
2012. március 15., 08:402012. március 15., 08:40
Nos A szellemlovas 2. – A bosszú ereje című film esetében ez utóbbi tényállás valósult meg: a lángoló koponyájú képregényhős kalandjainak első, Nicolas Cage főszereplésével 2007-ben vászonra vitt epizódja a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a jól sikerült adaptációk közé, sem a történet, sem a képi megjelenés nem predesztinálja erre a címre. A most mozikba került folytatás azonban még alább adja, a sztori és a vizuális megoldások a röhejes, a kínos, valamint a röhejesen kínos szintek között mozognak.
A második részben a főszereplő, az egykori motoros akrobata Johnny Blaze – aki, mint emlékezetes, az első részben egy balesetet követően eladta a lelkét az ördögnek, hogy megóvja apját a haláltól, így egy démon költözött belé, aki időről időre felszínre tör, ekkor válik a főhős lángoló koponyájú szellemlovassá – Európába teszi át a székhelyét, és hogy, hogy nem, Erdélyben köt ki. Itt pedig, az egzotikus transzszilván miliőben a sátán és földi segítői elől menekülő anyát és gyermekét kell megmentenie, a pokolfajzat ugyanis a gyermek testében kíván újjászületni.
A film természetesen hemzseg a csatajelenetektől, amelyeket igyekeznek minél látványosabbá tenni, ám ez az esetek többségében inkább hátrányára válik az alkotásnak: azok a részek, amelyekben a képkockák képregénypanel-szerűvé válnak, inkább csak megakasztják a történetet, semhogy megidéznék az eredeti, rajzolt mű világát. Maga a történet is meglehetősen elcsépelt, az ezerszer feldolgozott motívumhoz, a Földre egy gyermek képében újjászületni akaró sátán sztorijához semmit sem tesz hozzá.
A helyszín is ugyanolyan elcsépelt és kínos választás: most már nagyon unalmas, hogy ha misztikus, túlvilági vagy pokolbéli motívum bukkan fel egy hollywoodi filmben, akkor abban Erdélynek is föltétlenül benne kell lennie, mert hát Bram Stoker óta tudjuk, hogy itt mindannyian kitűnően érzik magukat, sőt máig szerves részét képezik az itt élők hétköznapjainak. A bemutatott tájak persze szépek, és föl lehet röhögni, amikor a hegyek között kanyargó szerpentinen felbukkan egy Dacia, de ezt már elég horrorfilmben felhasználták ahhoz, hogy ne csigázza fel különösebben az érdeklődésünket.
Ha már misztikus horrortörténet és Erdély, akkor Mike Mignola Hellboy, azaz Pokolfajzat című képregénye – az Ördögöt a falra című kötet – lehet az etalon, amelyben jóval profibb módon használják ki az ősi legendákban rejlő lehetőségeket, de A szellemlovas 2. olyan távol áll attól, hogy elérje ezt a színvonalat, mint a pokol a mennyországtól. A filmen Nicolas Cage búskomor tekintete és faarca sem segít egy fikarcnyit sem – A szellemlovas 2. egyszerűen a pokolian rossz alkotások sorát gyarapítja.
A szellemlovas 2. – A bosszú ereje (Ghost Rider: Spirit of Vengeance. (Amerikai–emirátusokbeli fantasztikus akciófilm, 96 perc, 2012). Rendezte: Brian Taylor, Mark Neveldine. Producer: Steven Paul, Ashok Amritraj. Szereplők: Nicolas Cage, Idris Elba, Christopher Lambert, Fergus Riordan, Ciarán Hinds. Írta: David S. Goyer, Scott M. Gimple. Kép: Brandon Trost. Zene: David Sardy. Értékelés az 1-10-es skálán: 3
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.