Préda Barna 2016 tavaszán nyitotta meg a zalánpataki falumúzeumot, amely azóta számos értékes tárggyal gazdagodott
Fotó: Borbáth Kata
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol nagy csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba. Préda Barna helytörténész, néprajzkutató, a múzeum létrehozója a folyamatosan bővülő gyűjteményről, legféltettebb kincsükről, a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről beszélt a Krónikának.
2025. november 02., 13:572025. november 02., 13:57
Az elmúlt időszakban ismét számos értékes anyaggal, ritka hadtörténelmi relikviákkal gyarapodott a zalánpataki falumúzeum, amely az idei évben havonta körülbelül kétszáz látogatót vonzott Kovászna megye egyik legkisebb és legeldugottabb, brit királyi birtokkal rendelkező településére. A létesítményt 2016 tavaszán nyitotta meg Préda Barna az ükszülei által 1894-ben építtetett családi házában, a gyűjtemény pedig az elmúlt közel egy évtizedben folyamatosan bővült, részben adományoknak köszönhetően, részben a múzeum létrehozójának saját beszerzései révén.
Nemrég új térbe kerültek a hadtörténeti jellegű tárgyak, relikviák
Fotó: Préda Barna
Az ifjú helytörténész, néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, az egyik legnagyobb eredmény az utóbbi időszakban, hogy sikerült újabb kiállítótérrel bővíteni a falumúzeumot: megnyílt a korábban raktárként használt kamra is a látogatók előtt. „Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a hadtörténeti jellegű tárgyak, relikviák ebbe az új térbe kerüljenek, így felszabadult az addigi hadtörténeti sarok, amelybe most néprajzi témájú tárgyakat tudtunk elhelyezni – elsősorban textilfeldolgozáshoz kapcsolódó eszközöket, amelyek eddig a háttérben maradtak. A hadtörténeti gyűjtemény is folyamatosan bővül: az elmúlt időszakban például első és második világháborús kulacsokkal és szuronyokkal gazdagodott,
Külön öröm, hogy hosszú idő után sikerült rekonstruálnom Kassai Lajos őrnagynak, Zalánpatak szülöttjének kitüntetéssorát, amely szintén a hadtörténeti rész értékes darabja lett” – magyarázta a háromszéki író, amatőr hadtörténész.
Fotó: Préda Barna
Mint kifejtette, a zalánpataki falumúzeum egyik legértékesebb és legbüszkébben őrzött kincse az üveggyűjtemény, amely különleges betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába. „A kiállítás célja, hogy bemutassa a falu múltját a kezdetektől egészen az 1960-as évekig – a település kezdetét az üveggyártás jelenti.
Ez a gyűjtemény valójában nem az én érdemem. Volt nekem egy nagyszerű elődöm, Karácsony Zoli bácsi, a település ezermestere, aki fáradhatatlan munkával összegyűjtötte a fennmaradt darabokat, sőt ásatásokat is végzett az egykori üveggyár területén, amelyek során számos értékes darab került elő. Ezek a tárgyak ma már mind megtekinthetők a múzeumban” – részletezte a néprajzkutató.
Az üveggyűjtemény betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába
Fotó: Dorottya Fotó
Hozzátette, szinte minden évben előfordul, hogy a környéken lakók, miközben gazdasági épületeket vagy kerítéseket építenek, üvegdarabokat találnak a földben.
egyes darabok például közvetlenül az olvasztóüstből származnak, és jól láthatóak rajtuk a különböző rétegek – a hamuzsír maradványai, a kikristályosodott üveg, a kvarcból a szennyeződés” – magyarázta a helytörténész.
A háromszéki néprajkutató, helytörténész személyesen fogadja a látogatókat
Fotó: Borbáth Kata
Préda Barna arról is beszélt lapunknak, hogy mióta a múzeum főkurátori szerepét betöltő nagytatája három éve elhunyt, ő fogadja személyesen az érdeklődőket. „Mivel én Sepsiszentgyörgyön élek, előzetes bejelentkezés során lehet meglátogatni a múzeumot, egy-két ember kedvéért is nagyon szívesen kimegyek Zalánpatakra, vagy hogyha éppen itt tartózkodom, akkor nagyon szívesen kimegyek és fogadom az érdeklődőket. Az idei látogatottság kifejezetten kedvezően alakult:
Különösen nagy forgalmat hozott az EKE nyári vándortábora, amelyet Tusnádfürdőn rendeztek meg: három napon át naponta 40–50 fős csoportok érkeztek csillagtúrák keretében a múzeumba. Így egyetlen hét alatt több mint kétszáz látogató fordult meg itt” – elevenítette fel a múzeum működtetője.
