Új kiállítótérrel, ritka hadtörténelmi relikviákkal bővült a zalánpataki falumúzeum

Az ifjú helytörténész, néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, az egyik legnagyobb eredmény az utóbbi időszakban, hogy sikerült újabb kiállítótérrel bővíteni a falumúzeumot: megnyílt a korábban raktárként használt kamra is a látogatók előtt. „Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a had­történeti jellegű tárgyak, relikviák ebbe az új térbe kerüljenek, így felszabadult az addigi hadtörténeti sarok, amelybe most néprajzi témájú tárgyakat tudtunk elhelyezni – elsősorban textilfeldolgozáshoz kapcsolódó eszközöket, amelyek eddig a háttérben maradtak. A had­történeti gyűjtemény is folyamatosan bővül: az elmúlt időszakban például első és második világháborús kulacsokkal és szuronyokkal gazdagodott,

Mint kifejtette, a zalánpataki falumúzeum egyik legértékesebb és legbüszkébben őrzött kincse az üveggyűjtemény, amely különleges betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába. „A kiállítás célja, hogy bemutassa a falu múltját a kezdetektől egészen az 1960-as évekig – a település kezdetét az üveggyártás jelenti.

Hozzátette, szinte minden évben előfordul, hogy a környéken lakók, miközben gazdasági épületeket vagy kerítéseket építenek, üvegdarabokat találnak a földben.

Préda Barna arról is beszélt lapunknak, hogy mióta a múzeum főkurátori szerepét betöltő nagytatája három éve elhunyt, ő fogadja személyesen az érdeklődőket. „Mivel én Sepsiszentgyörgyön élek, előzetes bejelentkezés során lehet meglátogatni a múzeumot, egy-két ember kedvéért is nagyon szívesen kimegyek Zalánpatakra, vagy hogyha éppen itt tartózkodom, akkor nagyon szívesen kimegyek és fogadom az érdeklődőket. Az idei látogatottság kifejezetten kedvezően alakult:

Hozzátette, ez az időszak egy különleges eseménnyel is összefonódott: a csíksomlyói búcsútól egészen augusztus 13-ig Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata is megtekinthető volt a múzeumban. Ennek célja elsősorban az volt, hogy azok a zalánpatakiak, főként idősek, akik nem tudtak Budapestre, az Országházba eljutni, itt helyben is leróhassák tiszteletüket a nemzeti ereklye előtt.

Préda Barnával a létesítményt fenntartó Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről is beszélgettünk. Mint mondta, az idei év Háromszéken is a gyermekek éve volt, és ennek szellemében az egyesület is nagy hangsúlyt fektetett a fiatal generáció bevonására.

Ugyanakkor a közösségi emlékezetápolás is fontos szerepet kap a település életében. Az egyesület főszervezőként vagy partnerként vesz részt az olyan megemlékezéseken, mint a nemzeti összetartozás napja (június 4.) vagy március 15-e. Friss kezdeményezésként a Communitas Alapítvány támogatásával két, az 1800 évek közepén született, zalánpataki származású, ám mára elfeledett római katolikus pap emlékét is sikerült méltó módon megőrizni.

A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület szintén büszke arra, hogy a Bethlen Gábor Alap és Kovászna Megyei Tanács támogatásával idén sikerült kiadni egy különleges háborús naplót. A Köpec patakától az Inn folyóig című kötet Köpeci Benedek Pál második világháborús visszaemlékezéseit tartalmazza. A kiadvány előtanulmányát a család felkérésére Préda Barna írta, aki a jövőben is szeretné folyatni a könyvkiadás-sorozatot.

Ugyanakkor az egyesület egyik legfontosabb céljaként a múzeum bővítését nevezte meg Préda Barna. Mint magyarázta, a telekkönyvi viszonyok az elmúlt években tisztázódtak, így végre lehetőség nyílik pályázni a múzeum alapjának és pincéjének restaurálására. A pincét hosszú távon szintén kiállítótérként szeretnék hasznosítani, újabb lehetőséget teremtve a helytörténeti értékek bemutatására.

korábban írtuk

III. Károly király nem szereti, hanem egyenesen imádja Zalánpatakot, és a vonzalom kölcsönös

A szabadság, az emberi gesztusok, a gyönyörű vidék, a páratlan növényvilág – elsősorban ez vonzza Zalánpatakra III. Károly királyt, aki négy napot töltött a székelyföldi településen.