Préda Barna 2016 tavaszán nyitotta meg a zalánpataki falumúzeumot, amely azóta számos értékes tárggyal gazdagodott
Fotó: Borbáth Kata
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol nagy csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba. Préda Barna helytörténész, néprajzkutató, a múzeum létrehozója a folyamatosan bővülő gyűjteményről, legféltettebb kincsükről, a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről beszélt a Krónikának.
2025. november 02., 13:572025. november 02., 13:57
Az elmúlt időszakban ismét számos értékes anyaggal, ritka hadtörténelmi relikviákkal gyarapodott a zalánpataki falumúzeum, amely az idei évben havonta körülbelül kétszáz látogatót vonzott Kovászna megye egyik legkisebb és legeldugottabb, brit királyi birtokkal rendelkező településére. A létesítményt 2016 tavaszán nyitotta meg Préda Barna az ükszülei által 1894-ben építtetett családi házában, a gyűjtemény pedig az elmúlt közel egy évtizedben folyamatosan bővült, részben adományoknak köszönhetően, részben a múzeum létrehozójának saját beszerzései révén.
Nemrég új térbe kerültek a hadtörténeti jellegű tárgyak, relikviák
Fotó: Préda Barna
Az ifjú helytörténész, néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, az egyik legnagyobb eredmény az utóbbi időszakban, hogy sikerült újabb kiállítótérrel bővíteni a falumúzeumot: megnyílt a korábban raktárként használt kamra is a látogatók előtt. „Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a hadtörténeti jellegű tárgyak, relikviák ebbe az új térbe kerüljenek, így felszabadult az addigi hadtörténeti sarok, amelybe most néprajzi témájú tárgyakat tudtunk elhelyezni – elsősorban textilfeldolgozáshoz kapcsolódó eszközöket, amelyek eddig a háttérben maradtak. A hadtörténeti gyűjtemény is folyamatosan bővül: az elmúlt időszakban például első és második világháborús kulacsokkal és szuronyokkal gazdagodott,
Külön öröm, hogy hosszú idő után sikerült rekonstruálnom Kassai Lajos őrnagynak, Zalánpatak szülöttjének kitüntetéssorát, amely szintén a hadtörténeti rész értékes darabja lett” – magyarázta a háromszéki író, amatőr hadtörténész.
Fotó: Préda Barna
Mint kifejtette, a zalánpataki falumúzeum egyik legértékesebb és legbüszkébben őrzött kincse az üveggyűjtemény, amely különleges betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába. „A kiállítás célja, hogy bemutassa a falu múltját a kezdetektől egészen az 1960-as évekig – a település kezdetét az üveggyártás jelenti.
Ez a gyűjtemény valójában nem az én érdemem. Volt nekem egy nagyszerű elődöm, Karácsony Zoli bácsi, a település ezermestere, aki fáradhatatlan munkával összegyűjtötte a fennmaradt darabokat, sőt ásatásokat is végzett az egykori üveggyár területén, amelyek során számos értékes darab került elő. Ezek a tárgyak ma már mind megtekinthetők a múzeumban” – részletezte a néprajzkutató.
Az üveggyűjtemény betekintést nyújt a település történetének kezdeti időszakába
Fotó: Dorottya Fotó
Hozzátette, szinte minden évben előfordul, hogy a környéken lakók, miközben gazdasági épületeket vagy kerítéseket építenek, üvegdarabokat találnak a földben.
egyes darabok például közvetlenül az olvasztóüstből származnak, és jól láthatóak rajtuk a különböző rétegek – a hamuzsír maradványai, a kikristályosodott üveg, a kvarcból a szennyeződés” – magyarázta a helytörténész.
A háromszéki néprajkutató, helytörténész személyesen fogadja a látogatókat
Fotó: Borbáth Kata
Préda Barna arról is beszélt lapunknak, hogy mióta a múzeum főkurátori szerepét betöltő nagytatája három éve elhunyt, ő fogadja személyesen az érdeklődőket. „Mivel én Sepsiszentgyörgyön élek, előzetes bejelentkezés során lehet meglátogatni a múzeumot, egy-két ember kedvéért is nagyon szívesen kimegyek Zalánpatakra, vagy hogyha éppen itt tartózkodom, akkor nagyon szívesen kimegyek és fogadom az érdeklődőket. Az idei látogatottság kifejezetten kedvezően alakult:
Különösen nagy forgalmat hozott az EKE nyári vándortábora, amelyet Tusnádfürdőn rendeztek meg: három napon át naponta 40–50 fős csoportok érkeztek csillagtúrák keretében a múzeumba. Így egyetlen hét alatt több mint kétszáz látogató fordult meg itt” – elevenítette fel a múzeum működtetője.
