Préda Barna 2016 tavaszán nyitotta meg a zalánpataki falumúzeumot, amely azóta számos értékes tárggyal gazdagodott
Fotó: Borbáth Kata
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol nagy csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba. Préda Barna helytörténész, néprajzkutató, a múzeum létrehozója a folyamatosan bővülő gyűjteményről, legféltettebb kincsükről, a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről beszélt a Krónikának.
2025. november 02., 13:572025. november 02., 13:57
Az elmúlt időszakban ismét számos értékes anyaggal, ritka hadtörténelmi relikviákkal gyarapodott a zalánpataki falumúzeum, amely az idei évben havonta körülbelül kétszáz látogatót vonzott Kovászna megye egyik legkisebb és legeldugottabb, brit királyi birtokkal rendelkező településére. A létesítményt 2016 tavaszán nyitotta meg Préda Barna az ükszülei által 1894-ben építtetett családi házában, a gyűjtemény pedig az elmúlt közel egy évtizedben folyamatosan bővült, részben adományoknak köszönhetően, részben a múzeum létrehozójának saját beszerzései révén.
Nemrég új térbe kerültek a hadtörténeti jellegű tárgyak, relikviák
Fotó: Préda Barna
Az ifjú helytörténész, néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, az egyik legnagyobb eredmény az utóbbi időszakban, hogy sikerült újabb kiállítótérrel bővíteni a falumúzeumot: megnyílt a korábban raktárként használt kamra is a látogatók előtt. „Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a hadtörténeti jellegű tárgyak, relikviák ebbe az új térbe kerüljenek, így felszabadult az addigi hadtörténeti sarok, amelybe most néprajzi témájú tárgyakat tudtunk elhelyezni – elsősorban textilfeldolgozáshoz kapcsolódó eszközöket, amelyek eddig a háttérben maradtak. A hadtörténeti gyűjtemény is folyamatosan bővül: az elmúlt időszakban például első és második világháborús kulacsokkal és szuronyokkal gazdagodott,
Külön öröm, hogy hosszú idő után sikerült rekonstruálnom Kassai Lajos őrnagynak, Zalánpatak szülöttjének kitüntetéssorát, amely szintén a hadtörténeti rész értékes darabja lett” – magyarázta a háromszéki író, amatőr hadtörténész.
Fotó: Préda Barna
Mint kifejtette, a zalánpataki falumúzeum egyik legértékesebb és legbüszkébben őrzött kincse az üveggyűjtemény, amely különleges betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába. „A kiállítás célja, hogy bemutassa a falu múltját a kezdetektől egészen az 1960-as évekig – a település kezdetét az üveggyártás jelenti.
Ez a gyűjtemény valójában nem az én érdemem. Volt nekem egy nagyszerű elődöm, Karácsony Zoli bácsi, a település ezermestere, aki fáradhatatlan munkával összegyűjtötte a fennmaradt darabokat, sőt ásatásokat is végzett az egykori üveggyár területén, amelyek során számos értékes darab került elő. Ezek a tárgyak ma már mind megtekinthetők a múzeumban” – részletezte a néprajzkutató.
Az üveggyűjtemény betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába
Fotó: Dorottya Fotó
Hozzátette, szinte minden évben előfordul, hogy a környéken lakók, miközben gazdasági épületeket vagy kerítéseket építenek, üvegdarabokat találnak a földben.
egyes darabok például közvetlenül az olvasztóüstből származnak, és jól láthatóak rajtuk a különböző rétegek – a hamuzsír maradványai, a kikristályosodott üveg, a kvarcból a szennyeződés” – magyarázta a helytörténész.
A háromszéki néprajkutató, helytörténész személyesen fogadja a látogatókat
Fotó: Borbáth Kata
Préda Barna arról is beszélt lapunknak, hogy mióta a múzeum főkurátori szerepét betöltő nagytatája három éve elhunyt, ő fogadja személyesen az érdeklődőket. „Mivel én Sepsiszentgyörgyön élek, előzetes bejelentkezés során lehet meglátogatni a múzeumot, egy-két ember kedvéért is nagyon szívesen kimegyek Zalánpatakra, vagy hogyha éppen itt tartózkodom, akkor nagyon szívesen kimegyek és fogadom az érdeklődőket. Az idei látogatottság kifejezetten kedvezően alakult:
Különösen nagy forgalmat hozott az EKE nyári vándortábora, amelyet Tusnádfürdőn rendeztek meg: három napon át naponta 40–50 fős csoportok érkeztek csillagtúrák keretében a múzeumba. Így egyetlen hét alatt több mint kétszáz látogató fordult meg itt” – elevenítette fel a múzeum működtetője.