Az EKE-vándortábor résztvevői is megtekintették a nyáron a zalánpataki gyűjteményt
Fotó: Borbáth Kata
Hozzátette, ez az időszak egy különleges eseménnyel is összefonódott: a csíksomlyói búcsútól egészen augusztus 13-ig Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata is megtekinthető volt a múzeumban. Ennek célja elsősorban az volt, hogy azok a zalánpatakiak, főként idősek, akik nem tudtak Budapestre, az Országházba eljutni, itt helyben is leróhassák tiszteletüket a nemzeti ereklye előtt.
Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata számos látogatót vonzott a falumúzeumba
Fotó: Simon Dorottya Emese
Préda Barnával a létesítményt fenntartó Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről is beszélgettünk. Mint mondta, az idei év Háromszéken is a gyermekek éve volt, és ennek szellemében az egyesület is nagy hangsúlyt fektetett a fiatal generáció bevonására.
Ebben nagyon jó partnerünk a Kovászna Megyei Tanács, sikeres pályázatunknak köszönhetően öt alkalomból álló néptánc- és népdaloktatást szerveztünk a zalánpataki gyermekek számára, amelyet István Ildikó és Mihály Pál vezettek. Nemrég pedig a Székelyföld Napok keretében csíkszeredai bábosok látogattak el a hozzánk, és bábelőadást tartottak a kultúrotthonban. Az eseményen nemcsak zalánpataki, hanem málnásfürdői óvodások és kisiskolások is részt vettek” – részletezte Málnás község helyi tanácsosa.
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület többek között bábelőadást szervezett a helyi és környékbeli gyerekeknek
Fotó: Préda Barna
Ugyanakkor a közösségi emlékezetápolás is fontos szerepet kap a település életében. Az egyesület főszervezőként vagy partnerként vesz részt az olyan megemlékezéseken, mint a nemzeti összetartozás napja (június 4.) vagy március 15-e. Friss kezdeményezésként a Communitas Alapítvány támogatásával két, az 1800 évek közepén született, zalánpataki származású, ám mára elfeledett római katolikus pap emlékét is sikerült méltó módon megőrizni.
a helyi Kisboldogasszony római katolikus templom belső falán. A tábla ünnepélyes megáldására október 26-án került sor – ezáltal az ő nevük is fennmarad az utókor számára.
Fotó: Préda Barna
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület szintén büszke arra, hogy a Bethlen Gábor Alap és Kovászna Megyei Tanács támogatásával idén sikerült kiadni egy különleges háborús naplót. A Köpec patakától az Inn folyóig című kötet Köpeci Benedek Pál második világháborús visszaemlékezéseit tartalmazza. A kiadvány előtanulmányát a család felkérésére Préda Barna írta, aki a jövőben is szeretné folyatni a könyvkiadás-sorozatot.
Az év során több forrásból – adománygyűjtő estekből, magánfelajánlásokból és sikeres pályázatból a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával – sikerült komoly összeget gyűjteni. Ennek köszönhetően a templomkertben szakcég által metszették meg a két gyönyörű vadgesztenyefát, és kivágták azokat a fákat, amelyek veszélyt jelentettek az épület alapjára. Jelenleg a nyílászárók cseréje van folyamatban, az eredetiek méretével megegyező fa termopánra, továbbá a plébánossal együttműködve igyekszenek a legsürgetőbb helyreállítási munkákat előtérbe helyezni.
Préda Barna a jövőben tovább szeretné bővíteni a múzeumot
Fotó: Borbáth Kata
Ugyanakkor az egyesület egyik legfontosabb céljaként a múzeum bővítését nevezte meg Préda Barna. Mint magyarázta, a telekkönyvi viszonyok az elmúlt években tisztázódtak, így végre lehetőség nyílik pályázni a múzeum alapjának és pincéjének restaurálására. A pincét hosszú távon szintén kiállítótérként szeretnék hasznosítani, újabb lehetőséget teremtve a helytörténeti értékek bemutatására.
A szabadság, az emberi gesztusok, a gyönyörű vidék, a páratlan növényvilág – elsősorban ez vonzza Zalánpatakra III. Károly királyt, aki négy napot töltött a székelyföldi településen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!