Kristófi János: A premontreiek temploma
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2025. július 16., 21:492025. július 16., 21:49
Amint az EMŰK közölte, a Kristófi János műveiből összeállított tárlat július 22. és szeptember 5. közt lesz megtekinthető.
A lélek érzékenységével közelítő festő képein a legegyszerűbb motívum is szépséggé lényegül át. Költői ihletettségű művész, látásmódja és stílusa tiszta, áttekinthető, minden képe ember és természet, ember és környezetének harmonikus kapcsolatáról mesél a nézőnek” – idézi k a szervezők Banner Zoltánt.
Kristófi János: A nagyváradi Kanonoksor
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és dr. Bordás Beáta, művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitja meg Kristófi János (1925–2014) festőművész kiállítását. Közreműködik: Kristófi Ágnes Emese (szoprán) és Szőcs Botond (zongora).
Kristófi János festőművész 1925. december 15-én született a bihari Monospetri községben. Már az elemi- és középiskolai években megnyilvánuló sokoldalú tehetségét felismerve – szépen írt, rajzolt, korán megtanult orgonálni, énekhangja pedig kiemelkedett az átlagból –, életútját a római katolikus egyház egyengette 1949-ig, főiskolai tanulmányai megkezdéséig. 1949-ben felvételt nyert a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetbe, amely a következő évtől Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola néven működött tovább. Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Kovács Zoltán és Mohy Sándor voltak festészeti tanárai. 1954-től haláláig Nagyváradon élt. 1955-től nyugdíjba vonulásáig, 30 éven át a Városi majd Népi Művészeti Iskolának nevezett, magas szakmai színvonalat képviselő művészeti szabadiskola tanáraként nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére, indított el a művészi pályán.
Kristófi János: A vashíd
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
1956-ban feleségül vette a tehetséges szobrász-kerámiaművészt, Hoványi Juditot. Házasságukból tíz gyermek született. 2014. január 5-én bekövetkezett haláláig Kristófi Nagyváradon élt és alkotott, mint a város meghatározó pedagógus egyénisége és festő-krónikása.
A művész festői stílusa több szálon kötődik a posztnagybányai törekvésekhez és az impresszionizmushoz. Kristófi János a természetelvű piktúra képviselője volt: képein a fénnyel telített színek a látvány természethű, mégis egyéni módon átköltött kifejezésével párosulnak. Életművét – amely több mint kétezer festményre becsülhető – két korszakra, ezen belül öt vonulatra tagolhatjuk, amelyek ugyanakkor párhuzamosan, illetve egymásba fonódva, egymást keresztezve érvényesültek munkásságában. Életműve felöleli a falusi táj és ember, mindenekelőtt szülőfaluja, Monospetri megörökítését, az urbanisztikai táj – elsősorban Nagyvárad, de későbbi utazásai helyszíneinek is – letisztult, romantikus, ugyanakkor történelmi hangulatához hű dokumentálását is.
valamint – később – a fokozatosan nyomasztóbbá váló diktatúra idején a szorongás, a várakozás érzéseit közvetítő, történelmi viseletekre emlékeztető, gyászosan archaikus öltözetű asszonyalakok és komor épületek képviselik. Kristófi második alkotói korszakának termései a festő kialakult stílusát megőrző, de szakrális tematikájú alkotásai is, amelyek megkülönböztetett helyet biztosítanak számára a kortárs erdélyi festészetben.
Kristófi János: Téli este
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Jelen tárlat mintegy ötven festményt mutat be, amelyek Kristófi János több évtizedes munkásságának fent említett korszakait és irányvonalait szemléltetik. A válogatás során elsősorban a művész fő témáira, a nagyváradi városképekre, valamint a székelyföldi és magyarországi utazásainak helyszíneit megörökítő látképekre összpontosítottunk, de mindezek mellett
A tárlat 2025. szeptember 5-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!