Az EKE-vándortábor résztvevői is megtekintették a nyáron a zalánpataki gyűjteményt
Fotó: Borbáth Kata
Hozzátette, ez az időszak egy különleges eseménnyel is összefonódott: a csíksomlyói búcsútól egészen augusztus 13-ig Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata is megtekinthető volt a múzeumban. Ennek célja elsősorban az volt, hogy azok a zalánpatakiak, főként idősek, akik nem tudtak Budapestre, az Országházba eljutni, itt helyben is leróhassák tiszteletüket a nemzeti ereklye előtt.
Őfelsége – a Magyar Szent Korona hiteles másolata számos látogatót vonzott a falumúzeumba
Fotó: Simon Dorottya Emese
Préda Barnával a létesítményt fenntartó Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület munkájáról, új kezdeményezéseiről is beszélgettünk. Mint mondta, az idei év Háromszéken is a gyermekek éve volt, és ennek szellemében az egyesület is nagy hangsúlyt fektetett a fiatal generáció bevonására.
Ebben nagyon jó partnerünk a Kovászna Megyei Tanács, sikeres pályázatunknak köszönhetően öt alkalomból álló néptánc- és népdaloktatást szerveztünk a zalánpataki gyermekek számára, amelyet István Ildikó és Mihály Pál vezettek. Nemrég pedig a Székelyföld Napok keretében csíkszeredai bábosok látogattak el a hozzánk, és bábelőadást tartottak a kultúrotthonban. Az eseményen nemcsak zalánpataki, hanem málnásfürdői óvodások és kisiskolások is részt vettek” – részletezte Málnás község helyi tanácsosa.
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület többek között bábelőadást szervezett a helyi és környékbeli gyerekeknek
Fotó: Préda Barna
Ugyanakkor a közösségi emlékezetápolás is fontos szerepet kap a település életében. Az egyesület főszervezőként vagy partnerként vesz részt az olyan megemlékezéseken, mint a nemzeti összetartozás napja (június 4.) vagy március 15-e. Friss kezdeményezésként a Communitas Alapítvány támogatásával két, az 1800 évek közepén született, zalánpataki származású, ám mára elfeledett római katolikus pap emlékét is sikerült méltó módon megőrizni.
a helyi Kisboldogasszony római katolikus templom belső falán. A tábla ünnepélyes megáldására október 26-án került sor – ezáltal az ő nevük is fennmarad az utókor számára.
Fotó: Préda Barna
A Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület szintén büszke arra, hogy a Bethlen Gábor Alap és Kovászna Megyei Tanács támogatásával idén sikerült kiadni egy különleges háborús naplót. A Köpec patakától az Inn folyóig című kötet Köpeci Benedek Pál második világháborús visszaemlékezéseit tartalmazza. A kiadvány előtanulmányát a család felkérésére Préda Barna írta, aki a jövőben is szeretné folyatni a könyvkiadás-sorozatot.
Az év során több forrásból – adománygyűjtő estekből, magánfelajánlásokból és sikeres pályázatból a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával – sikerült komoly összeget gyűjteni. Ennek köszönhetően a templomkertben szakcég által metszették meg a két gyönyörű vadgesztenyefát, és kivágták azokat a fákat, amelyek veszélyt jelentettek az épület alapjára. Jelenleg a nyílászárók cseréje van folyamatban, az eredetiek méretével megegyező fa termopánra, továbbá a plébánossal együttműködve igyekszenek a legsürgetőbb helyreállítási munkákat előtérbe helyezni.
Préda Barna a jövőben tovább szeretné bővíteni a múzeumot
Fotó: Borbáth Kata
Ugyanakkor az egyesület egyik legfontosabb céljaként a múzeum bővítését nevezte meg Préda Barna. Mint magyarázta, a telekkönyvi viszonyok az elmúlt években tisztázódtak, így végre lehetőség nyílik pályázni a múzeum alapjának és pincéjének restaurálására. A pincét hosszú távon szintén kiállítótérként szeretnék hasznosítani, újabb lehetőséget teremtve a helytörténeti értékek bemutatására.
A szabadság, az emberi gesztusok, a gyönyörű vidék, a páratlan növényvilág – elsősorban ez vonzza Zalánpatakra III. Károly királyt, aki négy napot töltött a székelyföldi településen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!