Az EKE-vándortábor résztvevői is megtekintették a nyáron a zalánpataki gyűjteményt
Fotó: Borbáth Kata
Hozzátette, ez az időszak egy különleges eseménnyel is összefonódott: a csíksomlyói búcsútól egészen augusztus 13-ig Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata is megtekinthető volt a múzeumban. Ennek célja elsősorban az volt, hogy azok a zalánpatakiak, főként idősek, akik nem tudtak Budapestre, az Országházba eljutni, itt helyben is leróhassák tiszteletüket a nemzeti ereklye előtt.
Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata számos látogatót vonzott a falumúzeumba
Fotó: Simon Dorottya Emese
Préda Barnával a létesítményt fenntartó Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről is beszélgettünk. Mint mondta, az idei év Háromszéken is a gyermekek éve volt, és ennek szellemében az egyesület is nagy hangsúlyt fektetett a fiatal generáció bevonására.
Ebben nagyon jó partnerünk a Kovászna Megyei Tanács, sikeres pályázatunknak köszönhetően öt alkalomból álló néptánc- és népdaloktatást szerveztünk a zalánpataki gyermekek számára, amelyet István Ildikó és Mihály Pál vezettek. Nemrég pedig a Székelyföld Napok keretében csíkszeredai bábosok látogattak el a hozzánk, és bábelőadást tartottak a kultúrotthonban. Az eseményen nemcsak zalánpataki, hanem málnásfürdői óvodások és kisiskolások is részt vettek” – részletezte Málnás község helyi tanácsosa.
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület többek között bábelőadást szervezett a helyi és környékbeli gyerekeknek
Fotó: Préda Barna
Ugyanakkor a közösségi emlékezetápolás is fontos szerepet kap a település életében. Az egyesület főszervezőként vagy partnerként vesz részt az olyan megemlékezéseken, mint a nemzeti összetartozás napja (június 4.) vagy március 15-e. Friss kezdeményezésként a Communitas Alapítvány támogatásával két, az 1800 évek közepén született, zalánpataki származású, ám mára elfeledett római katolikus pap emlékét is sikerült méltó módon megőrizni.
a helyi Kisboldogasszony római katolikus templom belső falán. A tábla ünnepélyes megáldására október 26-án került sor – ezáltal az ő nevük is fennmarad az utókor számára.
Fotó: Préda Barna
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület szintén büszke arra, hogy a Bethlen Gábor Alap és Kovászna Megyei Tanács támogatásával idén sikerült kiadni egy különleges háborús naplót. A Köpec patakától az Inn folyóig című kötet Köpeci Benedek Pál második világháborús visszaemlékezéseit tartalmazza. A kiadvány előtanulmányát a család felkérésére Préda Barna írta, aki a jövőben is szeretné folyatni a könyvkiadás-sorozatot.
Az év során több forrásból – adománygyűjtő estekből, magánfelajánlásokból és sikeres pályázatból a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával – sikerült komoly összeget gyűjteni. Ennek köszönhetően a templomkertben szakcég által metszették meg a két gyönyörű vadgesztenyefát, és kivágták azokat a fákat, amelyek veszélyt jelentettek az épület alapjára. Jelenleg a nyílászárók cseréje van folyamatban, az eredetiek méretével megegyező fa termopánra, továbbá a plébánossal együttműködve igyekszenek a legsürgetőbb helyreállítási munkákat előtérbe helyezni.
Préda Barna a jövőben tovább szeretné bővíteni a múzeumot
Fotó: Borbáth Kata
Ugyanakkor az egyesület egyik legfontosabb céljaként a múzeum bővítését nevezte meg Préda Barna. Mint magyarázta, a telekkönyvi viszonyok az elmúlt években tisztázódtak, így végre lehetőség nyílik pályázni a múzeum alapjának és pincéjének restaurálására. A pincét hosszú távon szintén kiállítótérként szeretnék hasznosítani, újabb lehetőséget teremtve a helytörténeti értékek bemutatására.
A szabadság, az emberi gesztusok, a gyönyörű vidék, a páratlan növényvilág – elsősorban ez vonzza Zalánpatakra III. Károly királyt, aki négy napot töltött a székelyföldi településen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
A Harisnyás Pippi című előadást mutatja be a hétvégén a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!