
Fotó: Rompres
Wagner döntése, hogy a korábban csak pompás barokk operaházáról ismert Bayreuthot választja a műveinek előadására szolgáló Ünnepi Játékok színhelyéül, ma is meghatározó a város életében. A főutca az ő nevét viseli, legjelentősebb idegenforgalmi látványossága pedig a különleges architektúrájú Festspielhaus és a Zöld Domb. Bayreuth új uszodáját Lohengrin fürdőnek nevezik, a Wagne könyvesbolt polcain pedig könyvtárnyi mű foglalkozik a komponistával. A bajor zenei adó a Játékok egész idején különleges műsort sugároz, és több ország rádiója is élőben közvetíti az előadásokat.
A rajongók zarándoklatának célpontja a Wagner család 1967 óta múzeummá átalakított otthona, a Wahnfried Haus, amelynek kertjében a zeneköltő és felesége, Cosima nyugszik – és vele szemben a Liszt Ferenc-múzeum. Az utóbbi intézmény anyagának jelentős része Wagner apósának magyar kapcsolatait szemlélteti. Liszt élenjárt Wagner műveinek elfogadtatásában és népszerűsítésében. Lánya, Cosima – Wagner feleségeként, majd özvegyeként – évtizedeken át irányította az Ünnepi Játékokat. A két zeneszerző múzeumaiba évente 40 ezer látogató érkezik. A Wahnfried Haus egyedülálló emlék: a látogató megismerkedhet Wagner eredeti könyvtárának csodálatos kottagyűjteményével, de magánéletével is – a kiállítás egy része Wagner szerelmeit mutatja be, az asszonyokat, akik zenedrámáit és mozgalmas életét ihlették.
1874-től 1967-ig élt Bayreuthban a Wagner család, amelynek tagjai azóta is „öröklik” az Ünnepi Játékokat. A Festspielen a kezdetektől napjainkig összefonódott a német történelemmel: Bayreuth a német egység kialakulásának korában válhatott a német kultúra egyik központjává és jelképévé. Cosima után Richard Wagner Siegfried nevű fia vette át a stafétabotot, majd az ő özvegye, Winifred a náci vezérek zenei-mitikus szentélyeként irányította a fesztivált. A háború után előbb Siegfried két fia, Wieland és Roland, majd az előbbi halála után – azóta is – a ma 87 éves Roland egyedül tartja kézben a fesztivál irányítását.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.