Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

A lélek érzékenységével közelítő festő képein a legegyszerűbb motívum is szépséggé lényegül át. Költői ihletettségű művész, látásmódja és stílusa tiszta, áttekinthető, minden képe ember és természet, ember és környezetének harmonikus kapcsolatáról mesél a nézőnek” – idézi k a szervezők Banner Zoltánt.

Kristófi János festőművész 1925. december 15-én született a bihari Monospetri községben. Már az elemi- és középiskolai években megnyilvánuló sokoldalú tehetségét felismerve – szépen írt, rajzolt, korán megtanult orgonálni, énekhangja pedig kiemelkedett az átlagból –, életútját a római katolikus egyház egyengette 1949-ig, főiskolai tanulmányai megkezdéséig. 1949-ben felvételt nyert a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetbe, amely a következő évtől Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola néven működött tovább. Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Kovács Zoltán és Mohy Sándor voltak festészeti tanárai. 1954-től haláláig Nagyváradon élt. 1955-től nyugdíjba vonulásáig, 30 éven át a Városi majd Népi Művészeti Iskolának nevezett, magas szakmai színvonalat képviselő művészeti szabadiskola tanáraként nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére, indított el a művészi pályán.

1956-ban feleségül vette a tehetséges szobrász-kerámiaművészt, Hoványi Juditot. Házasságukból tíz gyermek született. 2014. január 5-én bekövetkezett haláláig Kristófi Nagyváradon élt és alkotott, mint a város meghatározó pedagógus egyénisége és festő-krónikása.

A művész festői stílusa több szálon kötődik a posztnagybányai törekvésekhez és az impresszionizmushoz. Kristófi János a természetelvű piktúra képviselője volt: képein a fénnyel telített színek a látvány természethű, mégis egyéni módon átköltött kifejezésével párosulnak. Életművét – amely több mint kétezer festményre becsülhető – két korszakra, ezen belül öt vonulatra tagolhatjuk, amelyek ugyanakkor párhuzamosan, illetve egymásba fonódva, egymást keresztezve érvényesültek munkásságában. Életműve felöleli a falusi táj és ember, mindenekelőtt szülőfaluja, Monospetri megörökítését, az urbanisztikai táj – elsősorban Nagyvárad, de későbbi utazásai helyszíneinek is – letisztult, romantikus, ugyanakkor történelmi hangulatához hű dokumentálását is.

valamint – később – a fokozatosan nyomasztóbbá váló diktatúra idején a szorongás, a várakozás érzéseit közvetítő, történelmi viseletekre emlékeztető, gyászosan archaikus öltözetű asszonyalakok és komor épületek képviselik. Kristófi második alkotói korszakának termései a festő kialakult stílusát megőrző, de szakrális tematikájú alkotásai is, amelyek megkülönböztetett helyet biztosítanak számára a kortárs erdélyi festészetben.

A tárlat 2025. szeptember 5-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.

korábban írtuk

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.