a különleges architektúrájú Festspielhaus és a Zöld Domb. Bayreuth új uszodáját Lohengrin fürdőnek nevezik, a Wagne könyvesbolt polcain pedig könyvtárnyi mű foglalkozik a komponistával. A bajor zenei adó a Játékok egész idején különleges műsort sugároz, és több ország rádiója is élőben közvetíti az előadásokat.
A rajongók zarándoklatának célpontja a Wagner család 1967 óta múzeummá átalakított otthona, a Wahnfried Haus, amelynek kertjében a zeneköltő és felesége, Cosima nyugszik – és vele szemben a Liszt Ferenc-múzeum. Az utóbbi intézmény anyagának jelentős része Wagner apósának magyar kapcsolatait szemlélteti. Liszt élenjárt Wagner műveinek elfogadtatásában és népszerűsítésében. Lánya, Cosima – Wagner feleségeként, majd özvegyeként – évtizedeken át irányította az Ünnepi Játékokat. A két zeneszerző múzeumaiba évente 40 ezer látogató érkezik. A Wahnfried Haus egyedülálló emlék: a látogató megismerkedhet Wagner eredeti könyvtárának csodálatos kottagyűjteményével, de magánéletével is – a kiállítás egy része Wagner szerelmeit mutatja be, az asszonyokat, akik zenedrámáit és mozgalmas életét ihlették.
1874-től 1967-ig élt Bayreuthban a Wagner család, amelynek tagjai azóta is „öröklik” az Ünnepi Játékokat. A Festspielen a kezdetektől napjainkig összefonódott a német történelemmel: Bayreuth a német egység kialakulásának korában válhatott a német kultúra egyik központjává és jelképévé. Cosima után Richard Wagner Siegfried nevű fia vette át a stafétabotot, majd az ő özvegye, Winifred a náci vezérek zenei-mitikus szentélyeként irányította a fesztivált. A háború után előbb Siegfried két fia, Wieland és Roland, majd az előbbi halála után – azóta is – a ma 87 éves Roland egyedül tartja kézben a fesztivál irányítását.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.