Tiltakozik az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa az intézményeket érintő bürokrácia ellen
Fotó: UNITER/Facebook
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban megkérdőjelezik a kulturális minisztérium által kidolgozott jelenlegi kísérleti projektet, amely a Számvevőszék iránymutatását követi, és amely előírja a nemzeti színházak művészei és alkalmazottai munkaidejének egységesítését.
2026. február 09., 16:552026. február 09., 16:55
2026. február 09., 17:312026. február 09., 17:31
Az UNITER hétfői nyílt levelében megkérdőjelezi a kulturális minisztérium kezdeményezését, miszerint egységesíteni kell a színházi dolgozók – művészek és más alkalmazottak – munkaidejét. A szaktárca múlt pénteken tette közzé, hogy online vitát kezdeményezett és szervezett azok részvételével, akik 2025.09.10. és 2025.10.30. között dolgoztak a szóban forgó projekt kidolgozásán. A minisztérium pénteki közleménye itt található.
Az UNITER szenátusának tagjai hétfői nyilatkozatukban idézik Bertolt Brecht 1926-os színdarabját, az Egy fő az egy fő című darabot, amely megfogalmazásuk szerint „ma fájdalmasan aktuálisnak bizonyul” a színházakat érintő intézkedések miatt.
A közlemény aláírói úgy fogalmaznak, hogy az UNITER megkérdőjelezi a kulturális minisztérium által kidolgozott kísérleti projektet, amely a Számvevőszék iránymutatását követi, és amely előírja a nemzeti színházak művészeinek és alkalmazottainak munkaidejének egységesítését.
„Úgy véljük, hogy a projekt nem más, mint a művészet és a művészek társadalomban betöltött szerepének bürokratizálása, destabilizálása és leértékelése, a művészi alkotás életerejének semlegesítése. A kulturális minisztérium problémája az, hogy mérni akarja a mérhetetlent: a kegyelmi állapotot, a keresést, a kutatást, a kételyt, az érzelmet – olyan állapotokat, amelyek másokkal együtt, együttesen vagy külön-külön kísérik és alátámasztják az alkotást és a művészi interpretációt.
a jelenlegi egységes szervezési és munkaidő-kiemelési intézkedések hozzájárulnak a színpadi művészeti intézmények hiteltelenítéséhez és a művészi munka hibás megértéséhez” – áll a nyílt levélben.
Az aláírók szerint ezek a intézkedések szándékosan megosztják a társadalmat, a művészi munka minősége nem függhet a közvetlen hatékonyság modelljén alapuló számszerűsítéstől, pontosan azért, mert olyan sajátosságokkal és különlegességekkel rendelkezik, amelyek nem illeszthetők be a szokásos szabványosítási paradigmába.
„Az 1800 óra, beleértve a 900 próbát, olyan számok, amelyek a művészi munka konkrét ismeretének hiányát mutatják. Olyan munkáról van szó, amelyben a ténylegesen ledolgozott órákat gyakran nehéz pontos számokkal kifejezni. Ez a megközelítés az elmúlt évek jelentős finanszírozáscsökkentése miatt mélyen erkölcstelen is, az olyan intézményekben, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő eszközzel a előadások megrendezéséhez, egy bizonyos típusú tevékenységek minimális arányának szabályozása cinikus lépés” – áll a közleményben. Mint írják,
„Olyan irányítást követelünk, amely elismeri, hogy a művészet nem redukálható táblázatokra és óraegységekre. Olyan irányítást, amely elismeri a művészet humanisztikus, formáló és szimbolikus értékét, amely nem alávethető az ipari termelés logikájának vagy a mechanikus könyvelés szigorának.
és megérti, hogy a művészi kifejezés a szabadságon, a felelősségen és a hivatáson alapul, nem pedig a gyanakváson, az ellenőrzésen és az adminisztratív korlátozásokon” – szerepel a nyílt levélben.
A nyílt levél aláírói az UNITER szenátusának tagjai:
A munkaidő-nyilvántartás bevezetését az előadásokat szervező állami intézményekben már 2023 óta szorgalmazza a számvevőszék.
A G4Media portál szerint a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színház alkalmazottai kedd délután a főváros központjában található intézmény elé vonulnak tiltakozni az ellen, hogy a szaktárca munkaidő-nyilvántartást követel tőlük.
A kulturális minisztérium múlt pénteki közleményében arról írt, hogy online vitát kezdeményezett és szervezett azok részvételével, akik 2025.09.10. és 2025.10.30. között dolgoztak a szóban forgó projekt kidolgozásán.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!