
2012. március 15., 08:402012. március 15., 08:40
Nos A szellemlovas 2. – A bosszú ereje című film esetében ez utóbbi tényállás valósult meg: a lángoló koponyájú képregényhős kalandjainak első, Nicolas Cage főszereplésével 2007-ben vászonra vitt epizódja a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a jól sikerült adaptációk közé, sem a történet, sem a képi megjelenés nem predesztinálja erre a címre. A most mozikba került folytatás azonban még alább adja, a sztori és a vizuális megoldások a röhejes, a kínos, valamint a röhejesen kínos szintek között mozognak.
A második részben a főszereplő, az egykori motoros akrobata Johnny Blaze – aki, mint emlékezetes, az első részben egy balesetet követően eladta a lelkét az ördögnek, hogy megóvja apját a haláltól, így egy démon költözött belé, aki időről időre felszínre tör, ekkor válik a főhős lángoló koponyájú szellemlovassá – Európába teszi át a székhelyét, és hogy, hogy nem, Erdélyben köt ki. Itt pedig, az egzotikus transzszilván miliőben a sátán és földi segítői elől menekülő anyát és gyermekét kell megmentenie, a pokolfajzat ugyanis a gyermek testében kíván újjászületni.
A film természetesen hemzseg a csatajelenetektől, amelyeket igyekeznek minél látványosabbá tenni, ám ez az esetek többségében inkább hátrányára válik az alkotásnak: azok a részek, amelyekben a képkockák képregénypanel-szerűvé válnak, inkább csak megakasztják a történetet, semhogy megidéznék az eredeti, rajzolt mű világát. Maga a történet is meglehetősen elcsépelt, az ezerszer feldolgozott motívumhoz, a Földre egy gyermek képében újjászületni akaró sátán sztorijához semmit sem tesz hozzá.
A helyszín is ugyanolyan elcsépelt és kínos választás: most már nagyon unalmas, hogy ha misztikus, túlvilági vagy pokolbéli motívum bukkan fel egy hollywoodi filmben, akkor abban Erdélynek is föltétlenül benne kell lennie, mert hát Bram Stoker óta tudjuk, hogy itt mindannyian kitűnően érzik magukat, sőt máig szerves részét képezik az itt élők hétköznapjainak. A bemutatott tájak persze szépek, és föl lehet röhögni, amikor a hegyek között kanyargó szerpentinen felbukkan egy Dacia, de ezt már elég horrorfilmben felhasználták ahhoz, hogy ne csigázza fel különösebben az érdeklődésünket.
Ha már misztikus horrortörténet és Erdély, akkor Mike Mignola Hellboy, azaz Pokolfajzat című képregénye – az Ördögöt a falra című kötet – lehet az etalon, amelyben jóval profibb módon használják ki az ősi legendákban rejlő lehetőségeket, de A szellemlovas 2. olyan távol áll attól, hogy elérje ezt a színvonalat, mint a pokol a mennyországtól. A filmen Nicolas Cage búskomor tekintete és faarca sem segít egy fikarcnyit sem – A szellemlovas 2. egyszerűen a pokolian rossz alkotások sorát gyarapítja.
A szellemlovas 2. – A bosszú ereje (Ghost Rider: Spirit of Vengeance. (Amerikai–emirátusokbeli fantasztikus akciófilm, 96 perc, 2012). Rendezte: Brian Taylor, Mark Neveldine. Producer: Steven Paul, Ashok Amritraj. Szereplők: Nicolas Cage, Idris Elba, Christopher Lambert, Fergus Riordan, Ciarán Hinds. Írta: David S. Goyer, Scott M. Gimple. Kép: Brandon Trost. Zene: David Sardy. Értékelés az 1-10-es skálán: 3
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.