
Fotó: Rompres
Wagner döntése, hogy a korábban csak pompás barokk operaházáról ismert Bayreuthot választja a műveinek előadására szolgáló Ünnepi Játékok színhelyéül, ma is meghatározó a város életében. A főutca az ő nevét viseli, legjelentősebb idegenforgalmi látványossága pedig a különleges architektúrájú Festspielhaus és a Zöld Domb. Bayreuth új uszodáját Lohengrin fürdőnek nevezik, a Wagne könyvesbolt polcain pedig könyvtárnyi mű foglalkozik a komponistával. A bajor zenei adó a Játékok egész idején különleges műsort sugároz, és több ország rádiója is élőben közvetíti az előadásokat.
A rajongók zarándoklatának célpontja a Wagner család 1967 óta múzeummá átalakított otthona, a Wahnfried Haus, amelynek kertjében a zeneköltő és felesége, Cosima nyugszik – és vele szemben a Liszt Ferenc-múzeum. Az utóbbi intézmény anyagának jelentős része Wagner apósának magyar kapcsolatait szemlélteti. Liszt élenjárt Wagner műveinek elfogadtatásában és népszerűsítésében. Lánya, Cosima – Wagner feleségeként, majd özvegyeként – évtizedeken át irányította az Ünnepi Játékokat. A két zeneszerző múzeumaiba évente 40 ezer látogató érkezik. A Wahnfried Haus egyedülálló emlék: a látogató megismerkedhet Wagner eredeti könyvtárának csodálatos kottagyűjteményével, de magánéletével is – a kiállítás egy része Wagner szerelmeit mutatja be, az asszonyokat, akik zenedrámáit és mozgalmas életét ihlették.
1874-től 1967-ig élt Bayreuthban a Wagner család, amelynek tagjai azóta is „öröklik” az Ünnepi Játékokat. A Festspielen a kezdetektől napjainkig összefonódott a német történelemmel: Bayreuth a német egység kialakulásának korában válhatott a német kultúra egyik központjává és jelképévé. Cosima után Richard Wagner Siegfried nevű fia vette át a stafétabotot, majd az ő özvegye, Winifred a náci vezérek zenei-mitikus szentélyeként irányította a fesztivált. A háború után előbb Siegfried két fia, Wieland és Roland, majd az előbbi halála után – azóta is – a ma 87 éves Roland egyedül tartja kézben a fesztivál irányítását.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.