Kristófi János: A premontreiek temploma
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2025. július 16., 21:492025. július 16., 21:49
Amint az EMŰK közölte, a Kristófi János műveiből összeállított tárlat július 22. és szeptember 5. közt lesz megtekinthető.
A lélek érzékenységével közelítő festő képein a legegyszerűbb motívum is szépséggé lényegül át. Költői ihletettségű művész, látásmódja és stílusa tiszta, áttekinthető, minden képe ember és természet, ember és környezetének harmonikus kapcsolatáról mesél a nézőnek” – idézi k a szervezők Banner Zoltánt.
Kristófi János: A nagyváradi Kanonoksor
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és dr. Bordás Beáta, művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője nyitja meg Kristófi János (1925–2014) festőművész kiállítását. Közreműködik: Kristófi Ágnes Emese (szoprán) és Szőcs Botond (zongora).
Kristófi János festőművész 1925. december 15-én született a bihari Monospetri községben. Már az elemi- és középiskolai években megnyilvánuló sokoldalú tehetségét felismerve – szépen írt, rajzolt, korán megtanult orgonálni, énekhangja pedig kiemelkedett az átlagból –, életútját a római katolikus egyház egyengette 1949-ig, főiskolai tanulmányai megkezdéséig. 1949-ben felvételt nyert a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetbe, amely a következő évtől Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola néven működött tovább. Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Kovács Zoltán és Mohy Sándor voltak festészeti tanárai. 1954-től haláláig Nagyváradon élt. 1955-től nyugdíjba vonulásáig, 30 éven át a Városi majd Népi Művészeti Iskolának nevezett, magas szakmai színvonalat képviselő művészeti szabadiskola tanáraként nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére, indított el a művészi pályán.
Kristófi János: A vashíd
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
1956-ban feleségül vette a tehetséges szobrász-kerámiaművészt, Hoványi Juditot. Házasságukból tíz gyermek született. 2014. január 5-én bekövetkezett haláláig Kristófi Nagyváradon élt és alkotott, mint a város meghatározó pedagógus egyénisége és festő-krónikása.
A művész festői stílusa több szálon kötődik a posztnagybányai törekvésekhez és az impresszionizmushoz. Kristófi János a természetelvű piktúra képviselője volt: képein a fénnyel telített színek a látvány természethű, mégis egyéni módon átköltött kifejezésével párosulnak. Életművét – amely több mint kétezer festményre becsülhető – két korszakra, ezen belül öt vonulatra tagolhatjuk, amelyek ugyanakkor párhuzamosan, illetve egymásba fonódva, egymást keresztezve érvényesültek munkásságában. Életműve felöleli a falusi táj és ember, mindenekelőtt szülőfaluja, Monospetri megörökítését, az urbanisztikai táj – elsősorban Nagyvárad, de későbbi utazásai helyszíneinek is – letisztult, romantikus, ugyanakkor történelmi hangulatához hű dokumentálását is.
valamint – később – a fokozatosan nyomasztóbbá váló diktatúra idején a szorongás, a várakozás érzéseit közvetítő, történelmi viseletekre emlékeztető, gyászosan archaikus öltözetű asszonyalakok és komor épületek képviselik. Kristófi második alkotói korszakának termései a festő kialakult stílusát megőrző, de szakrális tematikájú alkotásai is, amelyek megkülönböztetett helyet biztosítanak számára a kortárs erdélyi festészetben.
Kristófi János: Téli este
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Jelen tárlat mintegy ötven festményt mutat be, amelyek Kristófi János több évtizedes munkásságának fent említett korszakait és irányvonalait szemléltetik. A válogatás során elsősorban a művész fő témáira, a nagyváradi városképekre, valamint a székelyföldi és magyarországi utazásainak helyszíneit megörökítő látképekre összpontosítottunk, de mindezek mellett
A tárlat 2025. szeptember 5-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!